Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, lakosainak száma 9822. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. 600 éves múltra tekint
Kategória: Jász-Nagykun Szolnok Megye
Turkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy – Berettyó jobb partján) helyezkedik el.1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun
Törökszentmiklós
Törökszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re keletre fekszik a Nagykunság szélén. Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt.A város
Szolnok
A Tisza- és a Zagyva folyók torkolatánál fekvő város több mint 900 éve fontos tiszai átkelőhely, Indóháza a legöregebb vasútállomás az országban. A mai Vasúti
Mezőtúr
Nevét valószínűleg a Túr folyóról kapta, ugyanis a Berettyó folyó az Árpád-korban a Túr nevet viselte. Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok is Túr alatt
Kisújszállás
A települést Kisújszállásként 1435-ben, majd 1470-ben említik először egy királyi oklevélben. 1557-ben hozzávetőleg 120-an lakják. A török hadjáratok elől többször futnia kellet a lakosságnak. A
Karcag
A karcagi határ számtalan régészeti leletet rejt. A kunhalmok egy része késő rézkori temetkezési hely. A település neve eredetileg török eredetű, valószínűleg kun személynév. A
Jászberény
A jászok első okleveles említése 1318-ból való. A berény szó nemzetség-, vagy családnév eredetű. A város a XIII.sz.-ban betelepült, iráni /oszét/ eredetű népcsoport, a jászok
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A tatárok pusztítása után ezek a területek lakatlanná váltak. A vidék benépesítését IV. Béla kezdte el, aki az alán kötelékekből kiszakadt, iráni nyelvet beszélő jászokat telepítette ide.