Dél Korea

Dél Korea

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Koreai KöztársaságIdőzóna:GMT+08:00
Anyanyelven:Daehan-MinkukAutójelzés:ROK
Államforma:köztársaságPénznem:dél-koreai won (KRW)
Főváros:SzöulElektromosság:

Utazási információk

Dél Korea egy kettévágott ország egyik fele, egy olyan országé, mely 4000 éves történelme alatt egy volt. A „vasfüggöny” szinte áthatolhatatlan a két ország között.

A „hajnali harmat országa” modern ipari állam, még a „Japán csodát” is túlszárnyalja sok tekintetben, de féltve őrzi 4000 éves ősi múltját.

Szöulban járva keressük fel a Kjongdzsuri királysírokat, a csillagvizsgálót, mely a világ legrégebbi obszervatóriuma, Emille harangot, mely a világ egyik legszebb harangja. Az országot járva menjünk el a Tegu közelében levő Haien-sa kolostorhoz, mely szinte egyedülálló a világon, főleg híres könyvtárával. Bár az ország a Koreai háborúban sokat szenvedett és nagymértékben elpusztult, de természeti szépségeivel és fennmaradt építészeti múltjával, 4000 éves kultúrájával magával ragadja a turistákat.

Az infrastruktúra, a közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés és egyáltalán minden, ami összefügghet a turizmussal példás az országban, az életszínvonal magas, problémánk semmivel sem lehet.

Nemzetközi repülőterek

Szöul, Puszan, Csedzsu.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 82

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:44 056 000 fő
Népsűrűség:443.60 fő/km2
Nyelvek:koreai, angol.
Népcsoportok:koreai (98%), tunguz, mongol, kínai (2%).
Vallások:buddhista.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:99 313.70 km2
Nagyobb települések:Szöul 10 613 000, Puszan 3 798 000, Tegu 2 229 000, Incshon 1
818 000, Kvangdzsu 1 139 000, Tedzson 1 050 000, Ulszan 682 000, Szuvon
645 000, Szongnam 541 000, Csondzsu 517 000.
Legmagasabb pontok:Halla-san 1950 m (Csedzsu-szigeten).
Főbb folyók:Han, Raktong.

Földrajz

A Sárga-tenger melléke jobbára síkság, amelyet keleten a kelet-koreai hegyvidék vonulatai kísérnek, míg a délnyugati országrészt alacsony dombok borítják.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 6 790 USD

Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea (hangul: 대한민국, Tehan Mingukhandzsa: 大韓民國, RRDaehan Minguk?) ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós nagyváros található az országban.

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen, a Thebek-hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a hőmérséklet között a két országrészben. A fagymentes napok száma Csedzsun elérheti a 240 napot. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz. Tavasszal Kína felől porviharok érik el az országot

Dél-Korea nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A második világháború utáni időszak gyors iparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. A legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontból a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.

Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park.[14] Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.

Az UNESCO 2007-ben természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea legnagyobb szigetét, Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek néven

koreai gasztronómia változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek tartott konyha.[78][79] Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pipbimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém).[80] Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, amely a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapanyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.[81][82]

A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban.[83] Az asztalra mindig kerül rizs, amely kiegészítője a kuk (leves), a ccsige (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan).[84][85] Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk (kása), illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.[85]

koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다, mognun kosi hanurida),[86] és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek (약식동원, jaksik tongvon, „az orvosság és az étel egy gyökérről fakad”)

Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít.[59][89][90] Dél-Koreába leginkább JapánbólKínából, az Amerikai Egyesült ÁllamokbólTajvanról és Thaiföldről érkeznek turisták.[91] A fellendülő turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.[92][93] A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.[94]

Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fővárosi Terület, ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még például Csedzsu szigete, a koreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök.[95] A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia, az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások.[96] A Koreai Turisztikai Hivatal egyéb szolgáltatásokat is nyújt a hagyományosak mellett, például „jószolgálati idegenvezetőket” biztosít, valamint úgynevezett turistarendőröket.[97][98]

Dél-Koreát Magyarország biztonságos úticélnak tartja, ahol kiemelkedően jó a közbiztonság.[99] Magyarországról a LOT indít közvetlen repülőjáratot, a Korean Air is tervezett 2020 májusában indítani,[100] azonban a COVID–19-pandémia miatt ez elmaradt.

www.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »