Nyugat Dunántúl

Nyugat Dunántúl

Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-SopronVas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr. A nyugat-dunántúli régió területe megegyezik a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Zala megye keleti, Balaton körüli részét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Földrajzi értelemben a Nyugat-Dunántúl mindössze két megye: Győr-Moson-Sopron (4012 km²) és Vas (3337 km²) – ez együtt az ország területének 7,9%-a (Rakonczay, 1996).

Tájföldrajzi szempontok alapján legnagyobb része a Kisalföldhöz tartozik. Ezen kívül itt van szinte a teljes Nyugat-magyarországi peremvidék, és a Dunántúli-középhegység egy kis szigetkéje.

Győr-Moson-Sopron megye

A megye különleges értékei a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek. A fő turisztikai vonzerőt ezenkívül a számtalan értékes műemlékGyőr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomaikastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelentik. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Innen további kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton. A vidék híres látnivalói közé tartozik még a lébényi román stílusú templom és a fertőrákosi kőfejtő.

Vas megye

A megye fő látnivalói Szombathely és Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjai, az Alpokalja természeti értékei, a barokk kastélyok, az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, valamint a jáki templom, a román stílusú építészet remekműve. A múzeumok közül megemlíthető a kőszegi Jurisics-vár kiállítása és a pityerszeri skanzen Szalafőn. A természetkedvelők sok ritka növényfajjal találkozhatnak a jeli (Kám), a Chernel-kerti (Kőszeg), a kámoni (Szombathely), a vépi és a szelestei arborétumokban. Az Őrségi Nemzeti Park és az Írottkő Natúrpark hegyvidéki erdei tiszta, jó minőségű levegője a túrázók számára fontos vonzerőt jelent.

Zala megye

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

Természeti örökség

Fertő–Hanság Nemzeti Park

A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án az egykori Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött a Fertő–Hanság Nemzeti Park. 1994. április 24-én került sor az osztrák oldalon megalakult nemzeti parkkal közös megnyitóra. A Fertő (vagy Fertő tó) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője, kora kb. 20 000 év.

  • Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány.
  • Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne.
  • Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. 44 település határát öleli fel. Területe: 43 933 ha.

Írottkő Natúrpark

Alapítva: 1997. Határon átnyúló együttműködés eredménye. A 2004. évi, környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint ” Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.” Sétára invitáló nevezetességei: a Hétforrás, a Szent Vid kápolna, az Óház kilátó, a Stájerházak és Írottkő.

Egészségturizmus: Gyógy- és wellnessturizmus

Győr-Moson-Sopron megye gyógyfürdői

  • Soproni Állami Szanatórium Balfi Részlege – Balf: A gyógyforrások már a római korban is ismertek voltak. Magas hidrogéntartalmú gyógyvízzel rendelkezik. Mozgásszervi betegségek (ízületi, lágyrész betegségek, anyagcserezavar okozta ízületi bántalmak), ortopédiai betegségek (gerinc, tartás), neurológiai betegségek, balesetek utáni utókezelések, bőrgyógyászati problémák kezelésre ajánlott.
  • Flexum Termál Gyógyfürdő és Uszoda – Mosonmagyaróvár: Az Egészségügyi Minisztérium 1967 – ben már elismert gyógyvízként tartotta nyilván a mosonmagyaróvári vizet. A fürdőben jelenleg négy medence van, alapterületük 340 m2, 255 m2, 1125 m2 és 680 m2. 2 db úszómedence és 2 db ülőmedence. A két ülőmedence egyike 37-38 fokos gyógyvizes a másik 30-32 fokos kevert gyógyvizes. Az úszómedencék vízhőfoka 26-27 C illetve 28-30 C- os. Összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos víz sok oldott sóval és kloridtartalommal. Mozgásszervi betegségek fürdőkezelésére, idült légzőszervi bántalmak esetén – belégzéses formában, gyomor- és bélbetegségek ivókúrával ajánlható. 
  • Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő – Győr: A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. 2004. október 3-án nyitotta meg kapuit a mai kor igényeinek megfelelő Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő. [3]

Győr-Moson-Sopron megye termálfürdői

  • Sára Termál – Hegykő: 1971-ben a Konyha-dűlő 11 hektáros területén gyógyhatású fürdőt építettek ki. 1969-ben kezdték el azt a fúrás, mely 1500 m mélységből percenként 400 liter 58°C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vizet fakasztott. A strand négy medencés, 2500 férőhelyes. Két, egyenként 180 m² területű, háromszög alakú medencéjében a fürdőzők ülőpadokra telepedhetnek. A medencék vize 38, illetve és 32°C-os. A 90 m²-es pancsolót 26°C-os vízzel töltik fel. 1976-ban nyílt meg a 33,3 m x 22 m-es úszómedence, amelyben rendszeresen edzéseket és versenyeket tartanak – ennek vize 24°C-os. A két ülőmedence elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, de a forrás gyomorbántalmak elleni ivókúrára is megfelel. 
  • Kapuvári Termálfürdő – Kapuvár 
  • Lipóti Termál- és Élményfürdő vagy Lipótfürdő – Lipót: A termálfürdő 65°C-os termálvizével 2002 óta új arculattal fogadja a vendégeket. 3 hektár területen működik, két termálmedencével, egy úszómedencével, 600 m2 élménymedencével, gyermekpancsolóval és gyermekmedencével, 1600 m2 vízfelülettel. A medencék vízhőmérséklete 38 C-os, 32 C-os és 25°C-os. 

Vas megye gyógyfürdői

  • Büki Gyógyfürdő – Bükfürdő1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. 
  • Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár – Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő – Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. 
  • Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő – Szentgotthárd 

Vas megye termálfürdői:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő – Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővítették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. 

Zala megye gyógyfürdői

  • Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark – Lenti: Az 1970-ben talált 40 fokos termálvízre építették a fürdőt, mely 1978-ban nyílt meg, s utána folyamatos fejlesztésen ment keresztül. 2004 júliusában avatták fel a termálfürdő 1340 m2 felületű élménymedencéjét. A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi, ízületi, gerinc és hátproblémák kezelésére alkalmas. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők. 
  • Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő – Kehidakustány: Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vízét a kénes gyógyvízek csoportjába sorolták, radont nem tartalmaz. Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott. 

Zala megye termálfürdői:

  • Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő – Zalaegerszeg: a Gébárti Szabadidőközpontban, Ságod városrészben fekszik. A terület nagysága 7,5 ha, 6000m2-nyi vízfelülettel. 18 db csúszda (13 db felnőttek, 5 gyermekek részére) helyezkedik el itt. A komplexum a Széchenyi Terv támogatásával jött létre. 
  • Szent Gróth Termálfürdő – Zalaszentgrót: 2001-ben nyitotta meg kapuit, 2005-ben fedett fürdővel bővült. Négy szabadtéri és négy fedett medence, 1100 m2 vízfelület áll a fürdővendégek rendelkezésére. 
  • Bázakerettyei Termálfürdő – Bázakerettye: A vizet az 1990-es évek végén találták, a medencék 200-2002 között épültek. A fürdőben két melegvizes élménymedence, pezsgőfürdő, egy hidegvizes medence látogatható. Befogadóképessége: 2000 fő. 
  • Pusztaszentlászlói Termálfürdő – Pusztaszentlászló: A településen 2002-ben termálkutat nyitottak, majd 2003-ban megkezdték a termállétesítmény építését.

Nyugat Dunántúl konyhája:

Bármilyen hihetetlen a pozsonyi kifli névre hallgató karácsonyi finomság ötlete a helyi termények és a szomszédos Pozsony élelmiszereinek keveredésével a Nyugat-Dunántúlon született.

Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye, bár egy tájegységet alkotnak, konyhájukban meglepően sok különbség van. A zalai konyha leggyakrabban használt alapanyagai a kerekrépa, a burgonya, a kukorica, a gomba és a hajdina. Szegényebb vidékeken a hétköznapokon laktató, húsmentes ételek készítésére törekedtek, így gyakran csináltak kemencés lángost, kalácsokat, kenyereket, illetve a mindenki által ismert lisztes-krumplis egytálételt, a dödöllét.

A Kisalföld fogásai között megtalálható a főként lisztből készülő sterc, amelyet édesen vagy tejföllel, szalonnával, hagymával és káposztával sósan egyaránt tálaltak.

További információk: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

www.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »