A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km² területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Északon a Felső-Zala-völgy, keleten és délen az Egerszeg–Letenyei-dombság, nyugaton a Kerka-vidék határolja.
A Göcsej nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Hagyományos kultúrájának feltárása Plánder Ferenc és Gönczi Ferenc nevéhez kötődik.
A Göcsej megnevezés a hagyományos magyar tájszemléletben a 17–18. századra datálható, eredete a ’dimbes-dombos, árkos, terméketlen vidék’ jelentésű göhej~göcsej köznévre megy vissza. A terület az Árpád-korban határőrvidékeink közé tartozott, később jelentőségét elveszítette. Lakossága a reformáció hívéül szegődött, de a 18. században a Göcsej népét rekatolizálták, s csupán kisnemesi közösségei maradtak meg a protestáns hitben.
A lakói által irtásgazdálkodással művelés (köles, hajdina, szőlő stb.) alá vont terület tipikus településtípusa – az északnyugatra fekvő őrségi tájakhoz hasonlóan – a szeres település. Ez a szórványtelepülés-típus öt-tíz ház laza szerkezetű együttesét jelenti, s egy-egy zárt település körül akár tíz ilyen szeg is csoportosulhatott. A lakó- és gazdasági épületek jellemzően egybeépültek, s együttesük közrezárta az udvart (kerített ház).
A göcseji asszonyok 19. századi népviseletének jellemző darabjai a széles fakeretre hajtogatott, fehér vászon főkötő (pacsa), a hosszú alsóruha (alsóümög), a kékfestett ráncos szoknya (vászonpéntő), valamint a télen mellényként használt kengyeles bundamelles.
A göcseji népi kultúra tárgyi emlékeit a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum mutatja be.
Domborzati-néprajzi tájegység, a megye legismertebb része, a Zala, Válicka és a Kerka folyók által határolt vidéken, kb. 70 községet foglal magába. Középső része a „szegek” vidéke. Sok helyütt fennmaradtak a népi építészet illetve népszokások emlékei (Böde – Szent Mihály-templom, Nova – Plánder Ferenc Falumúzeuma, Kávás – Népi műemlékház, Zalalövő – Népi műemlékház, Csesztreg – Népi műemlékház, Szent Móric-templom, Nemesnép – Fazsindelyes szoknyás harangláb, Rádiháza – Gutorfölde – 1990-es évek eleje óta méneseiről híres).
További információk: www.gocsej.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
