A település közvetlenül a magyar-szlovén országhatár mellett fekszik, Vas megye délnyugati szélén.
Magyarszombatfa
Első okleveles említése 1366-ból származik. A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja. A házak az utcával párhuzamosan vagy merőlegesen helyezkednek el. Az utcára épült házakból, részben ezen házak melletti sikátorokon át megközelíthető egy vagy több ház összességéből áll. A hagyományos építési mód a boronafalas ház, melyet kívülről tapasztással vakoltak. A tetőn zsúp fedés volt. A gazdasági épületek a lakóházat körülvették keríttet udvarként.
A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakó gerencsérek valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Az elmúlt 20. század elején még több mint száz családban volt a megélhetés egyik fő forrása az agyagedények készítése, árusítása a földművelés, állattartás mellett. Napjainkban 14 család tagjai művelik a mesterséget. A mindig mostoha körülmények, az elzártság ellenére az itt élők fogékonyak a világ fontos dolgai, minden új iránt.[4] Téglaépítészetére a kódisállásos lakóház a jhellemző oromfalas kialakítással.
Dr. Borovszky Samu szerint „Szombatfa, magyar község, 85 házzal és 388 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.”
A falu neve 1907. óta Magyarszombatfa, régebben Szombatfa.
1950-es években a településről is telepítettek ki embereket a Hortobágyra, emléküket emléktábla is őrzi.
Az 1950-es évektől 1998-ig a kerámiaüzem volt a falu fő foglalkoztatója, volt idő, amikor 150-nél is többen dolgoztak itt. Végül félszázan váltak munkanélkülivé. Az elhagyott üzemet 2005-ben vette bérbe egy fiatal zalai vállalkozó, aki határközeli telephelyet keresett. Felújíttatta a három kemencét és az öntőhelyiséget, egyre több dolgozót vett fel, s közben új gépeket is vásárolt. Ma már évente 6-700 kályhát gyártanak az üzemben. Egy részük ma újra itt dolgozik, a 3 éve életre keltett üzemben. Dísztárgyak és fazekastermékek helyett most kályhacsempéket gyártanak.[7]
2002. óta minden évben nyár derekán megrendezésre kerül a Nemzetközi Fazekas Találkozó’, amelyen a fazekas hagyományokat őrzők és a hagyományokat keresők találkozhatnak.
A település szórvány gyümölcsöseiben hagyományos gyümölcsfajtákat termesztenek, amit nyers gyümölcsként, befőttként – ritkán aszalva – fogyasztanak. A hulló és megmaradó gyümölcsből jó minőségű pálinka készül az önkormányzat helyi szeszfőzdéjében. A település erdeinek gazdag vadállománya egy Vadászati Kiállítás mutatja be.
2004-ben határátkelő nyílt Pártosfalva (Szlovénia) felé, 2007-től a schengeni egyezményhez való csatlakozást követően az átkelő bezárt, az átjárás szabaddá vált.
Gödörháza
A központtól mintegy egy.másfél kilométerre délkeletre fekvő Gödörháza a Magyarszombatfára jellemző utcás települési alaprajzzal szemben szórvány település képét mutatja, ahol a házak egymástól elszórtan, kisebb bokrokban helyezkednek el. Az újabb épületek azonban itt is a települési főutca mentén létesültek. A gödörházi falurészen álló műemlék református harangláb 1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor.
Dr. Borovszky Samu szerint „Gödörháza, magyar község, 73 házzal és 416 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Birtokosok a Batthyányak.” 1978. január 1-jén csatolták hozzá Magyarszombatfához.
A községrész ismert még az itt készülő kecskesajtjáról is
- Fazekasház Fő u. 52/a – műemlék:[16] Egykoron mezőgazdasággal foglalkozó fazekas család élt itt. A háromhelyiségből álló boronafalas épület nyitott padlású, helyiségei a tornácra nyílnak. Utcával párhuzamos épületnek az utca felé nyílása nincsen. Udvarán a vidékre jellemző cserépégető kemence áll. 1974-ben helyreállították, majd 1996-ban felújították.
- Vadászati kiállítás[17]
- Czúgh János emlékszoba Fő u. 28.[18]
- Sárgaliliom tanösvény
- Harangláb a gödörházi falurészen – műemlék.
- További információk: www.magyarszombatfa.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform