A mai város 4 kisebb önálló településrészből (Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya), valamint két tanyából szerveződött, ezek közül Gergelyit és Ugornyát 1936-ben egyesítették. Vásárosnamény 1969-ben
Kategória: Szabolcs-Szatmár Megye
Szatmárcseke
Szatmárcseke az ország leg észak-keletibb csücskében fekszik. A táj szépségét éppen hátránya adja, mivel nehezen megközelíthető, távol esik minden nagyobb településtől.A történelmi, irodalmi nevezetességeinken túlmenően
Panyola
Panyola területe a honfoglalást megelőző időben is lakott hely lehetett. A halászó-vadászó, később földművelő-állattenyésztő ember számára a terület jó lehetőségeket biztosított, amit a honfoglalók is
Nyíregyháza
Nyíregyháza a Magyarország északkeleti részén elterülő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, népességét tekintve az ország hetedik legnagyobb városa egy félmilliós régió központja. A szakemberek szerint jelentősége egyre
Nyírbátor
Kevésbé díszes, de építészeti szempontból bravúrosabb a Canterbury katedrálisnál a XV. századi református Szent György templom (Báthory u. 24.) a nagy tudású építész, a ferences
Máriapócs
Pócs falunév 1280-ban tűnt fel először az oklevelekben. A térség Báthory, Királyi és Rákóczi tulajdon is volt. Máriapócsot 1816-ban vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították, mely
Kisvárda
Kisvárda nevét már a XI. század végén említették, amikor László király templomot alapított itt a kunok feletti győztes csata emlékére. A Nyírség és a Rétköz
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé