Sokszor beül az ember a kocsiba, és nem ritkán órákat utazik egy-egy turisztikai attrakcióhoz, kirándulni, érdekességeket felfedezni. Eszünkbe sem jut, hogy ezt sokkal gyorsabban, akár tömegközlekedéssel is el lehet érni Pest terültén belül, vagy épen egy fővárosi látogatás célpontja lehet. Egy ilyen lehetőség Nagytétény!
Nem régiben ejtettünk pár szót a városrész látványosságairól a „Pincejárat” kapcsán, most nézzünk körül alaposabban, milyen lehetőségek is várják az ideérkező látogatókat!
Nézzünk egyből egy igazi különlegességet! Kevesen tudják, hogy a Tropicariumáról híres Campona bevásárlóközpont neve nem egy jól hangzó fantázianév, hanem a rómaiak közeli, limes menti segédcsapattáborát és települését nevezték így. Az sem közismert, hogy ez a tábor a 4. században egy birodalmi jelentőségű történeti esemény színtere volt, amelyet a római történeti hagyomány is megőrzött.
A látogatóközpont felfedezését egyértelműen kezdjük a terület történetét bemutató film megtekintésével, és itt találjuk a makettet is, mely segít elképzelnünk, milyen fantasztikus építmény is volt ez a főleg lovasságnak épült mini város a maga korában!
Végigjárva a kiállítást újra és újra rácsodálkozunk, milyen hihetetlenül fejlett volt a Római kor, és mekkora szervezettség és politikai, katonai felépítés jellemezte. Szinte elképzelhetetlen, hogy sok-sok évszázaddal ezelőtt, az akkori fejletségi szinten, hogy tudták ezt a birodalmat kiépíteni, és működtetni.
Az udvaron találjuk a kőtárat, és bár igazából a földfelszínen gyakorlatilag semmi sem maradt a hajdani legio komplexumából, mégis érdemes a parkban egy sétát tenni, hogy képünk legyen a méretekről, és hát különleges érzés azon a földön járni, ahol bizonyítottan a római katonák is lépkedtek.
A Látogatóközpontban múzeumi órákat is tartanak, csak ajánlani tudjuk akár iskolás csoportoknak is a felkeresését, hiszen szinte senki sem tudja, mi is rejlik itt a föld alatt, és a Campona szó hallatán, csak a bevásárló központ jut eszébe…
A római kor fantasztikus „maradványa” Európa szerte az utak! Nincs ez másként Nagytétényben sem, mi sem jobb bizonyíték erre, hogy a mai főút végig nyílegyenes nyomvonala a hajdani tábor mellett egy nagy ívet vesz, mivel a hajdani római út kikerülte a falakat, és ennek a nyomvonala mai napig megmaradt, hűen követve a hajdani út alapjait.
De ugorjunk a történelemben, és sétáljunk át a közvetlen közelében található Száraz Rudnyánszky kastélyba, melynek hangulatos parkját nem rég nyitották meg a közönség előtt.
Természetesen ez csak egy kis része a hajdani pompás kertnek, mely hajdan egészen a Dunáig lehúzódott, és híres volt fácános kertjéről, és különleges növényeiről.
A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé sorolható nagytétényi-Száraz Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A kastély helyén már az I-II. században épült római „villa rustica”: azaz egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán a helyi birtokos Tétény család számára épült.
Romló állapota miatt bezárták, felújítása folyamatosan zajlik, de már van látogatható terme, amit felétlenül érdemes felkeresni, hiszen képet kapunk a hajdani kastély belső építészetéről, és itt tekinthetjük meg a kastély és a család történetét bemutató kiállítást is.
Az alsó rész nem csak építészetileg érdekes, hanem egy érdekes gyűjteményt találunk, ne hagyjuk ki.
Érdemes egy sétát tenni a hatalmas szabadtéri parkban is, majd ha kisétáltuk, kipihentük magunkat, induljunk a római út kapcsán említett főutca felé.
Itt találjuk a Nagytétényi Helytörténeti Kiállító teret, mely egy hajdani sváb család lakóépületéből lett kialakítva, előzetes egyeztetés alapján látgatható, de érdemes felkeresni!
Különlegessége a kiállításnak, hogy kizárólag olyan helyi használati és emléktárgyakat találunk benne, amit a lakósság ajánlott fel, pincékből, padlásokról, hagyatékokból kerültek elő.
A közvetlen közelében találjuk a Római Katolikus Nagyboldogasszony Plébánia barokk épületét, mely egy kis parkban emelkedik a főutca vonulata fölé.
Már 1333-ban Szent Mihály templomáról van okleveles adat, melynek romos tornyát és szentélyét részben megtartva építtette föl Rudnyánszky József és felesége Száraz Julianna 1753–54-ben a mai Nagyboldogasszony templomot, amelyet Padányi Bíró Márton 1755. október 5-én szentelt föl.
Mind harangjának, mind orgonájának, mind a szószékének igen érdekes története van, melyről szívesen mesél a plébános, miközben barokk oltárában, és freskókban gyönyörködhetünk.
Ezzel természetesen csak a legfőbb látnivalókat jártuk körbe, de csak bíztatni tudunk mindenkit, menjen „ki” Nagytéténybe, és fedezze fel, érdemes! Erre remek alkalom lesz a június 6-i Pincejárat, ahol vezetett séta keretében is felfedezhetjük ezt a hangulatos városrészt, és nem utolsó sorban remek programokon vehetünk részt a „Kerület Napján”, és a „Pincejárat” rendezvényein!
