Bohinji tó

Bohinji tó

Bohinji-tó (szlovénül: Bohinjsko jezeroSzlovénia legnagyobb természetes tava. A gleccservájta Bohinj völgyben fekszik az ország északnyugati részében, a Júliai-AlpokbanFelső-Krajna történelmi régióban, a Triglavi Nemzeti Park területén.  Hossza 4100, legnagyobb szélessége 1200 méter, területe 3,18 km². Medre meredeken mélyül, nincsenek jelentős sekély területei. Legnagyobb mélysége 45 méter;

A tó számos szabadidős tevékenységre alkalmas, többek között úszásraevezésreszörfözésrekajakozásrakenuzásrahorgászatra, a melegebb hónapokban búvárkodásra, illetve esetenként télen korcsolyázásra. Emellett a tó körül gyaloglásra, valamint a tavon sétahajózásra is lehetőség van.

A Triglav Nemzeti Parkban található az alpesi Bohinj völgy, majdnem tökéletes érintetlenségben. A tömegturizmus itt szerencsére még ismeretlen fogalom, az ember beleolvadhat a temészetbe, és tényleg ízelítőt kaphat az itt élők kultúrájából, mindennapjaiból.

A turizmust itt egészen másként kezelik, mint a felkapott üdülőhelyeken. Errefelé az utazó vendég és nem két lábon sétáló pénztárca. A helybeliek számára még az is teljesen természetes, hogy egymás szálláshelyeit ajánlgassák a külföldieknek. Ez a hozzáállás pedig érthető módon visszacsalogatja azt, aki egyszer már járt erre.

A bohinji vidék története 14 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy gleccser ekkor alakította ki azt az utat magának, amit ma Felshő-Bohinj-völgy néven ismerünk. A vidéket már a bronzkorban is lakták, az akkor itt élők leszármazottja az a kb. 5000 fő, aki ma benépesíti a területet.

A bohinji vidéken a vasérc bányászata és a vasművesség voltak a hagyományos iparágak. A múlt század végére azonban a bányák mind inkább kimerültek, így ezek a korábban meghatározó iparágak is hanyatlásnak indultak. Már csak egy-egy falu neve emlékeztet rájuk, pl. Stara Fuzina (Régi Kohó) vagy Rudnica (Bánya).

Az állattenyésztés azonban töretlen, a kolompoló tehéncsordák hangja éppen úgy hozzátartozik a vidék hangulatához, mint több száz évvel ezelőtt.

A Bohinjban élők mindennapjaiban a hagyományok sok szempontból még élénken jelen vannak. Stara Fuzina Mezőgazdasági Múzeuma enged bepillantást a szlovén alpesi világ tradícióiba, de az építészeti örökség megismeréséért mégcsak múzeumba se kell mennünk, Bohinj valamennyi falvában megtaláljuk gyönyörű példáit.

A vigyázott, szép állapotban fennmaradt zsindelyes, erkélyes alpesi házak visszarepítenek az időben. Studor falumúzeumában megnézhetjük az alpesi falvak hagyományos elrendezését és a falusi házak korabeli tervrajzait.

Bohinj többéségében katolikus vallású terület, vannak olyan települései, melyeknek házai fölé 11 templomtorony magasodik. Legnevesebb templomai Stara Fuzinában a Szent Pál, Ribcev Lazban a Keresztelő Szent János, Bohinjska Bistricában a Szent Miklós és Srednja Vasban a Szent Márton.

A környéket bejárhatjuk nemcsak gyalog, de két keréken is. Egyre több biciklis turistát látni Bohinj környékén, hiszen útjainak többsége ideális a kerékpározáshoz. Legnépszerűbb kerékpárútja is aszfaltos, családok is útnak indulhatnak rajta, hiszen kényelmes és könnyen bejárható a maga 9 km-ével.

Bohinjban nemcsak nézni, de kóstolni is érdemes. A helyi kis fogadókban a réges régi receptek ízeit keltik életre gondos kezek. A helyi termékek közül híres a sajt, a bohinj sir, ezt ne hagyjuk ki! Az állattartásból adódóan a tejfeldolgozás tradicionálisnak számít ezen a vidéken.

További információk: www.helloszlovenia.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »