Dél-Alföld régióban, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre a Kurca-folyó partján fekszik. Közúton, vasúton valamint autóbusszal is jól elérhető a város de vízen is
Kategória: Csongrád Megye
Szeged
A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra
Szatymaz
Szatymaz és környéke a kora bronzkortól (Kr. e. 2500 – 1700) kezdve lakott vidék volt, amelyrõl a bronzkori, az avarkori, a honfoglalás idejéből származó, az
Szarvas
A Körös-parti település legfőbb nevezetessége a bécsi schönbrunni kastélypark mintájára, a XIX. század végén telepített Szarvasi Arborétum, melynek 82 hektáros parkjában több mint 1.600 fa-, és
Rúzsa
Rúzsa község: Szeged város “Csorva és Átokháza tanyai kapitánysága” területén 1950-ben önállósult. Neve hajdan Rúzsajárás volt, ami a Rúzsa (Rózsa) családnév és a legelő jelentésű
Orosháza – Gyopárosfürdő
Orosháza Békés megye második ipari és idegenforgalmi városa.Gazdaságát a kettősség jellemzi: természeti adottságai révén erőteljes a mezőgazdaság szerepe, de a város elsősorban mégis az iparáról
Ópusztaszer
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. P. Dictus Magister tudósítása szerint Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A
Mórahalom
Mórahalom Csongrád megye délnyugati részén, Szegedtől 22 km-re, az 55-ös főközlekedési út mentén található település. A Dél-alföldi tanyavilág egyik kulcstelepülése.Mórahalom mezőgazdasági kisváros, az ország déli
Makó
Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló őseink települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A kereszténység felvétele idején Ajtony volt a
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel.A város és környéke korábban a Hód-tó,
Load More