A gizai piramisok lábánál, a modern kor egyik legmonumentálisabb kulturális beruházásaként hivatalosan is megnyílt szombaton az Egyiptomi Nagy Múzeum (Grand Egyptian Museum – GEM). Az ókori világ örökségét bemutató hatalmas intézmény több mint 100 ezer műtárgyat őriz, amelyek hétezer év történelmét mutatják be, a fáraók korától a római birodalomig.
A múzeum legnagyobb szenzációja, hogy első alkalommal látható együtt Tutanhamon fáraó teljes sírlelete – az a több mint 5500 tárgy, amelyet 1922-ben Howard Carter brit régész fedezett fel a Királyok Völgyében.
A legendás arany halotti maszk, a trón és a díszes harci szekerek most először kerültek közös kiállításra, pontosan úgy, ahogy Carter találta őket több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A 1,2 milliárd dollárból épült múzeum 500 ezer négyzetméteres területével a világ legnagyobb régészeti központja. Az épületet hieroglifákkal díszített alabástromfalakból, piramisformájú bejárattal épült, és hatalmas, panorámás üvegablakaiból tökéletes a kilátás a Gizai piramisokra.
A látogatók II. Ramszesz fáraó 11 méter magas szobrát és 16 méteres obeliszkjét is megcsodálhatják, valamint Kheopsz fáraó 4500 éves halotti hajóját, amely az emberiség egyik legrégebbi fennmaradt hajója.
A múzeum, az előzetes becslések szerin, évente akár nyolcmillió turistát is vonzhat, ez új lendületet adhat az utóbbi években igencsak megtépázott egyiptomi turizmusnak.
Az egyiptomi törvények szerint a restaurálási munkákat kizárólag egyiptomi szakemberek végezhetik. Már helyreállították többek között Tutanhamon textilből és bőrből készült páncélját is.
Az új múzeum nem csupán a múltat őrzi, hanem a jövőnek is szól: a helyszínen működő egyiptomi restaurátorok ugyanis modern technológiával újítják fel a leleteket, és így a GEM hamarosan az egyiptológiai kutatás egyik legfontosabb nemzetközi központjává válhat.
A GEM megnyitásával Egyiptom bebizonyította, hogy nemcsak az ókor egyik legnagyobb civilizációját bemutató országa, hanem a világ kulturális örökségének élő központja is.
