Őriszentpéter

Őriszentpéter

Őriszentpéter Vas megye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”. A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Az Alszertől nyugatra fekszik a KovácsszerSiskaszerTemplomszerKeserűszer. Az Égésszer közvetlenül a Városszer mellett, attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra pedig a Galambszer.

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.

17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.

Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.

A városi rangot 2005-ben kapta meg.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »