Assisi (e.: ‘asszízi’) város Olaszországban Perugia megyében; Assisi Szent Ferencnek, a ferences rend alapítójának és Szent Klárának, a klarissza rend alapítójának a szülőhelye. Valószínűleg itt született Sextus Propertius elégiaköltő is.
Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erődített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idők emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szűz Mária) templom néven ismeretes.
Kr. u. 238-ban Assisi Rufinus keresztény hitre térítette a várost. (A hagyomány szerint a vértanú püspök maradványai a San Rufino katedrálisban nyugszanak). 545-ben Totila osztrogót király lerombolta a város nagy részét. Ezután Assisi a lombardok, majd később a frankok uralma alá került.
A 11. században a város független ghibellin közösséggé vált. Állandó harcban álltak a guelf Perugiával. Egy ilyen háborúban történt, hogy Giovanni di Bernardonét, a későbbi Assisi Szent Ferencet foglyul ejtették, elindítva ezzel azt az eseménysorozatot, amely a ferences rend megalapításához vezetett.
A város a 13. században kezdett az ókori falakon kívülre is terjeszkedni. Ebben az időben a város pápai fennhatóság alatt volt. Az 1348-as pestisjárvány idején a város hanyatlásnak indult.
A Santa Maria degli Angeli bazilikát 1569-ben kezdték építeni. A reneszánsz és az azt követő évszázadok alatt a város békésen fejlődött; ezt jelzik a korszak palotái is.
1997-ben Assisit két földrengés sújtotta. Több műemlék súlyosan károsodott, de közülük a legfőbb, a Szent Ferenc-bazilika kevesebb mint két év után, helyreállítva újra megnyílt. Egy ferences barát lelte halálát a leomló mennyezet alatt, egy másik pedig megsérült.
2000-ben a várost, benne a Szent Ferenc-bazilikát és a többi ferences emlékhelyet a Világörökség részévé nyilvánították.
Látnivalók:
- Assisi Szent Ferenc-bazilika és kolostor 1228–1253 között épült. Az altemplomot Cimabue és Giotto freskói díszítik; a felső templomban Giotto és tanítványainak freskói Szent Ferenc életét ábrázolják.
- Santa Maria Maggiore templom
- San Rufino katedrális, 1140
- Santa Chiara bazilika, 1257
- Santa Maria degli Angeli bazilika, 1569
- Rocca Maggiore várkastély, 1367
Az Assisi Szent Ferenc-bazilika (e.: ’asszízi’) 13. századi templomegyüttes Assisiben, amelyet 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánítottak. Az Assisi-Nocera Umbra-Gualdo Tadinó-i egyházmegye temploma. Benne található Assisi Szent Ferenc sírja.
Története
1228 márciusában, Szent Ferenc halála után, Simone di Pucciarello városi polgár a szerzeteseknek ajándékozta a várostól nyugatra fekvő dombot. (A legenda szerint Ferenc azért választotta ezt a – nyilvános kivégzések miatt rossz hírű – helyet nyughelyének, mert önmagát a legnagyobb bűnösnek tartotta.) Ugyanebben az évben Monaldo di Leonardo a szerzeteseknek adományozta a domb nyugati lejtőjén elterülő erdőt. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté nyilvánította Ferencet, és a következő napon elhelyezte a Paradicsom-dombon a templom alapkövét. A templom terveit Elia Bombardone testvér, Ferenc első követőinek egyike készítette és ő felügyelte az építkezést is, tervei szerint Szent Ferenc kézjegyének emblémáját, egy Tau-keresztet formázó bazilikát épített Assisiben az Inferno – hegyen.[1]
1230. május 25-én, pünkösd napján Szent Ferenc maradványait egy kőszarkofágban elhelyezték a templom főoltárja alatt. Két éven belül megépült a kripta, amit alsó templomnak neveztek. A felső templom építését 1239-ben kezdték el és 1253-ban fejezték be.
IV. Miklós pápa, (Girolamo Masci) 1288-ban pápai templom rangjára emelte a helyet.
1986 októberében és 2002 januárjában II. János Pál pápa Assisiben gyűlt össze a világ vallási vezetőivel, hogy a békéért imádkozzanak.
1997. szeptember 26-án Assisit földrengés rázta meg. A bazilika súlyosan károsodott, és két évig zárva volt a restaurálás miatt.
A bazilika minden szépségével együtt a mai napig megosztja a hívőket, Assisiben és a világban egyaránt. Sokan úgy tartják, hogy a római katolikus egyház hatalmát jelképező, monumentális, minden pompával és gazdagsággal ellátott épületegyüttes az ellentétét hirdeti Ferenc tanításainak, és így nem méltó a Szent emlékének.
További információ: www.wikipedia.org
