Vorarlberg Tourismus GmbH
Postfach 99 / Poststraße 11
A-6850 Dornbirn
T:+43 (0)5572 377033-0
F: +43 (0)5572 377033-5
További információk Magyarul:
Osztrák Nemzeti
Idegenforgalmi Képviselet
06 80 012 726
Dornbirn Ausztria Vorarlberg tartományának legnépesebb városa, amely a Rajna-völgyben található falvakból áll: Oberdorf, Hatlerdorf, Haselstauden, Rohrbach, Schoren, Watzenegg, Kehlegg, a központban a Nieder- vagy Unterdorf nevű városrész, mai nevén Markt, illetve 8 km-re még egy falu, Ebnit alkotja a települést. Dornbirn a Rajna-völgyben, a Keleti-Alpok, a Bregenzerwald lábánál fekszik 437 m tengerszint feletti magasságban, de a város közigazgatási területéhez tartozik a 2062 m magas Sünser Spitze is. A város folyója a Dornbirner Ach.
A Rajna-völgy a régészeti leletek szerint már régóta lakott volt, amiről az újkőkori (i. e. 3000-1800) és bronzkori (i. e. 1800-750) leletek is tanúskodnak. A város mai területén található települést először egy St. Gallenből származó oklevél említi Torrinpuirron néven 895-ben. A 15. század végéig fokozatosan benépesülnek a környező falvak is. 1380-ban Dornbirn Habsburg fennhatóság alá kerül, a lakosoknak a terület megoszthatatlanságát és elidegeníthetetlenségét ígérik. 1405–1408-ban a város az appenzelli háborúban a svájciak oldalán harcol a nemesség ellen. Az 1628–1629-es pestisjárvány 820 áldozatot követel, ez a település akkori lakosságának egyharmada. 1647-ben a svédek elfoglalják Bregenzet, így a hozzá tartozó Dornbirn is svéd fennhatóság alá kerül. A középkorban az emsi grófok egyre nagyobb befolyást szereznek a környéken, ám 1655-ben az itt élő parasztok az 1380-as ígéretben foglaltakra hivatkozva 4000 gulden befizetésével megakadályozzák, hogy Dornbirn a grófok kezére kerülhessen. A település ekkor kapja hűsége jutalmául a máig használatos körtefás címerét. 1771-ben a lakosság megvásárolja a település teljes területét 45.250 guldenért a súlyosan eladósodott grófoktól. A függetlenség nem tart sokáig, mert az 1805-ös pozsonyi béke következtében Dornbirn bajor fennhatóság alá kerül, amely csak 1814-ben ér véget. A 19. század békeéveiben jelentős fejlődés kezdődik, amit a vasútvonal kiépítése is ösztönöz. 1901. november 21-én I. Ferenc József császár városi rangra emeli Dornbirnt. Az első világháborúban 604 fő esik el. Az ezt követő években zajló polgárháborút elkerülik, mivel a lakosság zöme a szövetségi államot támogatja. 1932-ben Ebnit is Dornbirn közigazgatása alá kerül. A második világháborúban a város a nácik egyik vorarlbergi központjává válik, majd 1945. május 2-án szabadítják fel a francia csapatok. A háborúban 837 ember hal meg vagy tűnik el. Ezután jelentős fellendülés következik a gazdasági és a kulturális életben is: 1949-ben rendezik az első vásárt, 1969-ben önálló területi közigazgatási székhellyé válik, 1986-ban a lakosság lélekszáma eléri a 40 000 főt, 1994-ben nyitja meg a kapuit a tartomány első egyetemi szintű iskolája, a Fachhochschule Vorarlberg.
Dornbirn nem nevezhető a klasszikus értelemben vett kirándulóhelynek, ennek ellenére számos látnivalót kínál a látogatóknak.
- Egyedülálló természeti látványosság a Rappenlochschlucht. A szurdok májustól októberig látogatható, szakavatott túravezetőkkel kb. másfél óra alatt bejárható a kiépített túrautakon.
- A síelőknek ideális úti cél a Bödele hegy, ahol jól karbantartott, hóbiztos pályák várják a sportos kikapcsolódásra vágyókat.
- Ebnit: a 110 lakosú kis falu kb. 8 km-re található a központtól, itt minden a pihenést és kikapcsolódást szolgálja: festői környezet, kiválóan karbantartott túrautak.
- Múzeumok: a 12 múzeum és kiállítóhely közül mindenképpen említést érdemel a 2003-ban megnyitott különleges, interaktív természettudományi múzeum és élménypark, az inatura, és a Rolls-Royce Múzeum.
- Karrenseilbahn kötélvasút
