A cím ugyan megfelel a valóságnak, de természetesen nem azt jelenti, hogy illegálisan bemásztunk egy járatba, hanem hogy a szeptemberi Pincejárat alkalmával sikerült bejutnunk egy olyan pincerendszerbe a Kossuth utcában, ami teljesen magára van hagyatva, és semmilyen más módon nem látogatható.
Ez a pince is magán kézben van, de nem használják jó ideje sem pincének, sem másnak, így gyakorlatilag eredeti, nagyjából a rendszerváltás utáni időkből őrzi jelenlegi kinézetét, tárgyait.
Eredetileg ez eleve pincének épült, ezért is van ilyen szép előcsarnoki része, ami valamikor egybe volt nyitva, hatalmas reprezentatív bejáratot eredményezve a belső térben.
Méreteit tekintve egyből szembetűnik, hogy itt eleve nagyban folyt a kereskedés annak idején, és csak a hátsó részben találunk hordókat, elől az értékesítésre szánt borokat tárolták. Erre jó példa a sajnos nem túl jó állapotban levő, díszített és emléktáblás dupla, üvegcsempés tároló tartály, mely egyben jó példája annak, hogy nem csak a szocialista időkben készültek ilyenek, igaz ez nem tömeggyártás céljait, hanem az átmeneti tárolást szolgálta.
Azért természetesen ennek a helynek is van rendszerváltás előtti, sőt, utáni múltja is, egyes hírek szerint innen naponta több kamionnyi vodka távozott, ahogy borok is, mint az a vörös csillaggal „díszített” beton tartályból is következtethető…
De maradjunk a jelenlegi látványosságoknál, hiszen van belőlük bőven! Itt van egyből a gyönyörű hordósoros pinceág, megannyi óriás hordóval, melyek között vannak faragással díszített előlappal rendelkezők is, ez már szinte egy igazi „pincemúzeum”. Külön jelentőéggel bír, hogy ezek bár már egyértelműen nem használhatók, de eredeti állapotukban várják az érdeklődőket.
Egy díszes ráccsal elkerített részben találjuk az 1938-as híres konferenciára készült óriás hordót is, mely sajnos belülről már nagyon rossz, és menthetetlen állapotban van, de előlapját mindekképpen szeretnék megőrizni az utókornak. Ez au egyik legnagyobb hordó, ami hazánkban található.
A hordó melletti pincében szintén óriás beépített tároló tartályokkal találkozunk a díszes kapu mögött, mely jól szimbolizálja a hajdani borászat méreteit.
A pince kastélyszerű bejárata nem csak a kapukat, és a pincerendszer bejáratát foglalja magába, hanem felette találjuk azt a hajdan pompázatos helységet, ahol a kóstolások és az alkudozások, vásárlások zajlottak.
A régen elegáns teremhez illőképpen díszes lépcsősor vezet, kiemelve a bornak a tiszteletét, és vevők megbecsülését, no és a kor szokásait.
A terem ma sajnos egy rom gyakorlatilag belülről, benne összedobált, hajdan értékes tárgyakkal, de jelen állapotában is el tudjuk képzelni, milyen elegáns körülmények között zajlottak annak idején a kereskedések e nemes nedűkkel.
De hát ne csak beszéljünk a hegyek levéről, a sétánkat egyértelműen egy borkóstolóval zárjuk, hiszen a Pincejárat eseményein ez szinte kötelező, meg hát pincéket járva, borokról beszélve kívánja is az ember. A pincerendszer díszes épületével szemben találjuk a Soós István Borászati Technikumot, mely eleve borászati iskolának épült, és ennek reprezentatív termében vártak minket a palackok.
Bence, aki értője, kutatója ennek a pincerendszernek és egyben a túra vezetője is a jövőben több ilyen programot is tervez, ezért ajánlatos a Pincejárat weboldalán követni a lehetőségeket, csak ajánlani tudjuk különlegessége miatt ezt a pincesétát, hiszen mi most csak egy csak egy rövid ízelítőt tudtunk adni abból, ami itt vár a látogatókra!
