Valtice település Csehországban, Břeclavi járásban A helység fő nevezetessége, a várkastély része a Lednice–valticei kultúrtájnak, amelyet 1996-ban felvettek az UNESCO Világörökség-listájára.
A lednice–valticei kultúrtáj Csehország Břeclavi járásában található. 1996-ban nyilvánította az UNESCO a Világörökség részévé. A kultúrtáj részei:
- Lednicei kastély és parkja
- Lednice halastavai
- Valtice és kastélya
- Hlohovec (a břeclavi járásban)
Valtice (németül Feldsberg) a Dél-morvaországi kerületben található város, mintegy 8 km-rel nyugatra Břeclav járási várostól. Területe 4785 hektár, lakosainak száma 3671 fő. A város történelmi központja műemlékvédelem alatt áll.
A város részei:
- Valtice
- Úvaly
Történeti áttekintés A várost a 12. század folyamán a püspökök népesítették be, 1391 és 1945 között a Liechtenstein család birtokában volt, ez idő alatt a város és környéke Lednice városával együtt európai jelentőségnek örvendett. 1920 – ban csatolták Valticét Csehszlovákiához, ekkor Mikulov politikai járáshoz tartozott. A csatolás előtt Alsó-Ausztria része volt a város.
Nevezetességek a városban és környékén
- Valtice vára – a város terének területén található. Az eredetileg gótikus vár a 13. század során reneszánsz stílusban épült újjá, később Morávia legjelentősebb barokk stílusú világi épülete lett. Mai formáját 1643 –1730 között D. Martinelli tervei alapján alakították ki. A „Salla terena” az erlachi J-B. Fischer alkotása. A vár három lépcsőházas, négyszárnyú épület, istállókkal, lovaglótérrel, galériával, rokokó színházzal és kocsiszínnel. A reneszánsz időszakból két szögletes torony maradt fenn, melyekből szűk mellékszárnyak nyílnak. A főépülettel együtt ezek zárják körül a díszudvart. A várépület homlokzata gazdagon díszített, az épület középső részét a tornyok és a bejárati kapu teszik hangsúlyossá. A vár gazdagon kialakított enteriőre egészen a 18. századig változott.
- A Várkertet 1727-ben telepítették, D. Girard tervei szerint. A 19. század elején bővítették a kertet. A park ma 14,6 ha területű, benne 22 tűlevelű és 63 lombhullató fafaj él.
- Szűz Mária mennybemenetele templom – korai barokk épület, amelyet a korábbi székesegyház helyére építettek 1631– 1671 között J. Carlone, G. G. Tencalla és O. Erna építészek. A falak és a boltívek gazdag stukkódíszítésűek.
- Újreneszánsz városháza –J- Drexler építész alkotása 1887 –1889-ből.
- Pestisoszlop – 1680
Oszlopcsarnok (Rajsna) – a Homole csúcsán magasodó kilátó, kb. 1,5 km-re a város fölött. 1817–1823 között emelték J- Popellack építész tervei alapján, a schönnbrunni oszlopcsarnok mintájára. Panoráma nyílik innen Mikulovtól a Pavlovi hegyekig, Lednicére, és a Morva mezőkre.
