Mallorca

Mallorca

Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek legnagyobb tagja, Menorca “szomszédja”. Fővárosa Palma de Mallorca. A sziget területe 3640 km2, amely több magyarországi megye területét is meghaladja. Mallorca tengerpartjának hossza több, mint 550 km, legmagasabb pontja pedig az 1445 méteres Puig Major, amely azonban nem megmászható, így a legmagasabb elérhető csúcsnak az 1364 méter magas Puig de Massanella számít. Kevés más szigettel összehasonlítható szépségének, illetve annak köszönhetően, hogy télen is kellemes hőmérséklet van, rendkívül kedvelt turistacélpont, sokan a tömegturizmus szinonimájának tekintik. A sziget a napozáson, fürdésen, és a sziget szépségében való gyönyörködésen kívül még rengeteg dolgot kínál, úgy mint gyalogtúrák lenyűgöző szépségű helyekre, biciklizés, golf, természetjárás, mélytengeri merülés, sziklamászás, kiváló éjszakai élet, változatos szórakozási lehetőségek. Mallorca rendkívül egyedi és szép állat- és növényvilággal rendelkezik, ezért a kirándulás, és a búvárkodás különösen nagy élményt nyújt.

Spanyolország legnagyobb szigetét már igen régóta lakják, régészeti leleteket tártak fel már a Paleotikum (a korszak Kr. e. 6000-4000-ig tartott) idejéből is. Kr. e. 123-ban Mallorca római uralom alá került, majd a Vandálok, és a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott a sziget. A mór uralom, és Aragónia uralma után független is volt, Mallorcai Királyság néven, Spanyolországhoz pedig a 18. század elején került. Az alábbiakban bemutatjuk Mallorca rengeteg üdülő-települése közül a legnagyobbakat, legnépszerűbbeket, és legszebbeket, majd természeti-, és építészeti szépségei, és nevezetességei közül a legismertebbeket.

A Kis szikla …
Igy nevezik a Mallorcaiak kedvesen a spanyol nyár szigetét, ahol évente hat hónapon át süt a nap.  Változatos természeti adottságai a Földközi tenger eggik legkedveltebb szigetévé tették.  A lankás vidéken impozáns hegycsúcsok váltakoznak.
A festői falvak, a régi kolostorok, a romantikus terek Palma óvárosában, mind-mind az Önök felfedezésére várnak.
A sziget északi részén drámaian meredek sziklafalak, déli partján több kilométeres hosszúságban elnzúló fimonhomokos partok találhatóak.
Körülötte a végtelen nagy és kék tenger. A klima nagyszerű, a tengerviz még 25 fokos is lehet.
Az öblök, a dűnék között kis strandok, ahol gyakorolhatják a vizisportokat. De ellovagolhatnak a teraszos kertek felé, az ezeréves múlt nyomába, amelyre az arab művészetnek volt nagy hatása.
Egy napfelkelte élménye után lehet, hogy regényt irnak, mint már annyian? Ez nem kötelező, hisz Önök a kellemes, szép üdülés miatt választották úticélul Mallorca szigetét.

A Baleár-szigetek a mediterrán kultúrák valóságos olvasztótégelye. Ha le lehetne hámozni egy átlagos szigetlakóról a kulturális rétegeket, munkánk eredményeként megtalálnánk a muzulmánok, rómaiak, karthágóiak, görögök és föniciaiak ittlétének máig ható nyomait. A Baleárok aranykora a 14. században kezdődött, és akkor is ért véget. Ebben az időben, 1344-től a szigetek a középkori spanyol királyság részét képezték, melynek a központja a szárazföldön a katalán és aragón provinciák voltak. Akkoriban ez egy jellegzetes mediterrán királyság volt, mivel birtokai Sziciláig, Itália déli részéig és még azon is túl nyúltak. Félezer évvel ezelőtt a Baleárok mintegy 900 hajóból álló kereskedelmi flottával rendelkeztek, a Földközi-tenger pedig biztos hátterül szolgált a szigetek körülbelül 30000 tengerészének. A szigetlakók rendszeresen közlekedtek a Földközi-tengeren Cadiztól Konstantinápolyig, a sziget nagyra becsült térképészeti iskolája által készitett térképek pedig értékes tárgyak voltak. Amerika felfedezése azonban véget vetett a kereskedelem virágzásának. Az egységes spanyol királyság megalapitásakor pedig a szigeteket tartományként Spanyolországhoz csatolták.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
Természetesen a Baleár-szigeteken megvan a lehetőségünk arra, hogy ugyanazt fogyasszuk, mint amihez otthon hozzászoktunk; a másik lehetőség az, hogy kipróbáljuk a helyi konyhát. A baleári konyha túlnyomórészt mediterrán. A legteljesebb mértékben felhasználja a helyi fűszernövényeket, valamint paradicsomot, padlizsánt, patisszont és paprikát. A zöldségeket és a fűszernövényeket együtt megsütik, ez adja az alapot egy sor különböző halraguhoz. A caldereta (ragu) de langosta a helyi vörös homárból készül. A caldereta de peix (hal) ugyanaz a fajta kiadós ragu, amiben minden van, amit aznap fogtak, hal és tengeri “mindenféle” vegyesen. Biztos, hogy találkozni fogunk két helyi specialitással: az ensaimadas egy pihekönnyű sütemény, a sobrasada pedig egy vörös, fűszeres kolbászpástétom. A sopas mallorquinas sűrű leves, amiben nagy kenyérdarabok úszkálnak, az empanadillas pedig apró kicsi pite, ami lehet édes is és sós is. A paella nem baleári étel, mivel ez a valenciai régióból származik, ugyanúgy, ahogy a hideg paradicsomleves, a gazpacho sem az, ennek származási helye a délspanyol Andalúzia. De azért mind a kettő megtalálható a Baleárok és egész Spanyolország minden éttermének étlapján. Az azonnal és gyorsan elkészülő paellában ne higgyünk, mivel arra, hogy ez a rizsétel megfelelően legyen elkészitve, bő félórát kell várnunk. Az egyik legkülönösebb étel, amivel valószinűleg találkozni fogunk, a Calamares en su tinta, vagyis karikára vágott tintahal saját tintájában párolva, ami természetesen koromfekete. Kivétel nélkül mindig fehér rizzsel tálalják, sokan rendkivül izletesnek tartják. A Calamares a la Romana tintahalkarikák tésztamasszában kisütve (minden, ami a la Romana, ilyen tésztamasszában sül). A garnélarákot, a gambast kaphatjuk a la parilla (grillezve), al ajilla (fokhagymával sütve) vagy a la Romana, ami az a fajta rákétel, amit többen is ismernek.

