Fehérorosz ország

Fehérorosz ország

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Fehérorosz KöztársaságIdőzóna:GMT+02:00
Anyanyelven:Reszpublika BelaruszAutójelzés:SU
Államforma:köztársaságPénznem:belarusz rubel (BYR)
Főváros:MinskElektromosság: 220 V

Fehéroroszország egész területe síkság, és az ország egyharmadát erdő borítja. Politikai szempontból az ország a volt szovjet tagköztársaságok egyike, ma az ország elnöki köztársaság, az elnököt közvetlenül választják 5 éves időszakra.

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Minszk.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 375

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:10 300 000 fő
Népsűrűség:49.60 fő/km2
Nyelvek:fehérorosz, orosz.
Népcsoportok:fehérorosz (79,4%), orosz (11,9%), lengyel (4,2%), ukrán (2,4%), zsidó (1,4%), egyéb (0,7%).
Vallások:ortodox, római katolikus.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:207 600.00 km2
Nagyobb települések:Minszk 1 694 000, Homel 506 000, Vicebszk 368 OOO,Mahiljov 366
000, Hrodna 296 000, Breszt 289 000, Babrujszk 226 000, Baranavicsi 163
000, Bariszav 147 000, Orsa 124 000, Pinszk 122 000, Mazir 102 000.
Legmagasabb pontok:Dzjarzsinszkaja 345 m.
Főbb folyók:Dnyeper, Pripjaty, NyugatiBug, Nyugati-Dvina, Nyeman.
Főbb tavak:Vilejkai-vízt.

Földrajz

Az ország az enyhén hullámos felszínű Keleteurópai-síkságon terül el, amelyből Minszktől északra emelkedik ki a Fehérorosz-hátság és ennek
keleti folytatása a Szmolenszk-Moszkvai hátság kezdete. Déli része a Pripjaty folyó mocsaras vidéke.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 2 910 USD

Fehéroroszország vagy röviden BelaruszBelarusszia, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) egy kelet-európai ország, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol. Fővárosa Minszk, jelentős városai BresztHrodnaHomelMahiljov és Vicebszk. Területének az egyharmadát erdő borítja.

Fehéroroszország alapvetően síkvidéki ország, egész területe a Kelet-európai síkság része. Az ország középső részén húzódik végig délnyugat-északkeleti irányban a Belorusz-hátság, amelytől délre a Poleszje erdős-mocsaras síksága, északra pedig a Belorusz-tóhátság nevű fiatal morénavidék fekszik, melynek átlagos magassága 180–220 m. A Belorusz-hátság több részből áll, melyet folyóvölgyek választanak el egymástól: Volkoviszki-hátság (242 m), Novahrudaki-hátság (Zamkova, 323 m), Kapili-hátság (243 m), Asmjani-hátság (320 m), Minszki-hátság (345 m), Orsai-hátság (264 m), Vityebszki-hátság (295 m). Az ország legmagasabb pontja a Minszki-hátságon a Dzjarzsinszkaja, mely 345 m magas. A Nyugati-Dvinától északra meg kell említeni a 255 m-ig emelkedő Haradoki-hátságot. A Belorusz-tóhátság kristályos ősi alapja északkeleti irányban egyre mélyebbre süllyed (200 m-ről 1300 m-re), több száz m vastag változatos óidei rétegsor takarja. Az óidei kőzetek a Nyugati-Dvina völgyében kerülnek a felszínre. A tóhátságra jellemző a hepehupás domborzat és a rengeteg tó.

Az ország éghajlata mérsékelt-kontinentális. A Kelet-európai síkvidék többi részéhez képest viszonylag erős az óceáni hatás klímájában. Délnyugatról északkelet felé haladva csökken az átlaghőmérséklet, Breszt környékén az évi középhőmérséklet 8 °C, Vicebszknél már csak 5 °C. A vegetációs periódus hossza délnyugaton 200-205 nap, északon 175-185 nap, délkeleten 185-195 nap. Az éves csapadékmennyiség 550–700 mm között változik

Több mint harmadát erdőségek fedik: északon vegyeserdők (erdei- és lucfenyőnyírrel és égerrel), délen lombos erdők (tölgygyertyánjuhar és kőris). [10]

Belavezsszki-erdő Nemzeti Parkban él Európa legnagyobb testű szárazföldi emlőse, az európai bölény.

www.wikipedia.org

Translate »