Nyírbátor

Nyírbátor

Kevésbé díszes, de építészeti szempontból bravúrosabb a Canterbury katedrálisnál a XV. századi református Szent György templom (Báthory u. 24.) a nagy tudású építész, a ferences rendi János atya gótikus remekműve.
Az eredetileg katolikus, egyhajós teremtemplom a fejedelmi Báthory-család temetkezési helyének épült, gótikus hálóboltozattal, dúsan faragott oszlopfőkkel, és üvegablakokkal. A széphangú orgona és a templom kitűnő akusztikája a híres nyírbátori hangversenyek sikerének titka.
Magyar fafaragó mesterek pompás alkotása a templom melletti fa Harangláb – a legnagyobb és legszebb az országban- és a templom eredeti berendezése, a gyönyörű reneszánsz faragott padsor (Budapest, Nemzeti Múzeum).
Minorita/római katolikus templom (Károlyi u. 19.) a barokká alakított gótikus templom szószéke, oltárai a magyar barokk faragás csúcsait jelentik, mégis a templom legszebb dísze a Passiót ábrázoló műremek, a megrendelőről elnevezett “Krucsay faoltár”.
A barokk Minorita Rendházban a Báthori István Múzeum (Károlyi Mihály u. 15.) gyűjteménye: várostörténeti kiállítás reneszánsz emlékekkel: 1511-ből való stallum, főúri családok emléktárgyai. Színpompás látványosság a júliusi Szárnyas Sárkány Hete Utcaszínházi Fesztivál.

A város jelentős műemléktemploma az 1480 körül emelt római katolikus vagy minorita templom.
1587-ben Petrasko román vajda a faluval együtt feldúlta a templomot, amely súlyosan megsérült. A XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre, s ekkor nyerte el ma ismert, gótikus-barokk alakját. Ekkor készült el a mai barokk boltozat és a nyugati karzat.
Legismertebb oltára a Krucsay-oltár. Az oltár keletkezésének érdekes története van. Készíttetője Krucsay János, akinek első felesége, Tolvay Borbála nem volt éppen a házastársi hűség mintaképe. Hűtlenkedéséért a férje feljelentette, s a vármegye törvényszéke halálos ítéletet hozott. A kivégzés után Krucsay János három hónap múlva újranősült, s talán engesztelésül állíttatta az oltárt.

A város másik műemléke a református templom, késő gótikus alkotás. 1488-1511. között építtette Báthory István vajda.
A Báthory család mauzóleumának szánt templom egységes remekmű. Impozáns tömbje uralja környezetét. Az egyetlen hatalmas teremből álló épülethez délnyugati sarkán kis méretű torony simul, északkeleten pedig emeletes sekrestye található. Belépve kitárul előttünk a fényárban úszó belső tér, s a húsz méter magasban lebegni látszó csipkefinom hálóboltozat. A templom reneszánsz faragványai nem egységesek, valószínűleg Budán készültek.

A szentélyrészben találjuk Báthory István országbíró és zsoltáríró faragásokkal díszített kőszarkofágját és Báthory István erdélyi vajda vörös márvány síremlékét. A templom mellett áll a késő reneszánsz fa harangtorony (1640).

A minoriták egykori kolostorában működik a Báthory István Múzeum, ahol rendkívül gazdag régészeti, ipartörténeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti, numizmatikai és természettudományi gyűjtemény található.
A “Nyírbátor évszázadai” című állandó kiállítás a Dél-Nyírség és Nyírbátor történelmi, kulturális életének múltját mutatja be.
Jelentős még a kismesterségek tárgyi emlékeinek anyaga és megtekinthetjük a Báthory család emlékeit és ereklyéit.

További információk:

www.nyirbator.hu

: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »