Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Koreai Köztársaság | Időzóna: | GMT+08:00 |
| Anyanyelven: | Daehan-Minkuk | Autójelzés: | ROK |
| Államforma: | köztársaság | Pénznem: | dél-koreai won (KRW) |
| Főváros: | Szöul | Elektromosság: | – |
Utazási információk
Dél Korea egy kettévágott ország egyik fele, egy olyan országé, mely 4000 éves történelme alatt egy volt. A „vasfüggöny” szinte áthatolhatatlan a két ország között.
A „hajnali harmat országa” modern ipari állam, még a „Japán csodát” is túlszárnyalja sok tekintetben, de féltve őrzi 4000 éves ősi múltját.
Szöulban járva keressük fel a Kjongdzsuri királysírokat, a csillagvizsgálót, mely a világ legrégebbi obszervatóriuma, Emille harangot, mely a világ egyik legszebb harangja. Az országot járva menjünk el a Tegu közelében levő Haien-sa kolostorhoz, mely szinte egyedülálló a világon, főleg híres könyvtárával. Bár az ország a Koreai háborúban sokat szenvedett és nagymértékben elpusztult, de természeti szépségeivel és fennmaradt építészeti múltjával, 4000 éves kultúrájával magával ragadja a turistákat.
Az infrastruktúra, a közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés és egyáltalán minden, ami összefügghet a turizmussal példás az országban, az életszínvonal magas, problémánk semmivel sem lehet.
Nemzetközi repülőterek
Szöul, Puszan, Csedzsu.
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 82 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 44 056 000 fő |
| Népsűrűség: | 443.60 fő/km2 |
| Nyelvek: | koreai, angol. |
| Népcsoportok: | koreai (98%), tunguz, mongol, kínai (2%). |
| Vallások: | buddhista. |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 99 313.70 km2 |
| Nagyobb települések: | Szöul 10 613 000, Puszan 3 798 000, Tegu 2 229 000, Incshon 1 818 000, Kvangdzsu 1 139 000, Tedzson 1 050 000, Ulszan 682 000, Szuvon 645 000, Szongnam 541 000, Csondzsu 517 000. |
| Legmagasabb pontok: | Halla-san 1950 m (Csedzsu-szigeten). |
| Főbb folyók: | Han, Raktong. |
Földrajz
A Sárga-tenger melléke jobbára síkság, amelyet keleten a kelet-koreai hegyvidék vonulatai kísérnek, míg a délnyugati országrészt alacsony dombok borítják.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 6 790 USD
A Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea (hangul: 대한민국, Tehan Minguk, handzsa: 大韓民國, RR: Daehan Minguk?) ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós nagyváros található az országban.
Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen, a Thebek-hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a hőmérséklet között a két országrészben. A fagymentes napok száma Csedzsun elérheti a 240 napot. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz. Tavasszal Kína felől porviharok érik el az országot
Dél-Korea nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A második világháború utáni időszak gyors iparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. A legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontból a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.
Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park.[14] Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.
Az UNESCO 2007-ben természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea legnagyobb szigetét, Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek néven
A koreai gasztronómia változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek tartott konyha.[78][79] Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pipbimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém).[80] Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, amely a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapanyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.[81][82]
A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban.[83] Az asztalra mindig kerül rizs, amely kiegészítője a kuk (leves), a ccsige (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan).[84][85] Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk (kása), illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.[85]
A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다, mognun kosi hanurida),[86] és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek (약식동원, jaksik tongvon, „az orvosság és az étel egy gyökérről fakad”)
Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít.[59][89][90] Dél-Koreába leginkább Japánból, Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból, Tajvanról és Thaiföldről érkeznek turisták.[91] A fellendülő turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.[92][93] A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.[94]
Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fővárosi Terület, ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még például Csedzsu szigete, a koreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök.[95] A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia, az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások.[96] A Koreai Turisztikai Hivatal egyéb szolgáltatásokat is nyújt a hagyományosak mellett, például „jószolgálati idegenvezetőket” biztosít, valamint úgynevezett turistarendőröket.[97][98]
Dél-Koreát Magyarország biztonságos úticélnak tartja, ahol kiemelkedően jó a közbiztonság.[99] Magyarországról a LOT indít közvetlen repülőjáratot, a Korean Air is tervezett 2020 májusában indítani,[100] azonban a COVID–19-pandémia miatt ez elmaradt.
