Zalaegerszeg Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi járás központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.
Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel.
Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központja lett, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Az 1920-as években kezdődött a város fellendülése, Czobor Mátyás polgármester hivatala alatt, közel 40 új utca nyílott, új köztemető, valamint szeretetház, bérlakások sora épült, bővült a közkórház is. 1929-ben Zalaegerszeg megyei jogú város lett.
Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat
Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.
Egyházi építmények
- Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom – épült 1750–1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta. 1809-ben szentelték fel
- Jézus szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom – az Ola nevű városrészben található, 1925–1926, neobarokk stílusú, Kotsis Iván tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.
- Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása
- Református templom – Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből.
- Evangélikus templom – 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte.
- Kálvária-kápolna – 1756-ban épült barokk stílusban.
- Andráshidai templom – román stílusú, 1785-ben állították teljesen helyre.
- Nagy Szent Teréz-templom – Bazita városrészben.
- Árpád-házi Szent Erzsébet-templom – Szenterzsébethegy városrészben.
- Szent Jakab-templom – Ebergény városrészben.
- Pózvai templom
- Szent Katalin-templom – Besenyő városrészben
- Szent Sebestyén-templom – Csácsbozsok városrészben
- Szűz Mária Szent Neve-templom – Botfa városrészben[
Múzeumok
- Göcseji Múzeum – Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága – 1968-ból, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász- és Németh János kerámiaművész gyűjteményével.
- Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen 1969-ből, az olai városrészben.
- Finnugor Néprajzi Park – 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként.
- Magyar Olajipari Múzeum (röviden MOIM) – a Skanzen mellett található az olai városrészben.
- Papp Simon emlékszoba – a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás.
- Városi Hangverseny- és Kiállítóterem – egykori zsinagóga, 1904-ben épült Stern József tervei nyomán, eklektikus stílusban bizánci elemekkel.
- Kézművesek Háza – a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben, 1982-ben nyitotta meg kapuit.
- Fazekasház – Páterdomb városrészben, 1978-ban hozták létre
Természeti látnivalók
- Azáleás-völgy – az Alsóerdő botanikailag védett területe.
- Csácsi arborétum – Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor. Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.
- Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.
Göcsej tájegység központja, megyeszékhely. Felkereshető nevezetességei az egyedülálló Olajipari Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park illetve a Göcseji Múzeum, a Megyei Bíróság (egykori Vármegyeház) épülete, a tévétorony az Alsóerdőn, ahonnan gyönyörű panoráma tárul a környező dombvidékre és a városra. A kultúra rajongóit a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori Zsinagóga) rendezvényei is várják.
További információk: www.zalaegerszegturizmus.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform