Ahol a pohárban a táj lelke csillan vissza

Barangolások Horvátország borvidékein

Ha kicsit eltávolodunk az Adriától, és beljebb merészkedünk a dombok, folyók és völgyek világába, egy egészen másik Horvátország tárul elénk: a borvidékeké. Itt a a szőlőtőkék a történelem, a kultúra és a gasztronómia hagyományaival fonódnak össze. Aki szeretné felfedezni a helyi borokat, a a vidéki konyha kulináris kincseit és a természet nyugalmát, annak egy bortúra Baranjaban vagy épp az Isztrián felejthetetlen élményt kínál.

Szlavónia és a Dunamente – a graševina hazája

A keleti végeken, a Duna és a Dráva ölelésében terül el Szlavónia, amely a horvát bortermelés egyik legősibb központja. Ez a vidék a graševina, vagyis az olaszrizling birodalma. Könnyedebb változata friss és üde, zöldalmás és körtés jegyekkel, míg a hordóban érlelt tételek telt testtel, ásványossággal és hosszú lecsengéssel nyűgöznek le. Nem véletlen, hogy a graševina a horvát borászat egyik legelismertebb fajtája. A régió központja Kutjevo, a Szlavónia szívében fekvő kisváros, ahol a szőlőtermesztés több száz éves hagyományra tekint vissza. A 13. századi ciszterci szerzetesek által alapított pince ma is áll, és borkóstoló közben legendák kelnek életre benne – például Mária Teréziáról, aki állítólag nemcsak a bor, hanem a társaság miatt is szívesen időzött itt.

A graševina mellé a régió gazdag, erőteljes ételei illenek: a kulen, ami a legrangosabb, és a legdrágább kolbászféle egész Horvátországban, vadpörköltek, a híres Kopácsi csíptetett ponty, és természetesen a híres szlavóniai halászlé, amely bőven mért paprikával és dunai halból készül. Szlavónia borvidékei mellett érdemes felkeresni a barokk és szecessziós épületeket egyaránt őrző Eszéket, vagy a Kopácsi-rét Natúrparkot, amely Európa egyik leggazdagabb vizes élőhelye. A Duna és a Dráva közötti varázslatos táj egyedülálló biodiverzitással rendelkezik, több mint 2700 biológiai faj lelt otthonra.

 Látnivalók a környéken:

• A Kopácsi-rét Natúrpark – csónakázás a lápon, madárles, természetfotózás. A madárrezervátuma kihagyhatatlan élmény a természet szerelmeseinek.
• Eszék városa barokk főterével, szecessziós épületeivel és hangulatos sétányaival.
• Kutjevo Pincészet, Horvátország legrégebbi borospincéje1232-ben jött létre, amikor a ciszterci szerzetesek megérkeztek Kutjevóba. Ugyanez a szerzetesrend indította el a borkultúrát Burgundiában.
• Papuk Geopark és NatúrpPark – túrázás a Jankovac erdőrezervátumban, vízesések, középkori várromok.
• Đakovo székesegyház – monumentális neoromán templom, Szlavónia egyik büszkesége.
• Halászlé-fesztiválok és kulen-bemutatók – gasztronómiai élmények helyi rendezvényeken.

Horvátország Dombvidéki (Bregovita Hrvatska) – eldugott borospincék és falusi idill

A Dombvidéki Horvátország (Bregovita Hrvatska) Horvátország egész középső, valamint északnyugati részén terül el, Muraköz, Zagorje, Prigorje, a Plešivica és Moszlavina tartozik ide. A főváros, Zágráb környékén terül el lankás szőlőültetvényeivel és apró falvaival azonnal elvarázsol. Ezen a vidéken nincsenek nagytermelő borászok, mint ahogyan az Szlavóniában vagy a Dunamentén, hanem kisebb, családi borászatokat fedezhetünk fel. A borok itt főleg frissek és illatosak olyan fehér szőlőfajtákat telepítenek és termesztenek, mint a friss rajnai rizling, az illatos sauvignon blanc vagy szürkebarát, de megtalálható itt a chardonnay, a zöldszilváni és a sárgamuskotály. Felfedezhetünk olyan őshonos fajtákat is, mint a škrlet Moszlavinában, a pušipel Muraközben, vagy a királyleányka (kraljevina).

Az étkezésekhez házi sajtok, füstölt húsok dukálnak, és a híres štrukli – túrós tésztaétel, amelyet édesen és sósan egyaránt fogyasztanak. A környék nemcsak borairól híres: a Medvednica-hegység túraútvonalai festői kilátásokat kínálnak kastályokkal szegezve. Varaždin barokk városa pedig kulturális központ, fesztiválokkal, kiállításokkal és pezsgő kávéházi élettel várja a látogatókat.

 Látnivalók:

• Medvednica-hegység kirándulóösvényei és kilátói, a középkori Medvedgrad vára.
• Varaždin – barokk paloták, vár, a híres Špancirfest utcafesztivál.
• Samobor – hangulatos kisváros Zágráb mellett, híres a krémes süteményről (samoborska kremšnita).
• Plešivica borvidék – pezsgőkóstolók, kisebb családi pincék, pálinkák, vidéki vendéglátás autentikus élménye.
• Moslavina – helyi škrlet borkülönlegesség felfedezése.

Isztria és Kvarner – a malvazija és a teran földje

Az Isztriai-félsziget és a Kvarner-öböl környéke Horvátország legismertebb borvidéke. A mediterrán klíma és a tenger közelsége különleges mikroklímát teremt, amely a borok ízében is visszaköszön. A fehér malvazija könnyed, viragos jegyekkel és citrusos és mandulás lecsengésével hódít, tökéletes kísérője a tengeri halaknak és a friss garnélának. A vörös teran mély rubinszínével, piros bogyós gyümölcsös és enyhén fűszeres aromáival a régió ikonikus bora, amely kiválóan illik a bárányhoz, vadételekhez vagy a szarvasgombával készült fogásokhoz.

Az isztriai gasztronómia azonban nem áll meg a boroknál: a szarvasgomba itt valódi kincs. Motovun környékén szarvasgombavadászatra is indulhatunk, majd a friss zsákmányt házi tésztára (fuži) vagy omlettre reszelve kóstolhatjuk meg. Az olívaolaj világszinten is elismert, az isztriai sonka, vagy más néven istarski pršut és a juhsajt pedig szinte minden étkezés része. A régió felfedezése közben Vrbnik romantikus sikátoraiban bolyonghatunk, Pula római amfiteátrumában koncerteket hallgathatunk, vagy Grožnjan középkori utcáin barangolhatunk, ahol a művészeti galériák és fesztiválok adják a hangulatot.

 Látnivalók – Isztria és Kvarner kevésbé ismert gyöngyszemei:

• Motovun – középkori hegyi város, szarvasgombafesztivál.
• Grožnjan – művészfalu galériákkal és nyári fesztiválokkal.
• Pazin – Zip-line a Pazin szurdok felett és Dante Pokol kapuja és Zarečki Krov vízesés.
• Brijuni Nemzeti Park – szigetcsoport különleges állatvilággal és történelmi emlékekkel.
• Krk szigete, Vrbnik városa – szűk sikátorok, žlahtina bor kóstolója.
• Krk-sziget, Obzova csúcs kirándulás, ami 360 fokos kilátást az Adriára.

Dalmácia – napsütötte szigetek, erőteljes borok

A tengerparti régiók közül Dalmácia különösen híres borairól. A forró napsütés és a köves talaj olyan fajtáknak ad otthont, a fehér fajták közül mint a pošip és a vörösök közül a plavac mali, amia dalmát borászat alapját képezik, amely mély színű, testes, fekete bogyós gyümölcsökkel és fűszeres karakterrel hódít. Azonban a borkedvelők figyelmét leginkább a nagyszámú őshonos fajták vonzzák, mint: a babić, kujundžuša, a plavina, a maraština, a bogdanuša, a debit.

Maga a plavac mali Pelješac, Hvar és Brač meredek lejtőin a legsikeresebb, amelyekről felejthetetlen kilátás tárul az Adriai-tenger kékjére és a távoli látóhatárra. Az említett szigeteken kívül Korčula is fontos helyet foglal el ezen a borvidéken, mert innen érkeznek a grk és a pošip, az őshonos fehér fajták, amelyekből minőségi és különösen nagyra értékelt fehérborok készülnek. Šibenik, Primošten és Nadin környékén még sikeresen termesztik a babićot és a debitet, ahogyan a nemzetközi vörös szőlőfajtákat is, melyeket a dubrovniki hátországban és Konavleben termesztenek.

Kevesen tudják, hogy a Tribidrag, azaz Zinfandel vagy a Primitivo valójában ugyanaz a vörösborszőlő-fajta. A gyökerei egészen Horvátországig nyúlnak vissza, ahol a fajta legrégebbi ismert neve a Tribidrag volt. Olaszországban Primitivo néven honosodott meg, míg az Egyesült Államokban Zinfandelként vált világhírűvé. Bár genetikailag egyazon szőlőről van szó, a különböző termőterületek és a helyi borkészítési hagyományok miatt ízben és aromában mégis eltérő arcát mutatja.

 A dalmát konyha a tenger gyümölcseire épül: frissen grillezett hal, tintahal, kagyló, amelyet olívaolajjal, rozmaringgal és citrommal készítenek el. A szigetek belsejében pedig a hagyományos peka – vasfedő alatt, lassan sült hús és zöldség – az egyik legnépszerűbb fogás vagy a pašticada, amely egy lassan párolt, hosszú ideig pácolt és fűszerezett marhahúsból készül. A húst gyakran pácolják ecetben, majd tűzdelik fokhagymával, baconnel és zöldségekkel, mielőtt vörösboros, szilvás-fűszeres lében, alacsony hőfokon, több órán keresztül párolják. 

Dalmácia – látnivalók és programok

• Split – Diocletianus-palota, óvárosi sikátorok, nyüzsgő piacok.
• Dubrovnik – Good Food fesztivál, városfalak, erődök, az „Adria gyöngyszeme”.
• Hvar szigete – levendulamezők, strandok, éjszakai élet.
• Korčula – Marco Polo szülőhelye, festői óváros, borkóstolók.
• Pelješac-félsziget – Dingac és Postup borvidékek, kagyló- és osztrigakóstoló Stonban.
• Vis szigete – csendes öblök, „Mamma Mia 2” forgatási helyszíne, vugava bor.
• Paklenica és Krka Nemzeti Parkok – túrák szurdokokban, vízesések mellett.
• Peka vacsorák – autentikus dalmát élmény falusi éttermekben.

Bortúra-útvonalak – lassan, élvezettel

Horvátország borútjai nem pusztán kóstolóhelyek: minden régióban a bor szorosan összefonódik a tájjal, a gasztronómiával és a történelemmel. Aki végigjárja ezeket a borvidékeket, az nemcsak új ízeket ismer meg, hanem Horvátország sokszínűségét is: minden régió más hangulatot, más élményt és más történetet kínál. Egy biztos: ahol a pohár megtelik, ott a szív is gazdagodik.