A vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása idején erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét, míg a templom falai között 1605-ben Bocskai Istvánt választották fejedelemmé. Kiemelte, a történelmi helyszínek nemcsak a múlt eseményeit őrzik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a jelen és a jövő nemzedékei személyes kapcsolatba kerüljenek a történelemmel.
A térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a történelmi emlékhellyé nyilvánítás „hatalmas büszkeség” Szerencs számára és egyben azt is üzeni, a város a történelem során mindig képes volt megújulni és talpra állni. A politikus közölte, a település múltját meghatározó események, egészen a vár 16. századi építésétől kezdve Bocskai István fejedelemmé választásán át az 1848-49-es szabadságharcig és az 1956-os eseményekig azt mutatják, hogy a térség lakói aktívan részt vállaltak a magyar szabadságért folytatott küzdelmekben.
A szerencsi vár ma is élő közösségi tér, ahol folyamatosan programokat, koncerteket, előadásokat szerveznek valamint ott a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjteménye.
A szerencsi Rákóczi-vár és a református templom bekerült a nemzeti és történelmi emlékhelyek közösségébe, amely jelenleg 88 helyszínt foglal magában.
.
Ezek olyan kiemelt jelentőségű helyek, amelyeket minden magyar fiatalnak meg kell ismernie, ezért az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba is, aminek keretében évente több mint 130 ezer diák jut el szervezett formában történelmi helyszínekre.
A szerencsi Rákóczi-vár bejáratánál a történelmi emlékhelyet őrző sztélét is felavatták.
További hírek, események, érdekességek:
