A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik.
A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyővezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki.
Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés művészetét, melyet ma is sokan művelnek.
És a jelen: a Tisza- tó kialakulása, jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületéből a 14 négyzetkilométeres szabad víz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. A település ma már a vízi sportokat, szabad strandokat, kedvelő turisták paradicsoma. Évente százezrek keresik fel a várost.
Az “Abádszalóki Nyár ” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek számára a szabadidő tartalmas eltöltését. Éttermek, büfék, vendéglátóegységek, vidámpark, meleg vizű strandfürdő, campingek, panziók, csónakkikötők szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását.Az abádszalóki Attila- öbölben kijelölésre került a motoros vízi sporteszközök üzemeltetésére szolgáló terület. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók és fürdőzők tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezős- és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, vagy jólesően mártóznak meg a hűvös habokban.
Babamúzeum:
A folyosón a XIX. század fordulójának éveiből származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetők.
Vertcsipkéből egy szerényebb kiállításban is gyönyörködhetnek a vendégek. A falakat borító gazdag falvédő gyűjtemény szövegeinek böngészése is érdekes szórakozást jelenthet. Az épületben van egy berendezett paraszt tisztaszoba. Bútorzata szintén ebből a korból származik.
A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence 560 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg három helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni.
Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint elmondhatjuk, hogy ez Európa leggazdagabb viselet együttese. Természetesen ez a munka nem befejezett. Évente 25-30 új darabbal bővül. Az intézmény megálmodója, Steigauf Józsefné , azt szeretné, ha itt minden magyarlakta település legjellegzetesebb viselete megtekinthető lenne.
A negyedik szobában 60 ország diplomatái, államfői által ajándékozott, 240 db népviseletes babában is gyönyörködhetnek a látogatók.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.abadszalok.hu
