Klosterneuburg

Klosterneuburg

Wienerwald Tourismus GmbH

Hauptplatz 11

A-3002 Purkensdorf

+43 0 2231 62176

F:+43 0 2231 65510

office@wienerwald.info

www.wienerwald.info

Klosterneuburg 25 000 lakosú város AusztriábanAlsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa. A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.

A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.

Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is, a legenda szerint azon a helyen, ahol feleségének az esküvőn a szél által felkapott és messze sodródott fátylát 9 évvel később egy vadászat alkalmával sértetlen állapotban megtalálta. Felesége Ágnes, bajor hercegnő volt, IV. Henrik lánya. III. Lipót nagy köztiszteletnek örvend, 1485-ben szentté avatták. A szentté avatás hosszú éveken át húzódott, az egyre növekvő költségeket a Klosterneuburgi apátság nem tudta vég nélkül fedezni. Ekkor ajánlotta fel Hunyadi Mátyás, hogy az apátság 2200 gulden-nek megfelelő tartozását rendezi, amellyel jelentősen előremozdította a szentté avatást.

III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.

Hunyadi Mátyás idején, 1483-tól hosszabb ideig a magyarok kezén volt.

19381950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.

Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. Az apátságban őrzik Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának 1491-ben pergamenre írt végrendeletét, és Bonfini Magyar Krónika-jának (1545) egy példányát is.

A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.

A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.

A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.

Klosterneuburg apátsága 900 éve Ágoston-rendi szerzetesek székhelye, ahol ideiglenesen a Babenberg-ház és a Habsburgok is székeltek. A hagyomány a mai napig fennmaradt: Az apátság nemcsak a hit színhelye, hanem egyedülálló kulturális kincseket is rejt és saját nemes bort termelnek itt.

A látogató elsőként a Sala terrenaba, a befejezetlen kerti terembe lép be, ahol Lorenzo Mattielli hatalmas Atlaszai tekintenek le rá. Ezt a teret 2006-ban ugyanolyan formában nyitották meg a nagyérdemű előtt, ahogy az 1740-ben, a barokk építkezés leálltakor fennállt – ezt a koncepciót az Európai Unió az Europa Nostra műemlékvédelemi díjjal méltatta.      

A kolostort III. Babenberg Lipót őrgróf alapította, akit szentté is avattak. A XIII. századból maradt ránk a kerengő és a gótikus nagyterem. A barokk apátsági épületet 1730-1842-ig építették.

A kolostort a nyolc szoboroszloppal diszített, pompás barokk “Sala terrena” teremből induló tematikus vezetések keretében lehet bejárni. A vezetések különböző szempontok alapján, más-más szemszögből mutatják be az épületet: szakrális útvonal (Der Sakrale Weg), birodalmi út (Der Imperiale Weg), borkultúra útja (Der Weinkultur Weg) és a kolostor titkos kertjeit feltáró út.

Az apátság kincstárban többek között az egyik legfontosabb osztrák koronázási jelvényt, az osztrák főhercegi süveget is őrzik. A főhercegi süveget (Erzherzogshut) a Habsburg uralkodóház tagjai a mai Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Bécs tartományok területét magában foglaló egykori Osztrák Főhercegség fejeként viselték. A hermelinszegélyes, rubinokkal, smaragdokkal, zafírokkal és gyöngyökkel kirakott koronát III. Miksa főherceg bízta az apátság őrizetére 1616-ban. III. Miksa meghagyta, hogy a koronázási jelvény csak hercegi koronázás alkalmával hagyhatja el az apátságot, és akkor is legfeljebb csak harminc napra.

A kiállítási tárgyak közé tartozik egy 12. századi női fátyol is, amelyről azt tartják, hogy III. Babenberg Lipót herceg feleségéé, Ágnesé volt. A legenda szerint Lipót egy jelenés sugallatára azon a helyen alapította az Ágoston-rendi apátságot az akkor uralkodói székhelyként szolgáló Klosterneuburgban, ahol a fátylat, miután azt hitvesének fejéről a szél lefújta, megtalálta.

A kincstár egyházi jellegű tárgyai közül néhányat ma is használnak különleges alkalmakkor. Ezek közé tartozik egy 1729-ből való, aranyszállal hímzett papi díszöltözet, a Lipót-ornátus.

A kolostorban található Ausztria legrégibb pincészete. A borkészítés történelme, mondhatni, az apátság alapításával kezdődött. A hagyományosan a tudománnyal és a művészetekkel összefüggésbe hozott borászat az Ágoston-rendi szerzetesek gondoskodásával Klosterneuburg legfontosabb gazdasági ágazatává nőtte ki magát. A kb. 900 éves korával a klosterneuburgi apátságban található Ausztria nemcsak legrégebbi, de 108 hektáros megművelt földterületével a legnagyobb borászata: nem ellentmondás, hogy emellett az egyik legmodernebb is. Saját termelésű, díjnyertes minőségi borok kóstolására is van lehetőség.

kolostorkert nagy része nyitva van a látogatók elött, amely leginkább angolkertre hasonlít, de van benne egy önálló egységet képező barokk kert és egy klasszicista stílusú üvegház is, ahol rengeteg mediterrán növényritkaság él.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »