Ha van étel, ami egyszerre egyszerű és mégis végtelenül sokféleképpen variálható, az a polenta. A
kukoricadarából készült fogás régi paraszti ételként indult, ma pedig elegáns éttermek tányérján is ott találjuk. Krémes, omlós vagy éppen ropogós – attól függően, hogyan készítjük el.
Egy kis történelem a tányéron
A polenta eredete Észak-Itáliába vezet vissza, ahol a kukorica a szegényebb rétegek alapétele volt. A háziasszonyok vízben főzték puhára a darát, majd sóval, esetenként sajttal vagy tejjel gazdagították. Ez a laktató, egyszerű étel biztosította a mindennapi energiát. Ma már nemcsak Itáliában, hanem világszerte megtalálható – új köntösben, kreatív formában.
Hogyan készíthető el?
A polenta alapja mindig ugyanaz: kukoricadara és folyadék (víz, tej vagy alaplé). A titok a lassú főzésben rejlik – kevergetni kell, míg a dara megduzzad és selymesen krémes állagot kap. Innen kezdődik a varázslat, hiszen sokféleképpen folytatható a történet:
- Krémes köretként húsok vagy zöldségek mellé.
- Megdermesztve, felszeletelve és grillezve ropogós falatként.
- Sajttal, fűszerekkel gazdagítva önálló főételként.
Egy recept, ami biztosan beválik
Sajtos-fokhagymás polenta
Hozzávalók:
- 200 g kukoricadara
- 800 ml víz vagy alaplé
- 1 evőkanál vaj
- 2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
- 100 g reszelt sajt (parmezán vagy gouda)
- só, bors ízlés szerint
A folyadékot felforraljuk, majd lassan beleöntjük a darát, miközben folyamatosan keverjük. Amikor sűrűsödni kezd, hozzáadjuk a vajat és a fokhagymát. Pár perc főzés után, amikor krémes állagot kapunk, lehúzzuk a tűzről és belekeverjük a sajtot. Azonnal tálalhatjuk köretként, de hagyhatjuk kihűlni, majd szeletelve serpenyőben aranybarnára piríthatjuk.
A polenta remek választás, mert gluténmentes, tápláló és olcsó alapanyagból készül. Egyaránt illik húsok mellé, vegetáriánus fogásokhoz, de akár önálló vacsoraként is megállja a helyét. És ami a legjobb: mindig kicsit más lesz, attól függően, hogyan fűszerezzük vagy milyen feltéttel tálaljuk.
