Kufstein

Kufstein

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység (Császárhegy) nyugati lábánál, Németország határán található. Az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal és a Rosenheim–Kufstein-vasútvonal itt találkozik.

Az első írásos említése 788790 körüli időből származik, „Caofstein” formában. Várát 1205-ben építették a bajor püspök rendeletéből. Városi jogokat 1393-ban kapott, mivel már ezt megelőzően is évszázadokon át jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le. A középkorban harcias bajor hercegek ültek vár, a város birtokában.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, és azután 1512-ben meg is erősíttette a várat. Ekkor épült a 4-8 méter vastag falaival minden korabeli ostromot kibíró Kaiserturm (Császár torony) is. Miksa a várat és környékét Tirolhoz csatolta, amely azóta is Tirolhoz tartozik.

Kufstein városa

A város annak ellenére, hogy többször is ostrom és tűzvész pusztította nagyrészt megtartotta középkori jellegét, építészeti szépségeit.

Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között egész Tirollal együtt bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

Kufstein vára

A vár 606 méter tengerszint feletti magasságával jó 100 méterrel emelkedik a város fölé. A várba legegyszerűbben a Römerhofgasséról gyorsfelvonóval lehet feljutni.

A fő részeivel a város irányába fordult erődítmény hatalmas Kaiserturmján (Császártornyán) kívül láthatók még a Bürgerturm (Polgárok tornya), Rondella (Körbástya), Fuchhsturm (Rókatorony) masszív épületei is. A kitűnő állapotban lévő épületegyüttes várjellege 1822-ben szűnt meg. A Császár torony a 1819. században börtön volt, főleg a Habsburgok ellen harcoló politikai foglyok börtöne volt – köztük sok magyaré is – illetve egyéb főbenjáró bűnökért elítélt rabok kerültek ide.

A várban helyezték el a Heimatmuseum gazdag gyűjteményét is. A Bürgerturm kincse és művészi ékessége az első világháborúban elesett hősök emlékére 1931-ben felállított Heldenorgel (Hősök orgonája). A 26 regiszteres, 1813 sípos remekhangú orgona zenéje a torony nyitott ablakán keresztül 15 km távolságra is elhallatszik, s minden délben meg is szólaltatják és június 15 és szeptember 15 között este 6 órakor is játszanak rajta.

A Császár-torony

Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.

  • Késő gótikus plébániatemplom (16601666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
  • Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
  • Zarándoktemplom (16791681) barokk oltárral (1711).
  • Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 16751740 között.
  • Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
  • Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
  • Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
  • Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
  • Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
  • Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »