Csehország

www.czechtourism.com

Hivatalos adatok

Hivatalos név:	Cseh Köztársaság	Időzóna:	GMT+01:00
Anyanyelven:	Ceská Republika	Autójelzés:	CZ
Államforma:	köztársaság	Pénznem:	cseh korona (CZK)
Főváros:	Prága	Elektromosság:	230V

Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba,
ebbe az elbűvölő közép-európai országba. Ők már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszőtt gyönyörű természetet, hihetetlen mennyiségű kulturális műemléket, festői történelmi városokat és olyan nagy hírű fürdőket kínál az
odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek. Mindemellett az idegenforgalmi szezon itt nem
korlátozódik csupán évi néhány hónapra. Csehországba bármikor ellátogathatunk, és meggyőződhetünk arról, hogy ideális úticél akár a szabadság eltöltéséhez, akár egy hétvégi kiránduláshoz.

Annak ellenére, hogy a cseh állam történelme több mint ezer évet ölel fel, a Cseh Köztársaság a legfiatalabb azok közül az országok közül, amelyek
2004-ben beléptek az Európai Unióba. Ennek az az oka, hogy 1993. január 1-jén a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság szétválásával két önálló
ország jött létre – Csehország és Szlovákia. Már röviddel a kommunista rendszer 1989-es bukását követően az ország jelentős és közkedvelt idegenforgalmi célponttá vált – elsősorban sokszínűségének köszönhetően.
Kevesen számítanának ugyanis arra, hogy a három történelmi tartományból – Csehországból, Morvaországból és Sziléziából álló kicsiny országban ennyi különböző változatosságra bukkanhatnak. Csehország nyugati részén számos iszapvulkán és hőforrás található, északon valóságos homokkő sziklalabirintusok (melyeket a helyiek sziklavárosoknak hívnak) nőttek ki a földből, az ország közepén terül el az Elba termékeny, sík völgye, délen pedig szó szerint egymást érik a halastavak. A morva-sziléziai hegyek árnyas erdőségeit fokozatosan Dél-Morvaország lankás borvidékei váltják fel. Az egész országot hegyláncok ölelik körül, amelyek a téli sportok számos lehetőségét kínálják.

Csehország természeti csodái az emberi kéz alkotta szépséggel párosulnak, a kulturális műemlékek sokasága pedig valódi nagyhatalommá teszi az országot. Az egész világról érkeznek ide a kultúra, a történelem és az építészet iránt érdeklődő látogatók. Ennek talán a legárulkodóbb jele, hogy Cseh- és Morvaország városainak már tizenkét műemléke szerepel az UNESCO történelmi és természeti világörökségének listáján. 2005-ben Český ráj (Cseh Paradicsom) tájvédelmi körzetet is UNESCO geoparkká nyilvánították.
Mindezek a műemlékek ugyanakkor könnyűszerrel megközelíthetőek. Prágából, a cseh metropoliszból, amelynek történelmi belvárosa már
1992-től a világörökség részét alkotja, autóval mindössze fél órától 3 óráig terjedő időn belül egytől egyig elérhetőek. Az UNESCO műemlékek
ehhez mérhető koncentrációja a világon sehol máshol nem lelhető fel.

A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal,
nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három részre bontható, a történelmi Csehországra
(Čechy), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát
eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség
kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik.

Prága
Izgalmas város,  izgalmas ország 1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Csehországi fürdővárosok
A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázně, Františkovy Lázně, Kynžvart, Jáchymov, Konštantinovy Lázně egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanúvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is
aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a
nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Moravian Karst
Gyönyörű, sűrű erdőkkel tarkított festői táj Brno-tól északra. Közel 400 barlangja a Punkva folyó munkájának eredménye.

Moravske Slovacko Régió
A népművészetek, népi hagyományok kedvelőinek sok csemegével szolgál a hely. Különösen meleg hangulatát nemcsak éghajlatának, hanem az itt élők barátságos és egyedi vérmérsékletének köszönheti. Az eredmény egy rendkívüli kis szigete a hagyománynak mind beszédben, öltözködésben, mind építkezésben és díszítésben. Ezenkívül minden évben fesztiválokat is rendeznek itt.

Sziklalabirintusok – a természet oázisai
A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentősebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adršpach-teplicei
sziklák. Csehország különleges vidéke a Cseh Paradicsom, amely Mnichovo Hraditě, Jičín és Turnov városok között terül el, joggal viseli
elnevezését. A sziklalabirintusokkal teli romantikus völgyeket legelők, varázslatos kilátást biztosító sziklakilátók és festői faházak tarkítják. A táj történelmi emlékekben is szokatlanul gazdag, szinte egymást érik a várak és a kastélyok. Példaként említsük meg a nevezetes Trosky-i várromot vagy a Hrubá Skála-i reneszánsz kastélyt. Cseh Svájc vidéke Csehország északnyugati részén található. A bizarr sziklaalakzatok mágnesként vonzzák mind a hegymászást sportszerűen űzőket, mind pedig az egyszerű túrázókat. A nemzeti park leglátogatottabb helyszínei közé tartozik a Pravčice-i kapu, egy homokkő-sziklahíd, amely a maga nemében Európában a legnagyobb. Az Adrpach-i sziklalabirintus Náchodtól északra fekszik, közel a lengyel határhoz, ahol több útvonal is várja a turistákat. A sziklák között található egy sziklató ötméteres vízeséssel. A tavacskán az
idegenforgalmi szezonban sétahajókázásra is van lehetőség. A sziklalabirintusok több tekintetben különböznek egymástól, az azonban közös bennük, hogy egyaránt alkalmas terepet nyújtanak gyalogtúrákhoz, vagy – a megfelelő engedélyek birtokában – a hegymászáshoz, annak minden
nehézségi fokozatában.

Főbb városok:

Prága, Brno, Ceske Budajovice, Cesky Krumlov,  Jindrichuv HradecKarlovy Vary, Olomuc, Pilsen,

Utazási információk

Gasztronómia

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával, meg persze egy kis sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó.
A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem
cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a nevesincs levest, vagy más néven a Kulajdát, vagy a Kyselot, a savanyú kenyérlevest.
Mint mindenütt másutt Közép-Európában, a cseh kulináris szokásokra is az a jellemző, hogy viszonylag kevés, ám kitűnő alapanyagot használnak fel, és az a céljuk, hogy felkészítsék a szervezet a kemény munkára és a hideg telek átvészelésére. A sertéshús az első (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna) előtt. A halételek jobbára a pisztrángra (pstruh) és a pontyra (kapr) korlátozódnak. Zavarba ejtően sokfajta liszt van, és sokhelyütt termesztenek cukorrépát is, a sütemények, édességek és a török kávé cukorszükségletének kielégítésére.
A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A leghíresebb cseh sörök a következők: Pilzner Urquell, Staropramen, Litovel, Krusovice, Gambrinus, Budvar, stb.

Közbiztonság

Csehország biztonsági helyzetét tekintve lényegében nem különbözik Magyarországtól, vagy a vele szomszédos államoktól. Az általános közbiztonság jónak minősíthető, a bűnözési statisztikák csökkenő tendenciát mutatnak. Ugyanakkor főleg a turisták gyakran esnek zsebtolvajok áldozatául. A városban sétáló, vagy közlekedési eszközön utazó turisták zsebéből, vagy táskájából (szándékos) lökdösődés közben lopják el pénztárcájukat, illetve irataikat. Az utóbbi időben megszaporodtak az éttermi lopások is, érdemes az iratokat és értéktárgyakat tartalmazó holmikat az asztalhoz vinni, elkerülendő a későbbi kellemetlen meglepetéseket.

Egészségügy

Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Unióban használatos ún. EU-s egészségbiztosítási kártya segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazók (turisták, látogatók) részére szükség esetén a felmerülő sürgősségi (cseh nyelven akut) egészségügyi
ellátást. Ez abban az esetben térítésmentes, ha az érintett biztosított, ill. rendelkezik a szóban forgó kártyával. Ugyanakkor ez nem jogosít
teljes körű ellátásra, aki biztosra akar menni és hosszabb időre érkezik, a korábban is opcióként rendelkezésre álló utasbiztosítás megkötését javasoljuk számára. Drágák a gyógyszerek, ezért érdemes inkább itthonról vinni a mindennap szükséges tablettákat.

Hogyan jutok oda?

A cseh fővárosba repülővel érkezőket többnyire a Praha-Ruzyne nemzetközi repülőtér fogadja, amely a város központjából kb.20 km-re észak-nyugati irányban helyezkedik el. A repülőtér és a város közötti közlekedést a helyi közlekedési vállalat rendszeres autóbuszjáratai biztosítják (100,
119, 179, 225 és 254. sz. járatok), a Praha-Holesovice vasútállomás és a Ruzyne repülőér között az Airport Express autóbuszjárat biztosítja a
kapcsolatot. A városba minibusszal és taxival is eljuthatunk, ezen megszakítás nélkül közlekedhetnek. A repülők indulását és érkezését a
+420 220 113 314 telefonszámon érdeklődhetik meg. Mivel a Cseh Köztársaság Európa közepén fekszik, területét nagyon sok nemzetközi
vasútvonal szeli át, amelyeken EuroCity, InterCity, SuperCity és Pendolino vasutak közlekednek. Anemzetközi buszforgalmat sok cseh és
nemzetközi buszos cég biztosítja. Autóval és motorkerékpárral: A közlekedés jobboldali rendszerű és kötelező a biztonsági övek használata, valamint az egész évi világítás. Vezetés előtt és közben alkohol fogyasztása tilos.
Sebességkorlátozások: lakott területen 50
km/h, közúton 90 km/h, autópályán és gyorsközlekedésű utaok 130 km/h. Az autópálya használatáért illetéket kell fizetni, matrica formájában. A
matricát pl. a határátkelőhelyeken, benzinkutaknál és postákon is meg lehet venni.

Nemzetközi repülőterek

Praha, Brno, Karlovy Vary, Ostrava.

Külképviseletek

Prága, Nagykövetség
Cím:  160 00 Praha 6, Pod Hradbami 17.
Telefon: +420 220-317-200 (munkaidőben), +420 233-324-454
Ügyelet:+420 233-320-393, 220-317-222
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:  Szabó István
Fax: +420 233-32-21-04
E-mail: huembprg@vol.cz
Honlap: www.huemb.cz
Akkreditált országok: Csehország

Prága, Konzuli hivatal
Cím:  160 00 Praha 6, Pod Hradbami 17.
Telefon:
+420 233-32-35-84 – üzenetrögzítő (1-es gomb magyar nyelvű menü majd
ezt követően a 2-es gomb megnyomása kapcsolja a konzulátust)
Ügyelet: +420 233-323-393, 220-317-222
Konzul: Buczkó István
Fax: +420 233-32-21-03
E-mail: huembprg-consul@volny.cz
Honlap: www.huemb.cz
Ügyfélfogadás: hétfő-kedd-szerda-péntek: 9-12 óra, csütörtökon ügygélfogadás nincs
Konzuli kerület: egész Csehország

Beutazási feltételek, vámszabályok

• Magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak Csehországba.
• Magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek a szükséges egészségügyi ellátásban.
• A gépkocsival történő beutazáskor a kötelező felelősségbiztosítást igazoló zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti
  ellenőrzések során.

Nyitva tartás

A bankok munkanapokon rendszerint 9.00 és 17.00 óra között vannak nyitva, pénteken a nyitva tartási idő általában rövidebb. Pénzváltók általában 18.00 óráig tartanak nyitva

Ünnepnapok

• január 1. – Újév
• Húsvéthétfő
• május 1.
• május 8.
• július 5.
• július 6.
• szeptember 28.
• október 28.
• november 17.
• Karácsony

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 420

Hungary direct: 00 420 03601   Központi segélyhívó: 112   Rendőrség: 158   Tűzoltóság: 150   Mentők: 155

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:	10 278 098 fő
Népsűrűség:	130.90 fő/km2
Nyelvek:	Cseh, szlovák, német.
Népcsoportok:	Cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%),cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%).
Vallások:	Római katolikus.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:	78 860.00 km2
Nagyobb települések:	Praha (Prága) 1 214 000, Brno 390 000, Ostrava 331 000, Plzen 175 000, Olomouc 107 000, Ústí nad Labem 106 000, Liberec 104 000, Hradec Králové 100 000, Ceské Budéjovice 97 000, Pardubice 95 000, Zlín 83 000.
Legmagasabb pontok:	Snézka 1602 m (az Óriás-hegységben).
Főbb folyók:	Morva (Morava), Elba (Labe), Moldva (Vltava), Odera (Odra), Dyje (Thaya).
Főbb tavak:	Slapy-, Kamyki-, Orlíki-, Hrachousky-, Lipnói- és Mlyny-víztároló.

Földrajz

Az 1500-2000 m magas peremhegységekkel körülzárt, egymástól a Cseh-Morva-dombsággal elválasztott két medence terül el: a Cseh- és a
Morva- medence. Az ország vízgyüjtő folyói közül a Labe (magyarul Elba – a teljes vízmennyiség 66%-át gyűjti) az Északi tengerbe, a Morava
(magyarul Morva) a Dunába (a teljes vízmennyiség 24%-át gyűjti) az Odra (magyarul Odera – a teljes vízmennyiség 11%-át gyűjti) pedig a Balti
tengerbe ömlik. A Labe (Elba) folyó az ország legnagyobb folyója, hossza 384 km.
Természetes tavakból kevés van, inkább a halastavak a jellemzők (teljes területük 52 000 ha), és sok a mesterséges víztározó (elsősorban a Vltava -Moldva- folyón). Az ország területének 1/3-át erdők borítják.

Klíma

Éghajlatára meghatározó hatással vannak az óceáni és kontinentális áramlatok. Az évi középhőmérséklet 7,4 oC és az átlagos éves
csapadékmennyiség pedig 693 mm. A napi átlaghőmérsékletek: januárban: -2 C (28,4 F), júliusban +20 C (68 F). A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs “száraz évszak”. A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár ( hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 2 440 USD

Ipari ország.
Történelem, kultúra

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő
a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i.e. 2. évezredben Csehország a La Tčne kultúra befolyása alatt állott. Az
első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i.e. 4. századból valók, ekkor a kelta bójok éltek a területen. Valószínűleg innen ered
Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. Az őket követő népcsoport a germán markomannok, akik i.e. 80 körül érkeztek ide.
A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösen nagyobb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során
Csehország területén több nép is megfordult, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.
Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.
A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Nagymorva Birodalom,
amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezd kialakulni a Cseh Hercegség, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Nagymorva Birodalom végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban Csehország bekebelezte Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh herceg a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német-római császár hűbéresei.
1198-ban I. Ottokár (1198-1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II.
Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei
csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy
középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a
Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora. A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347-1378, IV. Károly
német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget.
1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet,  amely később a huszita felkelés indokául szolgált.
Csehszlovákia része Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt.
A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával.

Kultúra
A legnyugatabbra került szlávok, a csehek elég sokáig éltek együtt szomszédaikkal ahhoz, hogy egyfajta tipikusan közép-európai mentalitást
vegyenek fel. Néha még ma is visszaköszönnek a monarchiabeli szokások: például ilyen a nők iránti megkülönböztetett figyelmesség és a címek,
mint a “doktor” vagy a “professzor” használatával szembeni vonakodás. Mindehhez hozzáadódott az elmúlt negyven év egyenlősdije. Ma már
természetesen senkit sem hívnak elvtársnak (soudruh), de vásárlás közben vagy étteremben még mindig találkozhatunk a vendéggel szemben
tanúsított régimódi közönnyel. Ez a viselkedés nem személyünknek szól, pusztán a régi rendszer lassan múló öröksége, és egyáltalán nem jellemző a csehekre, akik amúgy segítőkész, szívélyes emberek. Lengyel rokonaikkal összehasonlítva, a csehekből hiányzik a dac. Inkább
ironikusak, mint heves vérűek, többre értékelik a csöndes humort, mint a szenvedélyes szónoklatokat. Történelmük a türelem erényével vértezte fel őket. A rájuk telepedő rendszert inkább szép csöndben felforgatják belülről, mintsem hogy szemtől szembe ellenálljanak neki. A csehekkel
nem nehéz ismeretséget kötni. Amint túlesünk a kezdeti tartózkodáson, rá fogunk jönni, hogy mennyire közlékenyek és vendégszeretők. Szeretnek arról hallani, hogy milyen tapasztalataink vannak az országukkal kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy olyan cseh emberrel
találkozunk, aki szeretne valamivel hozzájárulni ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat hazájában: egy jó tanáccsal, egy kis idegenvezetéssel,
sőt néha azzal, hogy meghív minket az otthonába. Ha mindez mégsem lenne így mindig, vegyük tekintetbe, hogy – csakúgy, mint nálunk – az élet sok cseh számára igen nehéz manapság. Minden, a szívélyességükre válaszoló gesztus (virág, meghívás viszonzása) meleg fogadtatásban részesül. A víkendházak sokasága ellenére nagy a lakáshiány. Csak kevés fiatal tud azonnal önálló otthont teremteni magának. Megszokott, hogy házasságuk első éveit az ifjú pár a férj vagy a feleség szüleinek lakásában tölti. A cseh nyelv első hallásra elég különösnek tűnik, de érdemes néhány kifejezést és szót megtanulnunk. Az orosz kötelező tantárgy volt az iskolában, de az idegenforgalomban és a kereskedelemben a német a fő
nyelv, az angollal együtt, amely a pop-kultúra miatt a fiatalok között nagy népszerűségnek örvend. A cseheket negyven évig a vasfüggöny
választotta el a külvilágtól, és véleményüket sem fejthették ki szabadon. Ma a remény, a nyugtalanság és némi zavarodottság keverékével
tekintenek jövőjük elé. Van, aki kritikátlan rajongással fogadja el a nyugati kultúrát, mások csak a régi biztonság összeomlását látják és
mindig a bűnbakokat keresik.