Plitvicze

Plitvicze

A Plitvicei tavak Horvátország egyik legszebb természeti kincse. Nagyon szeretjük, mert közel van. Akár egy hétvégi kiránduláshoz is tökéletes, de ha egy kicsit merészebbek vagyunk, még a tengerpartot is láthatjuk.

A Plitvicei tavak története

A tórendszert tápláló Bijela rijeka (Fehér folyó) és a Crna rijeka (Fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki, a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, a Plitvicei tavak – a víz erejének köszönhetően – még ma is alakulóban van.

A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát. Azt tapasztaljuk, hogy a Plitvicei tavak minden évszakban, nagyon népszerű. Én is csak ezt tudjuk alátámasztani, tényleg nagyon szép a Plitvicei tavak, s minden Olvasómat csak arra tudom biztatni: szánjunk egy hétvégét ennek a természeti kincsnek a megismerésére!

Javasolt útvonal: Budapest irányából az M7-es autópályán folyamatosan egyenesen haladunk. Átmegyünk a letenyei határon, majd az A4-es autópályán folytatjuk utunkat. Zágrábnál véget ér az A4-es szakasz, megkerüljük a várost, majd az A1-es autópályán folytatjuk utunkat.

Pontosan Karlovacnál a fenti táblánál hagyjuk el az autópályát. Innen a régi 1-es főúton tesszük meg a fennmaradó 80 kilométernyi utat. Ha elérjük a Plitvicei tavakat, ne álljunk meg, haladjunk tovább. Az út szélén egy kis táblán ki lesz írva: Ulaz N2. Itt parkoljunk le.

12 tó alkotja a felső tórendszert (Prošćansko, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko, Malo, Vir, Galovac, Milino, Gradinsko, Veliki Burget és Kozjak). A legfelső tó a Prošćansko, melyet a Matica folyó táplál (őt pedig a Bijela és Crna folyók). Most 637 méter magasan vagyunk. A kiépített turistaúton (fagerendákon) szép határozottan tartsunk lefelé. A Prošćansko tóból a Ciginovac és Okrugljak tavakba ömlik a kristálytiszta víz.

A felső tórendszer legszebb látnivalója a 20 méter magas Labudovac vízesés. Itt szinte mindenki megáll fényképezkedni. A Kozjak zárja a felső tórendszert.

Akármilyen kondiba is legyünk, egy egész napos Plitvicei tavak kirándulás mindenkinek fárasztó. A Plitvicei tavak bejáratánál egy buszmegálló van, ahol ezekkel a dzsip jellegű buszokkal tudunk közlekedni a tórendszer mellett. Ha túra közben elfáradnánk, álljunk meg a pihenőhelyeken. A kisbuszokkal, illetve a hajóval gyorsan vissza lehet térni a főbejárathoz.

Ha az ajánlott útvonalon megnéztük a felső tavakat – a bejárattal szemben fekvő – Kozjak tóhoz érkezünk meg. Innen kis kiránduló hajóval tudunk továbbhajózni a Nagy rétig, illetve az alsó tavakhoz. 

A Plitvicei tavak útvonalai jól ki vannak táblázva és biztonságosan használhatók. Az idősebbeknek, de a Plitvicei tavak gyerekkel is biztonságosan járható. Ha elfáradnánk, bárhol megpihenhetünk. Kutyát is be lehet vinni, de csak pórázon lehet vezetni a kutyusokat. Sok utasunk kérdezte már: Babakocsival járható-e a Plitvicei tavak? Szerintünk nem, de volt már több olvasónk, aki babakocsival is végigjárta a Plitvicei tavak útvonalait.

A Plitvicei tavak nyáron a legforgalmasabb. Ha nyáron érkezünk, legyen nálunk elég ivóvíz.

A délutáni szieszta után a Plitvicei tavak alsó tórendszere következik. A Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac és Novakovića Brod alkotják az alsó tórendszert, mely egy mészkő kanyonban helyezkedik el. Itt már közvetlenül a tó peremén kell haladnunk. Utunkat nagyra nőtt, békés pisztrángok kísérik végig.

Egy kanyonban haladunk folyamatosan, majd egy “S” formájú hídon érjük el az alsó vízeséseket. Pontosan itt az “S” alakú híd sarkában található a Supljara barlang (a térkép 8-as pontján járunk). Ez az egyetlen barlang a Plitvicei tavaknál, mely nyitott és szabadon látogatható. Két bejárata van. Az egyik innen a hídtól indul, a másikat felfelé találjuk. Összesen 68 méter hosszú ez a barlang. Igazából sok látnivaló nincs a barlangban. Ha melegünk lenne a nyári hőségben itt megpihenhetünk egy kicsit.

A Plitvicei tavak látnivalói közül kétség kívül a Nagy vízesés a legimpozánsabb.

Ez a vízesés Horvátország legnagyobb vízesése.

Magassága 78 méter. A Nagy vízesés nemcsak méterében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja, addig ez a Nagy vízesés a meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett. A Nagy vízesést tápláló folyó innen 3 kilométerre délre, a Prijeka kosa lábánál ered és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt. Nyáron a nagy szárazságban alig csöpörög.

A Nagy vízesés permetében való felfrissülés után egy kemény túra következik, ugyanis vissza kell másznunk a kanyonból a sziklafal tetejére. Hál istennek több pihenő van a felfelé vezető úton, így nem kell egyszerre letudni ezt a kaptatót. Az alsó buszállomás felé, a korláton túl egy kiugró sziklát találunk. Ide érdemes még kimászni még és egy-egy csodálatos felvételt készíteni a mögöttünk látható vízi csodáról. A Plitvicei tavak látnivalóiról, vízeséseiről összességében elmondható, hogy bármely sziklaszirten, vízesés előtt is álljunk meg, csodálatos háttérképeket készíthetünk. Ha felértünk az alsó buszmegállóba, a kisbusz visz vissza a bejárathoz.

A javasolt útvonal időtartalma 4-6 óra.

További információk és szállás: www.horvatorszaginfo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »