Kihasználva a kellemes sétára invitáló napsütést, egy rendezvény kapcsán Szentendrét, a méltán világhíres művész és múzeum városkát választottuk célpontként. Ezt az atmoszférát nem lehet megunni, minden évszakban élvezet itt minden eltöltött perc, hát még ilyen időben.
A lehető legjobb alkalom ilyenkor sétálni itt, hiszen a szezonban tapasztalható külföldi turista dömpingnek már nyoma sincs, egy-két kisebb csoport bóklászik fényképezőgépekkel a kezükben, így nyugodtan élvezhetjük a hangulatos utcácskák és sikátorok romantikus világát.
Igaz, az árak nem változtak a szezon lecsengésével, most sem a magyarok pénztárcájához vannak mérve azon a néhány helyen, ami nyitva van, de ha szemfülesek vagyunk, a rejtett kisutcákban egész baráti ártáblák várnak minket.
De hát Szentendrére nem vendéglőkért és turistáskodni, vásárolni járunk, meg egy-egy kávé amúgy is belefér, ha nem csak sétálva szeretnénk élvezni Szentendre hangulatát. Viszont akkor nézzünk is körül, miért is szeretjük oly annyira ezt néhány utcányi terültet!
A teniszpályánál érdemes hagyni a kocsit, 100 méter plusz gyaloglás, de nem kell mélyen a pénztárcánkba nyúlni a parkolásért, és van is mindig hely. Innen egyből a patak partján vagyunk, ahol a szépen kiépített sétaúton egyből kellemesen sétálhatunk a percekre található belvárosba.
Az ilyenkor kicsit kihaltnak tűnő sétáló utcán a megszokott cukrászdák hívogatnak, a karácsonyi díszítések még nem változtatják meg az utca képet. Itt még kapható fagyi is, de finom sütik között is válogathatunk, ha már itt időzni szeretnénk.
A séta egyik fénypontja egyértelműen a Fő tér magával ragadó, képeslapokra illő látványa, központi helyen a Szerb Kereskedő Társaság keresztjével, melyet még 1763-ban emeltek hálából, hogy az akkori pestisjárvány elkerülte a várost. A Fő tér egykor a szerb negyed központja volt, a Kalmár-kereszt pedig ma Szentendre egyik fő szimbóluma.
A háromszögszerű Fő teret kávézók, éttermek, múzeum, és javarészt restaurált, felújított állapotban levő házak fogják közre, melyeknek egyedi történeteik vannak, de ehhez már vezetés kell, mi most inkább sétálunk, de ha vakit érdekel, és van ideje, érmes foglalkozni vele!
A Főtérről több kis utca és sikátor ágazik le, érdemes a Városháza felé, felfelé sétálni, majd jobbra fordulva egy szűk lépcsőn felmenni a Várdombra, mely a mai Templom tér, és egyértelműen ural a Keresztelő Szent János plébániatemplom.
A templomba, mely a város legrégebbi szakrális épülete, természetesen nem lehet bemenni, de kívülről is pompás látvány, és nem utolsó sorba a Templom tér széleiről pazar kilátás tárul elénk az óvárosra és Dunára, már csak ezért is érdemes ezt a pár lépcsőt megmászni.
Innen érdemes egy másik lépcsőn, a Szerb templom irányába lesétálnunk, errefelé több kis hangulatos sikátor is ad fotótémát, és lejutunk a Fő térhez. A girbe-görbe utcák, ódon házak remek fotótémák is, bár lehet itt lakni nem annyira jó, mint sétálni köztük.
Ajánlatos balra, eddigi utunkkal párhuzamosan elindulni a lefelé a sétáló utcán, tündéri boltocskák (horror árakkal…) kísérik utunkat, de itt találjuk a Karácsony múzeumot is, mely ha nyitva van, hatalmas élmény a család minden tagjának, nézzük meg!
Elsétálva a mesebeli házacskák, boltocskák előtt lejutunk a Dunához, innen egyértelműen csak a parti sétányon való sétálgatás, padokon való ücsörgés lehet a következő programpontunk, kipihenve a városnézés fáradalmait.
Persze Szentendre ennél jóval több, számtalan utca nyílik a sétányról is a domb felé, illetve nem csak a szó szerint vett belvárosi, turisták által látogatott részeken érdemes sétálni, találunk nyugodtabb, rejtett helyeket, termelői piacot, eldugott kávézókat, ha van időnk, szánjuk rá a kevésbé ismert helyekre!
És persze a múzeumok, melyekről szintén híres a kisváros, de mi most csak egy rövid sétára invitáltuk az olvasókat, Szentendre bőven lehet egy egész napos célpont, és akkor a Skanzenről nem is beszéltünk, ami maga egy másik nap.
Minden esetre, akinek van kedve egy jót sétálni festői környezetben, az válassza a mind kocsival, mind HÉV-vel könnyen megközelíthető csodálatos Szentendrét, nem fogja megbánni!
