370 92 České Budějovice
Tel: +420 386 801 413
Fax: +420 386 801 414
Egyike a Dél-Csehországban található számos gyönyörű történelmi városnak, mely szabad királyi városként tett szert pompás épületeire és egykori gazdagságára. Dél-Csehország egyik legnagyobb városa, mely mégis megtudta őrizni kisvárosi hangulatát minden bájával egyetemben. Fontos szerepet játszott a huszita felkeléseknél, és egy időben itt tartották a császári ereklyéket is. Több okból is érdemes felkeresnünk e történelmi emlékkel és kincsekkel teli, Prágától 150 km-re található várost. Az irodalomban kicsit járatosaknak valószínűleg Svejk katonát idézi, míg a sörkultúra tudósainak a mára világhírű Budvar (Budweiser) sört juttatja eszébe, amelyet máig itt gyártanak. Van itt más látnivaló is: a II. Premysl Otakar főtér szépsége önmagában is megéri az utazást, a gótikus-reneszánsz Fekete-torony, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városkára szépséges főterével és ámulatba ejtő középkori alapokon nyugvó alaprajzával, a kolostor és a Vasszűz tornya, amely a legenda szerint kínzókamraként is szolgált egy időben. Itt található a hazánkban is ismert Hardmuth ceruzákat gyártó Versatil ceruzagyár, mely már a XVIII. század óta működik.
A város 100×100 méteres főterén több tucatnyi gyönyörű reneszánsz épületet találunk, ezek nagy része a XVI. században épült. A tér közepén az 1720-as években épült Sámson szökőkutat látjuk. A téren a szökőkút közelében van egy szabálytalan formájú kő, ami a régi akasztófahelyét jelöli. Nem ajánljuk, hogy ezt keressék meg, mert a legenda szerint, aki rálép, nem talál utána haza. A tér keleti oldalán a csak kívülről elegáns Grand Hotel Zvon épületét látjuk, figyeljük meg, hogy milyen különlegesen szép épület van közvetlenül mellette a Karla IV. utca sarkán. A tér másik oldalán az 1545-ben épült, 1730-ban újjáépített és bronzsárkányokkal kiegészített, majd a XIX. században kibővített Városháza épületét láthatjuk. A főtéri házak felújítását 2001 végén fejezték be.
A főtér északkeleti sarka mellett van közvetlenül az 1550 és 1578 között épített Fekete Torony. A torony egyszerre szolgált harang- és tűztoronyként; egy család (illetve több) egészen az 1950-es évekig élt a torony legfelső részén. A tornyot nem túl romantikus okokból hívják feketének: a XIX. században a kosztól lett ilyen a színe (azóta lemosták). Összesen 225 lépcsőfokon jutunk fel a harangig, ahonnan jó kilátás van a városra. A torony csak áprilistól októberig van nyitva, 10-18 óráig. Fizetni fent kell, felnőtteknek 20, gyerekeknek mindössze 10 koronát. Évente egyszer lépcsőfutóversenyt is rendeznek a toronyban – a bátrak benevezhetnek rá.
A főtérrel párhuzamos Cseh utcában szebbnél szebb gótikus és reneszánsz árkádos házakat láthatunk (pl. a 9. szám alatt). Ebben az utcában nagyrészt cseh mesteremberek (szabó, cipész, kovács) laktak, amikor a városnak még vegyes cseh-német lakossága volt. Ha a főtér forgatagát túl nagynak találjuk, itt nyugodtan gyönyörködhetünk a város szépségében.
A Domikánus Kolostorba a Piaristicke náměstíről jutunk be; a kerengő folyosójáról jobbra van a bejárat magába a templomba (a kolostort 1949-ben bezárták, de a hozzá tartozó templom még ma is működik). A kolostor építését a város alapításával egy időben, 1265-ben kezdték, de az építkezést csak a XV. században fejezték be. A kolostort pénzverdeként is használták egy időben. A kerengő mellett ma egy kisebb kertet találunk, bent a templomban pedig szokatlanul hatalmas freskókat.
A Sóház a kolostor mellett van. Lépcsős tetejéről könnyen felismerhetjük. 1531-ben épült. Előbb magtárnak, majd lőportárnak, végül sóháznak használták. A homlokzaton három, a hátsó falon egy kőből faragott arcot láthatunk. A legenda szerint tolvajokról mintázták őket, akiket a templomban kaptak rajta; fejüket vették, majd kifüggesztették a fejüket a Sóház falára.
