Indonézia

Indonézia

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Indonéz KöztársaságIdőzóna:GMT+06:00
Anyanyelven:Republik IndonesiaAutójelzés:RI
Államforma:köztársaságPénznem:indonéz rúpia (IDR)
Főváros:JakartaElektromosság:

A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik
legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon.

Főbb városok

Jakarta,   Bali

Utazási információk

Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésű tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fővárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentős a vulkanikus működés. A hegyvonulatokat változó szélességű parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdőkkel, beljebb tipikus trópusi esőerdőkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élőhelyeket képeznek. A terület időjárásában egyenlítői fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hőmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.

Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép őseinek többsége Ázsia felől érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentősebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítő szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követő időszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: előbb portugál, később holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erők kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvűség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erősen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektől ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülő külpolitikai aktivitással társult.

Az ország gazdasági életét a mezőgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetően – a legfontosabb termény a rizs; exportra előállítanak még teát, kávét, fűszernövényeket. Jelentős a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezőgazdasági és ásványi termékek feldolgozása képviseli.A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon.

Nemzetközi repülőterek

Jakarta, Medan, Balikpapan, Denpasar, Jayapura, Pekanbaru, Pontianak.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 62

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:189 136 000 fő
Népsűrűség:98.50 fő/km2
Nyelvek:indonéz (Bahasa Indonesia), jávai, szundai, madurai, maláj,
bali, batak, bugisz, acsin, bandzsar, szaszak, lampung, makassari,
redzsang.
Népcsoportok:indonéz (maláj), jávai, kínai.
Vallások:mohamedán (90%), keresztény (5%), hindu, buddhista (3%), egyéb (2%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület:1 919 317.00 km2
Nagyobb települések:Jakarta 8 223 000, Surabaya 2 443 000, Bandung 2 057 000, Medan 1 730 000, Semarang 1 249 000, Palembang 1 141 000.
Legmagasabb pontok:Puncak Jaya 5030 m (Új-Guinea szigetén).
Főbb folyók:Kapuas, Digul, Mamberamo.
Főbb tavak:Toba-tó, Towuti-tó.

Földrajz

Földünk legnagyobb szigetvilágának 7 nagy és 3000-nél több kis szigetét elfoglaló ország területén trópusi őserdővel borított alföldek és hegységek váltják egymást. Jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat, gyakori a földrengés és az élénk vulkáni tevékenység.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 670 USD

agrár-ipari ország.

Egyéb

Nemzeti ünnep: augusztus 17.
Januári középhőmérséklet: 26º C
Júliusi középhőmérséklet: 27º C
Jakarta távolsága Budapesttől a földgömbön mérve: 10450 km
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 61 év

Pompázatos tengerpartok, végeláthatatlan esőerdők, történelmi korok csodás építményei és természet csodálatos képződményei, mindez Indonézia.  Az indonéz szigetek a  Föld legnagyobb szigetvilága Délkelet-Ázsiában, a Maláj félsziget és Ausztrália között.

Indonéz szigetvilág elhelyezkedése a Földön

Területe 13677 szigetből tevődik, ebből kb. 6000-nek van neve és kb. 3000 lakott. Kiterjedése 5110 km nyugat-keleti irányban, észak-déli irányban pedig 1890 km. Ázsia egyetlen olyan országa, mely az északi és déli féltekén is megtalálható.

Indonéz szigetek

A szigetek négy fő csoportba tartoznak:

  • Nagy-Szunda-szigetek (Szumátra, Jáva, Borneo, Celebesz)
  • Kis-Szunda-Szigetek (Bali,Lombok,Sumbawa,Flores,stb.)
  • Maluku-szigetek (Halmahera,Morotai,Buru)
  • Új-Guinea sziget nyugati része

Az ország trópusi esőerdőkkel tarkított hegyláncait néhol hatalmas síkságok váltják fel. Magas hegyláncai vulkáni tevékenység eredményeképpen keletkeztek. A hegyeket és a környező kristálytiszta hegyi tavakat turisták milliói keresik fel. A hegyek gyors folyású folyói pedig a vadvízi evezés szerelmeseinek nyújt felejthetetlen élményt.

Az egykori holland gyarmat 1949 óta független, 1963-ban elfoglalta Új-Guinea nyugati részét. 1975-ben a volt portugál gyarmatot kaparintotta meg, mely 1999-ben kapta vissza önállóságát.

Az ország gazdasága japán befektetések folytán különösen az 1990-es évektől -kisebb megingások mellett – lendületes fejlődésen megy keresztül. Ásványkincsei közül a kőolaj, földgáz, ón, bauxit, arany, ezüst és nikkel a legjelentősebb.
Ásványkincseit feldolgozó ipari ágazatok közül a vegyipar, gépgyártás, textilipar, fa- és papíripar érdemel említést.

Az ország legnagyobb részén trópusi esőerdő helyezkedik el, ezért rendkívül dús növényvilág alakult ki. Növény- és állatvilága egyfajta keveréke az ázsiai és ausztrál fajoknak. Ezt az ökológiai határvonal az ún. Wallace-vonal, melyet felfedezőjéről neveztek el. Szumátra, Borneó és Bali szigetein inkább az Ázsiában honos fajok jellemzőek. Ezekre a területekre jellemző nagytestű emlősállatok pl. ázsiai elefánt, szumátrai tigris, orrszarvú, orángután, de számuk az emberi beavatkozása hatása miatt jelentősen csökken.

Indonézia állatvilága igen gazdag, az itt élő fajokat felsorolni is képtelenség. A főemlősök közül a tigris, ködfoltos párduc, maláji medve, maláji vadkutya is megtalálható. Borneó és Szumátra szigetén az orángután, a Kis-Szunda szigeteken a komodói varánusz él. Új-Guinea szigetén tojásrakó emlősök (hangyászsün, kacsacsőrű emlős) és erszényesek fordulnak elő.

Indonéziában 51 nemzeti parkot tartanak számon, amelyből hat világörökségi helyszín.

Jáva szigetén 12 nemzeti park található. Néhány ismertebb nemzeti park.

Megnevezés:Létrehozás éve:Terület:Leírás:
Alas Purvo1992432 km2Blanbangan szigeten található. Kelet-Jáva délkeleti csúcsán. Nemzeti parkban található a Mount Linggamanis (332m) hegycsúcsa. Védett állatok: banteng ( vad szarvasmarha),jávai langúr, zöld páva, bankivatyúk, zöld teknős Védett növényzet: Terminalia catappa , Calophyllum inophyllum , Sterculia foetida , Barringtonia asiatica és Manilkara kauki Márciustól – novemberig szörfösök paradicsoma.
Baluran1980250 km2Jellemzően száraz éghajlatú, gyér növényzettel rendelkező vidék. Legmagasabb pontja: Baluran-hegység (1224m) Veszélyeztetett fajok: jávai leopárd, indiai muntyákszarvas, jávai egérszarvas, halászmacska, indiai marabú. Bateng állomány jelentős csökkenése tapasztalható. Az utolsó jávai tigrisek 1960-ig éltek a területen.  A sok mocsaras terület veszélyt jelent a bateng-állomány túlélésében. A nemzeti parkot évente több, mint 10 ezer látogató tekinti meg.
Bromo Tengger Semeru1983503 km2Vulkáni hegyek által ölelt mencék jellemzik. Egy részét homoktenger borítja. Legmagasabb pontja : Mount Semeru (3676 m) A parkban és környékén a Tengger nép lakik. Java szigetén maradt néhány jelentős hindu közösség egyike. A mintegy 600 000 lakosuk harminc faluban található az elszigetelt Tengger hegyeiben. A tengeri homok megőrzésén túl cél a gazdag flóra és fauna megőrzése.
Védett fajok: ritka bükkfafélék, eperfafélék,kuzárfa, ritka solyómfélék, sörényes szarvas, szumátrai vadkutya, márványfoltos macska, jávai leopárd, közönséges makákó.
Gunung Ciremai2004155 km2Ciberon városától 50 km-re délre fekszik, Nyugat-Szumátrán. Védett fajok: szumátrai fenyő, jávai gesztenye, macaranga, leopárd, muntyákszarvas, jávai sólyom és különféle piton fajok.  Legmagasabb pontja: Mount Ceremai (3078 m)
Mount Gede Pangrango Nemzeti Park1980152 km2Mount Gede (2 958 m) és a Pangrango (3,019 m) két vulkáni hegy is található a nemzeti parkban. Gyors folyású hegyi patakok övezik a területet. Több, mint 450 féle madárfaj található meg, köztük olyan ritka fajokkal, mint a jávai sólyom és a jávai bagoly. 1977 óta az UNESCO bioszféra rezervátumnak nyilvánította. Olyan ritka fajok védelmét őrzik itt, mint az ezüst gibbon, jávai leopárd, leopárdmacska, maláj tarajos sül.
Gunung Halimun Salak1992400 km2Salak-hegyet és a Halimun-hegyet magába foglaló nemzeti park. Ködös hegycsúcsai elérik az 1929 m-t, Mount Salak nagyon csapadékos és jelentős vízgyűjtő terület. A területen él a Kesepuhan 5.300 főt tartalmazó hagyományőrző közösség.150 faj található meg a parkban. Védett fajok: ezüst gibbon, jávai sólyom, jávai leopárd.
Gunung Merapi200464 km2Merapi (2930 m) vulkáni kúpját övező természetvédelmi terület. Aktív vulkáni tevékenység jellemzi (2006,2010,2018 kitörés)
Gunung Merbabu200457 km2Merapi-hegy közvetlen közelében lévő, Saragita városa közelében helyezkedik el.  Merabu-hegy (3145 m) vulkáni kúpja menténk kialakított természetvédelmi terület.
Karimunjawa19861116 km280 km-re helyezkedik el Jeparától. Fehér homokos strandot, korallzátonyokat is magában foglalja. Védett fekete korall, közel 250 fajta díszhalakkal. Fokozottan védett tengeri fajok: szarvas sisakcsiga, Triton tengeri csiga, számos polip és csigafaj. Kemujan-sziget mellett 1955-ben elsüllyedt Indoro nevű panamai hajó népszerű búvárhelyszín.
Kepulauan Seribu19821080 km2342 kisebb szigetből álló hatalmas kiterjedésű tengeri természetvédelmi terület. A természet védett értékei a nagy kiterjedésű korallzátonyok és tengeri teknősök. A part mentén sűrű mangrove-erdők húzódnak, amelyben varánuszok és kígyók sok fajtája található meg.
Meru Betiri1982580 km2Kelet-Jáván található, amely 8,45 kmtengeri területet is magában foglal. Természetvédelmi terület 29 emlős és 180 madárfajt foglal magába. Megtalálható itt: batang, vaddisznó, leopárdmacska, jávai repülőmókus, zöld páva, tengeri teknősfajok. Jávai tigris, mint a kihalás szélén álló ragadozó  kis számban megtalálható a térségben. Védelem alatt áll a tengerparti, mocsári növényzet, gazdag mangrove erdőivel.
Ujung Kulon19921206 km2Jáva legnyugatibb csúcsán található nemzeti park Krakatau és Lampung tartományban helyezkedik el, melyhez hozzátartozik Panaitan a környező kis szigetekkel. A Krakatau vulkáni kitörései miatt mintegy 30 cm vastag réteghamu borítja a terület jelentős részét. A kritikusan veszélyeztetett jávai orrszarvú utolsó menedéke. A jávai tigrisek 1960-ig éltek a területen. 57 növény, 35 emlős, 72 hüllő és kétéltű és 240 madár faj él a területen. Olyan nagytestű hüllők  otthona, mint a szunda-krokodil vagy a bordás krokodil.

Indonéz ételek, amit éremes megkóstolnod

Indonéziában járva lépten-nyomon találkozhatunk kifőzdékkel és utcai árusokkal, ahol nagyon olcsón finom ételeket vásárolhatunk. A karcsú szépségeiről ismert országban az emberek sokat esznek, mindenütt a makam szóba botlunk, ami ételt jelent. Az indonézek imádnak nassolni, keveset esznek de sokszor. Nagyon gyakoriak az utcai saslikok, ami gyakran csirke vagy kecse húsból készül. Köretként pedig párolt rizst és zöldséget és indonéz fűszerekkel ízesített szószokat  szolgálnak fel. Az ételválaszték zavarba ejtően nagy, italként pedig palackozott tea is nagyon közkedvelt.

Az indonéz konyha alapétele a nasi (rizs). Kelet-Indonézia egyes szigetein hagyományosan a kukorica, a szágó, a kasszava vagy az édesburgonya a főtermény. A hal frissen, sózva, füstölve, szárítva vagy pástétomként is fontos része az étrendnek. A kókuszdió szintén mindenütt megtalálható, és amellett , hogy olajat készítenek belőle, a teje, vagyis fehér húsának kifacsart leve sokféle étel alkotórésze.

https://googleads.g.doubleclick.net/pagead/ads?guci=1.2.0.0.2.2.0.0&client=ca-pub-2861306340165112&output=html&h=157&slotname=3833554255&adk=1273763432&adf=3969301997&pi=t.ma~as.3833554255&w=628&fwrn=4&lmt=1612722800&rafmt=11&psa=1&format=628×157&url=http%3A%2F%2Findonezia.info.hu%2Fgasztronomia%2F&flash=0&wgl=1&dt=1612722800069&bpp=15&bdt=462&idt=138&shv=r20210202&cbv=r20190131&ptt=9&saldr=aa&abxe=1&cookie=ID%3Da9a014eed57e710b-22e6f18963ba00a7%3AT%3D1612722560%3ART%3D1612722560%3AS%3DALNI_ManjvmN9x7K0ubgDRPKt19iej-YCQ&prev_fmts=0x0&nras=1&correlator=4692032142761&frm=20&pv=1&ga_vid=895634979.1612722559&ga_sid=1612722800&ga_hid=683744885&ga_fc=0&rplot=4&u_tz=60&u_his=2&u_java=0&u_h=768&u_w=1366&u_ah=728&u_aw=1366&u_cd=24&u_nplug=3&u_nmime=4&adx=197&ady=556&biw=1349&bih=625&scr_x=0&scr_y=0&eid=21067981%2C21068769%2C21068893%2C21065725&oid=3&pvsid=1977445226182779&pem=509&rx=0&eae=0&fc=1920&brdim=0%2C0%2C0%2C0%2C1366%2C0%2C1366%2C728%2C1366%2C625&vis=1&rsz=o%7Co%7CeE%7C&abl=NS&pfx=0&fu=8320&bc=23&ifi=1&uci=a!1&fsb=1&xpc=s8tVjNAsYh&p=http%3A//indonezia.info.hu&dtd=149 A világ legnagyobb szigetcsoportjából, közel 18000 szigetből álló Indonézia konyhája igen sokszínű. Az indonéz ételek sokfélesége az ezernyi szigetecske saját kultúrájával, vallási és külföldi hatásokkal is magyarázható. Ebből kifolyólag az indonéz konyhára a regionális ételek jellemzőek. Minden régiónak megvannak a saját specialitásai. Az indonéz ételeket az egyedi fűszerezés teszi nagyon egyedivé. Gyakori fűszer a szerecsendió, cayenne bors, szegfűszeg, kurkuma.

A regionális indonéz ételek ízvilágában keveredik a maláj, szundaléz, balinéz, kínai, indiai sőt még a holland (mint gyarmatosítók) gasztronómia. Már a korai ételekben is meghatározó összetevő volt az ételek elkészítésekor a rizs. Már a 9. századi Kakawin Ramayana korából is tudunk olyan ételekről, melyek alapanyaga a rizs, növényi olaj és cukor volt.

További információk: www.indonezia.info.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »