A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű, legváltozatosabb, hazánkban és külföldön is legismertebb területe. A középkori bugacmonostori templomra a XIX. század végi ásatásokon előkerült és a
Kategória: Bács-Kiskun Megye
Tiszakécske
Tiszakécske, a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megye észak-kelti részén Kecskemét és Szolnok tőszomszédságában helyezkedik el. A Tisza egyik legszebb és legnagyobb kanyarulatában fekvő települést a vizek
Szabadszállás
Szabadszállás első okleveles említése 1279-ből való Szombatszállás néven, amelynek eredete a tulajdonos kun családtól származik. Jelenlegi nevén a XV. századtól ismert. A török hódoltság alatt
Soltvadkert
A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város
Lakitelek
A valamikor itt létezett középkori falvak, például az 1075-ben már emlegetett Felsőalpár, a török időben elpusztultak. A XVIII.-XIX. században Kecskemét határához tartozott, amelynek Felsőalpár és
Lajosmizse
Az “Isztambul és London között félúton” elhelyezkedő város a hajdani nagy Ős-Duna törmelékkúpján épült. Az első településeket a tatárjárás után IV. Béla király által a
Kunszentmiklós
Az egykori Duna-ágak löszhordalékos partjairól gyakran kerültek elő leletek a kőkorból, a bronzkorból, de találtak itt kelta és szarmata tárgyi emlékeket is. A 70-es évek
Kiskunhalas
Kiskunhalas a világhírű varrott csipke, a “szőlő- és bor városa”, de rendelkezik csillagvizsgálóval és a magas jódtartalmú gyógyvizére épült, télen is üzemelő fedett termálfürdővel. A
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. Ekkor a király a középkori falut és a környékén lévő kun földek egy részét feleségének, Borbálának
Kerekegyháza
A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek. Tipikus homoki gazdálkodás alakult ki, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A XX. században jellegzetes