Bozsok

Bozsok

Kőszegtől 9 km-re nyugatra, Rohonctól 5 km-re keletre, Szombathelytől 22 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén fekszik. Területének északnyugati részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terület.

  • Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy középkori nemesi udvarház alapjain épült, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbe hozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács üdülője volt. A kastély vendégei között sok híres ember is megfordult. Illyés GyulaWeöres SándorKárolyi AmySimon IstvánDevecseri Gábor költők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weöres Sándor itt írta “Bozsoki emlék” című, Devecseri Gábor pedig “Búcsú Bozsoktól” című versét. A kastély ma is üdülőként működik, 7 hektáros szép parkja védett.
  • Batthyány kastély romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az egykor négy saroktornyos, vizesárokkal övezett várkastély építési ideje ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt és a Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a tulajdonuk lett. Falai között számos neves vendég megfordult. Rákóczi Ferenc 1698-ban innen keltezi Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét. A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás volt. A 19. század elején gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná és a pusztuló épület 1841-ben villámcsapás következtében égett le. Romjai az állagvédelem hiányában ma is egyre pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak ma is állnak.
  • A templom közelében álló toronyromokat kolostorromnak is tartják, azonban a középkori toronyrom egy régi castellum északnyugati megmaradt sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik. Látogatható a Rákóczi utca 24. udvarán keresztül. Műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, mai formájában 1630-ban épült. 1743-ban megújították, 1773-ban bővítették. Műemléki védelem alatt áll.
  • A falu déli részén álló Szent József kápolna 1775-ben épült, műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait 1996-ban állították a régi elpusztult szobrok helyett.
  • A Savariát ellátó római vízvezeték helyreállított szakasza mintegy 1 méter mélységben. Csillámpalából és terrazzóból készült, nyersmész és téglatörmelék összeégetésével készült idomokkal. Belseje mésztej kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A vezeték több kilométer hosszú szakaszát régen a bozsokiak kiszedték és házépítésekhez használták fel.
  • A bozsoki borház a Rákóczi u 133. szám alatt található, 1819-ben épült egykori lakóházban működik. A bozsoki borkultúra tárgyai tekinthetők meg benne. Szüret idején vásárt rendeznek az udvarán.
  • A község határában a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján az Írottkőn 1913-ban épített kilátó áll. A csúcs nevét a kilátótól mintegy 40 méterre osztrák oldalon található szikla után kapta, melyen a CBE (Comes Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terület egykori birtokosára. A kilátóhoz vezető turistaút mentén tanösvény található.
  • Sajátos természeti látnivalói a Széleskő, az Asztalkő és a Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az erdő borította hegygerincen.

www.wikipedia.org

További információk: www.bozsok.hu   www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »