SalzburgerLand Tourismus GmbH
Wiener Bundesstrasse 23
A-5300 Hallwang
Tel.: +43 (0)662 6688-0
Fax: +43 (0)662 6688-66
Großarl osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. Großarl a Magas-Tauern és Alacsony-Tauern hegységeket elválasztó Großarlbach folyó mentén fekszik. Legmagasabb pontja a 2467 méteres Gamskarkogel, a legalacsonyabb pedig a Liechtenstein-szurdok (710 m). Hüttschlag a Magas-Tauern Nemzeti Park településeinek egyike.
A Großarl-völgy csak a népvándorlás végén népesült be, amikor délről, Karintiából szlávok, valamivel később pedig északról bajorok érkeztek a térségbe. A helynevek egy része szláv eredetű. A völgyet írásban először 930-ban említi II. Adalbert salzburgi érsek egyik, birtokcseréről szóló oklevele. 1000 körül már érseki birtok volt. Az erdő kiirtása, legelők és szántóföldek létesítése a 12. század közepére fejeződött be. Az 1348-49-es nagy pestisjárvány a völgy lakosságát is súlyosan érintette, több tanya teljesen elnéptelenedett. 1399-ben Gregor érsek mezővárosi státuszt és évi 5 vásár tartására feljogosító kiváltságot adományozott Großarlnak. 1400 körül itt alapították meg az egyházközséget, amely az egész völgyre kiterjedt. A 15. században a völgy déli részén, Hüttschlagban bányákat nyitottak és a gazdasági fellendülés Großarlot is érintette. A bányászok körében teret hódított a reformáció, emiatt az ellenreformáció során és később is egy részüket elűzték a salzburgi érsek birtokairól. Még 1731-ben is 551 helyi protestánsnak (a lakosság majdnem negyedének) kellett elhagynia szülőföldjét és Északkelet-Németországba távoznia. 1803-ban az érsek birtokait szekularizálták és az osztrák állam vette át őket. A napóleoni háborúk nem érintették az eldugott alpesi völgyet. A bányászat a 19. század közepére abbamaradt, a lakosság egy része elvándorolt, a többiek mezőgazdaságból próbáltak megélni, viszonylag szűkösen. A gazdasági fellendülésre a második világháború után került sor, az idegenforgalom gyors növekedésével. 1962-ben a községet ismét mezővárosi rangra emelték.
- a Szt. Márton és Ulrik-plébániatemplom késő barokk stílusú
- az 1680-ban épült, fagerendákból készült volt vámház
- a Großarltal–Dorfgastein síterep