Kisvárda

Kisvárda

Kisvárda nevét már a XI. század végén említették, amikor László király templomot alapított itt a kunok feletti győztes csata emlékére. A Nyírség és a Rétköz érintkező vonalán, az állóvíz által védett természetes magaslaton talán földvár is állt. Már a XIII. században jelentős központnak számított, a Várdai család nagy uradalmi központja volt a település. Földrajzi fekvésénél fogva a Vereckei-szorostól a gyepűvonalon át a Kárpát-medence belsejébe vezető “orosz kapu” védelmére rendelt határőr szerepet töltött be István király uralkodásának második feléig. Ebben az időben esperesi és vármegyei székhely volt Várda néven. Hadi és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos, országos jelentőségű utak metszették itt egymást. Már a XII. század elején városi rangot kapott, a XIV. század első felében vásártartási jogot szerzett, a század végén elnyerte a közeli Rozsálynál a tiszai révjogot, amely a Borsod és Zemplén felé zajló kereskedelem szempontjából volt igen fontos.
A város évszázadokon keresztül mezővárosi kiváltságokkal bírt, és egy ideig az egykori vármegye, Borsova központja volt. Mátyás uralkodása idején jutott el fejlődésének csúcsára: az itteni birtokos Várdai István kalocsai érsek volt a kancellária vezetője. A Várdaiak kihalta után (1630) nem volt igazi gazdája a városnak. A későbbi évszázadokban – bár a település jelentősége a birtokosok közötti perlekedések miatt némileg csökkent – kereskedelmi, közlekedési, ipari jelentősége továbbra is megmaradt, és új irányokba fejlődött. Ebben igen nagy szerepe volt az itt letelepedett nagy számú zsidóságnak is, akik a vásározó kereskedelem mellett meghonosították a bolti kereskedelmet is.

A gazdasági fejlődés megindulására nagyban hatott a Nyíregyháza-Ungvár közötti vasúti közlekedés megindulása. A századforduló után Kisvárda számos üzletével, bankházával városként szolgálta a helyi és a környék lakosságát, bár akkor csak nagyközségként tartották nyilván. Iparosodása az 1960-as években indult meg. A környék jelentős közigazgatási, oktatási, kulturális központjává is vált a település, amely városi rangját 1970-ben nyerte vissza.

Kisvárda (németül Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron.
Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő “kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.
1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont.

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Nyíregyháza után; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.

További információk:

www.kisvarda.hu

: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »