Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Indiai Köztársaság | Időzóna: | GMT+04:00 |
| Anyanyelven: | Bharat Ganarajya | Autójelzés: | IND |
| Államforma: | szövetségi köztársaság | Pénznem: | indiai rúpia (INR) |
| Főváros: | Újdelhi | Elektromosság: | – |
India számtalan élmény, és egzotikus helyiek hazája. Csillogó fények és gazdag kultúra jellemzi az országot, legyen szó pazar építményekről,
templomokról, vagy sírhelyekről.
Az országban számos kultúra és vallás békében megfér egymás mellett. Ezen oknál fogva is, Indiában megvan az a képesség, hogy bármilyen típusú turistát magához vonzzon, és magába bolondítson.
Főbb városok
Újdelhi, Goa
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Delhi, Mumbai, Calcutta, Madras, Thiruvananthapuram, Hyderabad.
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 91 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 846 303 000 fő |
| Népsűrűség: | 257.40 fő/km2 |
| Nyelvek: | hindi, angol, asszámi, bengáli, gudzsaráti, szindi, kannada, kásmiri, malajálam, maráti, orija, pandzsábi, tamil, telugu, urdu, szanszkrit. |
| Népcsoportok: | hindusztáni (24%), bihári (10%), tamil (7%), maráti (7%), telugu (6%), bengáli (6%), radzsput (4%), gudzsaráti (4%), orijá (3%), kannada (3%), malajálam (3%), ásszámi (1%), kasmíri (0.4%), egyéb (21.6%). |
| Vallások: | hindu (83%), mohamedán (11%), keresztény, szikh, buddhista és egyéb (6%). |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 3 287 263.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Mumbay 9 926 000 (12 596 000), Delhi 7 207 000 (8 419 000), Calcutta 4 440 000 (11 022 000), Madras 3 481 000 (5 422 000), Bangalore 3 302 000 (4 130 000), Hyderabad 3 146 000 (4 344 000), Ahmedabad 2 955 000 (3 312 000), Kanpur 1 879 000 (2 030 000), Nagpur 1 625 000 (1 664 000), Lucknow 1 619 000 (1 669 000), Pune 1 567 000 (2 494 000), Surat 1 506 000 (1 519 000), Jaipur 1 459 000 (1 518 000). |
| Legmagasabb pontok: | Godwin Austen (K 2) 8616 m. |
| Főbb folyók: | Gangesz (Ganga), Brahmaputra, Godavari, Narmada, Krishna, Indus. |
| Főbb tavak: | Chilka-tó. Hirakudi-víztároló. |
Földrajz
A Himalája több ezer méter magas láncait a Gangesz alföldje, a Thar sivatag és a Vindhya-hegység választja el a Hindusztáni-félszigetet elfoglaló Dekkán-fennsíktól, amelynek magasba emelkedő peremét az Arab-tenger felől keskeny, őserdővel borított, a Bengál-öböl felől széles, termékeny partszegély kíséri.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 340 USD
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.
India több éghajlati zónára osztható és éghajlatát elsősorban a szélességi fok, a domborzat és a monszun alakítja. Klímája melegebb, mint az a szélességi fekvésénél fogva megilletné, mert a Himalája hatalmas fala mint védőbástya állja útját az északról érkező hideg légtömegek beáramlásának. Ennek következtében a mezőgazdálkodás úgyszólván az év egészében lehetséges. Általában az „indiai klíma” ötévenként ismétlődik. Ebből egy év jónak, egy rossznak, három pedig közepesnek mondható.[17]
A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől, s általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyiségének területi eloszlása erősen változó. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő monszunig. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor északkeleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap.
Az ország nagy részén a legszárazabb időszak november-decembertől április-májusig tart. A hőmérséklet általában december-januárban a legalacsonyabb és tavasszal a legmagasabb; a szárazföld belsejében a monszun beköszönte előtt elérheti az 50 fokot is.
ndia nagy mérete, változatos felszíne, földtörténeti múltja miatt változatos és egyedi élővilággal rendelkezik. Különösen a hüllő– és kétéltű fajok között sok az endemikus.
Az ország tengerpartjai mentén kókuszpálmaligetek vannak. Trópusi esőerdei, amelyek az elmúlt századokban a Malabár-part mentén voltak, mára igen megfogyatkoztak. A Dekkán csapadékosabb részein, ahol a száraz évszak csak néhány hónap, zárt lombhullató trópusi erdők, monszunerdők alakultak ki. Erdőalkotó fái a tíkfa, az ébenfa és az emeletfafajok (pl. az indiai mandula). A csapadékban szegényebb középső területeken az afrikaihoz hasonló füves puszták találhatók. A gyepeket csak néhol szakítják meg akáciafajokból álló csoportok, tövises cserjék. A Hindusztáni-alföldön az erdők csak a folyók mentén maradtak meg. A Himalája déli lejtőin 2000 m magasságig száraz trópusi erdők felettük örökzöld hegyi erdők, rododendron-, fenyő- és köderdők élnek. Az erdőhatár 4000 m magasságon van, a növényzet 4500 m magasságig hatol fel. Az erdőségeket – főként keleten – teaültetvények szakítják meg. [20]
A nagy népsűrűség, a földterületek fokozott igénybevétele az állatok élőhelyeit nagyon visszaszorította. Csak a nemzeti parkok és természetvédelmi területek nyújtanak nagyobb védelmet az élővilágnak. Érdekes, hogy az állatvilág elsősorban az afrikaival mutat rokon vonásokat. [21]
Az egykor gyakori ázsiai oroszlán ma már csak a gudzsaráti Gir-erdőségben található, indiai orrszarvú pedig csak Észak-India nemzeti parkjaiban fordul elő. Az egykor a maharadzsák által vadászott bengáli tigris nagyon megritkult, Indiában kb. 2000 példányt tartanak számon. A párduc még viszonylag nagyobb létszámban előfordul a nedves monszunerdőkben; közeli rokona a Himalájában élő, ritkán látható hópárduc. Ismertebb ragadozók még a gepárd, a csíkos hiéna, a cibetmacska, a szürke farkas, a sakál, a vadkutya és a róka. A különböző medvefélék elsősorban a Himalája erdőségeiben élnek. Az ázsiai vadszamár a száraz, félsivatagos területeken lelhető fel. A hüllők közül a gaviál nevű krokodilfaj a Gangesz lakója, míg az emberre is veszélyes krokodilok a mangrovés vidékeken, pl. a Szundarbansz területén gyakoriak. A mérgeskígyófajok közül legnagyobb az indiai királykobra (3–4 m), legismertebb pedig a kígyóbűvölők kedvence, a pápaszemes kobra. A gazdag madárvilág közé tartoznak a nagyobb csoportokban élő keselyűk; többnyire ők tüntetik el az elhullott állatokat.
Az első nemzeti parkot 1935-ben szervezték meg, azóta folyamatosan bővül a nemzeti parkok és rezervátumok hálózata. 2017 júliusában 103 nemzeti park van, amely 40 500 km² területet foglal magába, amely India teljes területének 1,23%-a. A rezervátumok száma meghaladja az ötszázat.
Az UNESCO világörökség listájára az alábbi területek kerültek fel természeti értékeik miatt:
- Kaziranga Nemzeti Park
- Manasz Vadvédelmi Terület
- Keoladeo Nemzeti Park
- Szundarbansz Nemzeti Park
- Nanda Devi Nemzeti Park és a Virágok Völgye Nemzeti Park
Az Indiába látogató turisták számára az ország sok kihívást tartogat. Az utazóknak számolniuk kell a gyakori késésekkel, a drága és nem eléggé komfortos szállásokkal. Az infrastruktúra sok helyen fejletlen. A nagyvárosokban a zajszint eléri a 90 decibelt, ami a biztonságosnak tartott érték 150%-a. A közlekedésben káosz jellemző, az utak és a tömegközlekedési eszközök túlzsúfoltak, sok helyen nagy a légszennyezettség is. A tájékozódás nehéz, mivel csak elvétve vannak az utcákon táblák. A köztisztaság európai szemmel nézve drasztikus.
Főbb látnivalók
- Az indiai kultúra
- Delhi: Kutub Minár torony és épületegyüttes, Rádzs Ghát, Vörös Erőd (Delhi), Dzsama Maszdzsid, Humájun császár síremléke
- Agra: Tádzs Mahal, Vörös Erőd (Agra)
- Fatehpur Szíkri: A Mogul Birodalom egykori fővárosa
- Dzsaipur: Pink City, Dzsohári bazár, Szelek Palotája, Amber Palota
- Rádzsasztán városai és erődei (ld. még rádzsasztáni hegyi erődök)
- a dzsaina templomok kivételes szépségűek (Dzsaipur, Ábú-hegy, Pálítáná, Ranakpur, Pattadakal, Bádámi, Aihole, Sravánabélagóla, Tiruvannámalaj stb.)
- Váránaszi
- Khadzsuráhó, Hampi, Ellorai és Adzsantai barlangtemplomok, Mándú erődvárosa stb.
- Goa– és a Malabár-vidék tengerpartja, Ó-Goa
- Kerala lagúnái
- Madurai: Mínáksí nátakam, Ezer oszlop csarnok, Tirumala Nájak palotája
- Sarnath – Buddha megvilágosodásának helyszíne
- India világörökségi helyszínei