Olivaolaj
Lehet, hogy a gyomrunk nem birja az olivaolajat, ami duplán rossz, mert Spanyolországban ezt használják a főzésre, és emellett egészséges is. Ha nem fogyaszthatjuk az olivaolajat, kérjük az ételeket a la parilla, ami azt jelenti, hogy grillezve, vagy olyat, ami a sütőben sült, és úgy hivják, al horna vagy asado. A frito azt jelenti, sült, természetesen olivaolajban.

Fűszeres ételek
A fokhagyma spanyolul ajo, ha nem szeretjük, mondjuk a pincérnek, hogy No ajo, meg fog bennünket érteni. A spanyol ételek – és ez biztosan igy van – nem fűszeresek, nem szabad őket összetéveszteni a mexikóival, ami az. A fűszeres spanyolul picante, ezt általában a csipős ételekre mondják. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, kérdezzük meg a pincért: Es picante? (Csipős?)

Borok és likőrök
A Baleárokon termelnek bort, de nem túl sokat és nem túl jót. Tulajdonképpen minden bor, amit felszolgálnak, Spanyolországból származik. A finom és legismertebb spanyol vörösbor a Rioja régióból származik; a hétköznapi olcsó bor cimkéjén a Valdepenas felirat olvasható. Amin azt látjuk: Reserva, legalább három évig érlelődött hordóban, és az ára is ezzel arányosan magas.

Italozás
Spanyolországban nincs korlátozás a nyilvános helyeken való alkoholfogyasztást illetően. A bárok reggel nyitnak, néha egész korán, és hajnalban zárnak, vagy éjjel- nappal nyitva tartanak: a tulajdonostól és a dolgozóktól függ. Vigyázzunk, mert Spanyolországban a röviditalokat olyan mennyiségben szervirozzák, ami másutt tekintélyes adagnak számit. Lessük el a helyi spanyol szokást, vagyis azt, hogy miközben a bárban iszogatunk, majszoljunk tapát. Ez segit megőrizni a kontrollt. A spanyolok szeretik meginni a magukét, de nagyon ritkán lesznek ittasak, amiben a tapának bizonyára van némi szerepe.

Viz
A csapviz általában jó, de a biztonság kedvéért jobb, ha palackozott ásványvizet iszunk. A buborékos ásványvizet agua con gasnak hivják, a sima ásványvizet pedig agua sin gasnak. Palackozott ásványvizet minden bárban, étteremben és boltban kaphatunk.

HELYI SZOKÁSOK, VISELKEDÉS
A Baleár-szigetek egyes részein olyan kevés a helyi lakos, hogy akkor leszünk a legkevésbé feltűnőek, ha olyan turisták vagyunk, mint bárki más. Ezzel együtt jól fog esni nekünk, ha látjuk, hogy az udvarias figyelmességet és barátságosságot – megpróbálkozunk a spanyol por favorral (kérem) és graciasszal (köszönöm) – a helyiek mennyire méltányolják. A spanyolok udvariasak és barátságosak, büszkén fogadják a látogatókat, és örülnek, ha szolgálataikkal meg vannak elégedve. A részegeket például gyűlölik Spanyolországban. A legtöbb üdülőhely teljesen átvette már az európai időbeosztást, de ha a spanyol szokásoknak akarunk megfelelni, akkor úgy fél három felé üljünk le ebédelni, és este 10 körül fogjunk hozzá a vacsorához. Érdemes átvenni az aperitivo szokását, ami egy-két pohár italt jelent ebéd és a szokatlan tapas előtt, és a további aperitivos elfogyasztását vacsora előtt – és semmiképp ne hagyjuk ki a sziesztázást.

További információ: www.spanyolorszag.lap.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »