Cesky Krumlov

Cesky Krumlov

Infocentrum Český Krumlov

Namesti Svornosti 2

38101 Český Krumlov
Tel: +420 380 704 622

Fax: +420 380 704 619

info@ckrumlov.cz
www.ckrumlov.cz/infocentrum

www.ckrumlov.info

Ez a festői városka Csehország déli részén, a Moldva folyó mély, cikkcakkos völgyében helyezkedik el. Virágkorát a Rožmberk /Rosenberg/ Urak kormányzása idején élte
(1302-1602 között), akik Český Krumlovot fő székhelyüknek választották.
Krumlov fekvésének köszönhetően sokáig csomópontja volt a cseh belső országrész, az osztrák és bajor dunamenti terület, valamint Észak-Itália között. Ez nagy mértékben meghatározta a város és a kastély arculatát is, ami az itáliai reneszánsz jellegzetes jegyeit is magán hordozza. A XVII. század végén az Eggenbergek uralma alatt épült a barokk színház és akkor került átépítésre a kastély kertje is. A barokk stílus elterjedése pedig a Schwarzenberk nemesi család idejére tehető. Český Krumlov háromszáz csodálatraméltó történelmi épületből áll, ezen felül pedig a városba látogatók számára igazi kulturális, konferencia és turisztikai centrum is egyben. Rendszeresen tartanak a városban Nemzetközi zenei és reneszánsz fesztivált, a kastély kertjében színházi előadásokat, és az „Ötszirmú Rózsa ünnepének“ nevezett nyári játékokat is. Az Egon Schiele Art Centrum galéria a legnevesebb cseh és külföldi művészek alkotásaiból szervez kiállításokat. A bécsi szecesszió ismert személyisége, Egon Schiele egy ideig Český Krumlovban élt, és a várost számos festményén és rajzán meg is örökítette.
A város legnagyobb értéke azonban az, hogy komplexen megőrizte ódon arculatát. Az ember úgy érezheti itt magát, mintha visszarepült volna az időben néhány évszázadot.

Krumlov várát a 13. század közepén alapították a Moldva kanyarulata fölé magasló sziklaháton a Vítkek tekintélyes cseh nemesi családjához tartozó Krumloviak. 1302-ben a vár a Rožmberkekhez került, akik hamarosan fő családi székhelyüket kezdték itt kiépíteni. A hatalmas gótikus várat Vilém z Rožmberka alatt olasz mesterek vezetésével monumentális, pompás reneszánsz rezidenciává alakították át, egyúttal a kiterjedt Rožmberk-birtokok kulturális, társadalmi és gazdasági központjává is vált. Petr Vok z Rožmberka anyagi okokból II. Habsburg Rudolfnak adta el a várkastélyt, aki azonban személyesen sohasem látogatott el ide. Unokatestvére, II. Ferdinánd 1622-ben pénzemberének, Jan Oldřich z Eggenberku-nak (Johann Ulrich von Eggenberg) ajándékozta. A kastély újabb nagyszabású, barokk stílusú átépítéseire Jan Kristián z Eggenberku (Johann Christian von Eggenberg) alatt került sor a 17. század végén. A termeket a szintek kiegyenlítésével egy síkba hozták, építettek egy hatalmas barokk lépcsőt, létrehozták a barokk kastélykertet, és felhúzták a barokk színház és a pénzverde új épületeit.

Az Eggenbergek kihalása után az uradalmat a Schwarzenberkek (Schwarzenbergek) örökölték. A két nemesi család birtokainak egyesülésével hatalmas uradalom keletkezett, amely területileg és kiterjedtségével a Rožmberkek korára emlékeztetett. A várkastély további, érett barokk és rokokó stílusú átalakításai Josef Adam ze Schwarzenberku kezdeményezésére mentek végbe. A főúr újjáépíttette a tükör- és a báltermet, amelyet Josef Lederer illuzionista rokokó festményeivel díszítettek. Az Eggenberg-színház épületét is átalakították, és 18. századi kellékekkel, színházi jelmezekkel és bécsi festőművészek kulisszáival látták el bőségesen. A kertben átépítették a Bellarie nyári lakot, és ekkor húzták fel a fából készült zenepavilont a kastély téli lovardájával együtt. A színház és a park a késő barokk stílusú fedett híd – a várárok felett átívelő műszaki műemlék – felső emeleteinek folyosóin áthaladva közelíthető meg.

A 18. század végén abbamaradt a lázas építkezés Krumlovban, a várkastély pedig elárvult. Krumlov várának felújítását csak Adolf Josef ze Schwarzenberku herceg kezdte fontolgatni. 1900-ban úgy döntött, hogy a Schwarzenberkek reprezentációs helyiségeinek egy részét megnyitja a közönség előtt. 1940-ben a Schwarzenberkek birtokait elkobozta a Gestapo. A háború után a várkastélyt államosították, majd ismét megnyitották a látogatók előtt. 1992-ben az egész műemlék-együttes felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségeinek listájára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »