Idén újból nyitva a Mariska étterem,
ahol az étterem mellett kertmozi, termelői piac és egyéb programok is várnak
A Tisza-tó ma már egyre többeket csábít át a Balatontól aktív kikapcsolódásra, kerékpártúrákra vagy vízi élményekre. A térség gasztronómiája azonban még mindig jóval kisebb figyelmet kap, mint amit a gasztrokulturális háttere és adottságai indokolnának. A tiszafüredi Mariska Étterem tulajdonosai szerint ezen csak úgy lehet változtatni, ha a vendéglátás is egy Tisza-tavi élménnyé és programmá válik. Judit és Csaba, a Mariska újranyitásával idén ismét ezt a koncepciót szeretnék megmutatni a vendégeknek.
A Mariska története az egyik tulajdonos gyerekkorában kezdődött, onnan a kötődés a Tisza-tóhoz. Felnőttként, mint egy „vidéki ház” tulajdonosaként fogalmazta meg, hogy kell egy hely a Tisza-tónál, ahol enni és lenni jó.
Régi csárda modern értelmezésben
A Mariska története valahol 2010 környékén kezdődött, amikor a tulajdonos pár úgy érezte, hogy miközben Budapesten, a Balatonnál, az ország nagyvárosaiban frissebb és modernebb gasztronómia jelenik meg, a Tisza-tó és a Hortobágy térsége ebben nem fejlődött. 2017-ben fogalmazódott meg a konkrét ötlet, 2019-ben a terv született meg. 2020 őszén indult az építkezés és 2021 nyár elején megnyitott a Mariska. A koncepciónak fontos eleme volt, hogy az étterem új épületben, a régi csárdák modern átértelmezésében jelenjen meg.
„Nem a csárdákkal volt problémánk, hiszen ott is lehet jót enni. Sokkal inkább hiányzott a minőség, a változatosság és az a szemlélet, hogy az étterembe járás önmagában is program legyen. Azt szerettük volna, hogy egy vendéglátóhely több legyen annál, mint ahol az ember jól lakik.”
Nemcsak éttermet, élményhelyet álmodtak kertmozival, piaccal, programokkal
A tulajdonosok kezdettől úgy gondolkodtak, hogy egy étterem nem csupán konyhából és asztalokból áll. A Mariska kertjében ma koncertek, kertmozik, termelői piacok és családi programok is helyet kapnak. A cél az volt, hogy a vendégek akkor is szívesen töltsenek itt órákat, ha éppen nem az ebéd vagy a vacsora miatt érkeznek.
„A Mariska ma már nem pusztán az ételekről szól. Egy kiszakadás a hétköznapokból. Egy hely, ahol lehet fröccsözni a kertben, koncertet hallgatni, mozizni a szabad ég alatt, vagy egyszerűen csak jól érezni magunkat.”
Turizmus nincs gasztronómia nélkül
A Mariska alapítói szerint a Tisza-tó következő nagy fejlődési lépcsője nemcsak a turisztikai beruházásokon múlik.
„A Tisza-tó az ország második legnagyobb vízfelülete, éppen ezért óriási lehetőségek vannak benne. Hiszünk abban, hogy egy térség nem válhat igazán vonzó turisztikai célponttá erős gasztronómia és vendégélmény nélkül.”
A Mariska kezdettől arra törekedett, hogy saját termelésre, helyi alapanyagokra és a térség hagyományaira építse fel a konyháját.
A Tisza és a Hortobágy találkozása a tányéron
Az étlapon egyszerre jelennek meg a Tisza halas hagyományai és a Hortobágy pásztorételei.
A klasszikus fogások – a halászlé, a harcsapaprikás, a haltepertő vagy a gulyás – autentikus formában is megtalálhatók, miközben időről időre modernebb változatban is visszatérnek.
„A világ minden táján arra építenek a legjobb éttermek, ami helyben van, aminek története és gyökerei vannak. Mi is ezt szeretnénk megmutatni.”
A tulajdonos szerint ennek a tájnak egyszerre van friss és füstös karaktere: „A halat mindig frissen fogták és néhány órán belül már a bográcsban főtt. Amit pedig el kellett tenni későbbre, azt legtöbbször füstöléssel tartósították. Ezek az ízek ma is meghatározzák ezt a vidéket.”
Nem újragondolni akarják a magyar konyhát
A Mariska filozófiájának fontos része, hogy a klasszikus magyar ételeket nem szeretné mindenáron átírni. A hangsúly inkább a minőségi alapanyagokon, a gondos elkészítésen és a hagyományos technológiákon van: „Jól főzni hagyományos módon rengeteg idő. Ez ma talán nagyobb luxus, mint valaha. Mi mégis hiszünk benne, mert a vendég a végén pontosan ezt érzi meg: hogy valami más, valami jobb került elé.”
Három fogás, amelyért sokan visszatérnek
Az elmúlt évek során több olyan étel is született, amely szinte összeforrt a Mariska nevével.
A La Túrógombóc habkönnyű állagával, mézes puszedlis tejfölével és sárgabarackjával mára az étterem legismertebb desszertje lett.
A hortobágyi húsos palacsinta kakashúsból készül, amely karakteresebb ízt ad a klasszikus fogásnak, miközben megőrzi annak hagyományos karakterét.
A tiszai halászlé pedig a helyi gasztronómiai örökség egyik legfontosabb jelképe maradt az étlapon.
A cél egyszerű. Programot nyújtani a vendégeknek, választási opcióvá tenni a Tisza-tavat a belföldi és a külföldi utazóknak.
A tulajdonosok szerint a Mariska önmagában nem fogja megváltoztatni a térség gasztronómiáját, de bátorítást adhat másoknak, hogy fejlesszék a térséget. Annyira komolyan gondolják, hogy egy országos kezdeményezés részeként Tiszafüreden mentorprogramot indítanak és vállalják a mentorálását fiatal vállalkozóknak.
Abban azonban feltétlenül hisznek, hogy minden olyan étterem, amely minőséget, élményt és értéket teremt, hozzájárul ahhoz, hogy a Tisza-tó egyre inkább felkerüljön Magyarország gasztronómiai térképére.
„A küldetésünk nagyon egyszerű. Szeretnénk, ha a Tisza-tó évről évre vonzóbb hely lenne. Ha valaki már nemcsak a vízért, hanem az ízekért is útnak indulna Tiszafüred felé.”
