Az Óriás-hegység (csehül: Krkonoše, lengyelül: Karkonosze, németül: Riesengebirge) vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el. A hegylánc a Szudéták középső vonulatában található és északnyugati-délkeleti irányban húzódik. Az Óriás-hegység a Szudéták legmagasabb ága.
A hegylánc főgerince gyakorlatilag Csehország és Lengyelország közös határvonalának egy részét is képezi.
A hegység legmagasabb pontja a Sněžka (lengyelül: Śnieżka) a maga 1602 méteres magasságával. A hegycsúcs ezzel Csehország legmagasabb pontjának is számít. Az Óriás-hegységet leginkább a földtörténeti óidőből, a paleozoikum származó kőzetek alkotják, többek között a gránit és a pala.
Az Óriás-hegység éghajlatát a gyors időjárás-változás elemei jellemzik. A hegység lábánál évente 700 mm csapadék hullik átlagosan, a főgerinc környezetében azonban ez az érték ennél jóval több, általában 1200 és 1600 mm körül mozog. A csapadék jelentős hányada télen, hó formájában érkezik. A hegylánc főgerince Európa legszelesebb területei közé tartozik. A Balti-tenger irányából érkező szeleket semmi sem tudja megfékezni a Lengyel-alföld felett, ennek következtében a hegység területén igen gyakoriak az északi irányból érkező heves orkánszerű viharok.
A hegyvonulat területét nemzeti parkká nyilvánították. A lengyelországi területen 1959 óta áll fenn Karkonosze Nemzeti Park néven, míg a csehországi részt 1963-ban nyilvánították védett területté Krkonoše Nemzeti Park néven. 1992-ben az UNESCO által nyilvántartott bioszféra-rezervátummá nyilvánították.
Cseh elnevezése, a Krkonoše valószínűleg szorb eredetű, és a hegység mesebeli szellemének, az óriásnak a nevéből ered. A kifejezés 1110-ben említették először feljegyzésekben.
A Sněžka (csehül), Śnieżka (lengyelül), vagy Schneekoppe (németül) 1603 méteres magasságával Csehország, valamint az Óriás-hegység legmagasabb pontja. Mivel az Óriás-hegység (Karkonosze) a Szudéták központi része, így egyben a Szudétavidék legmagasabb kiemelkedése is, amely a cseh-lengyel határon fekszik. A hegy északi oldala Lengyelországhoz, déli fele Csehországhoz tartozik. 1945-ig a csúcs Németország része volt, így a legmagasabb pontja volt Poroszországnak, valamint a Német-középhegységnek is. A hegy tetején napjainkban meteorológiai állomás, Lőrinc-kápolna (Laurentiuskapelle), drótkötélpálya-állomás és egy postahivatal található. A csúcs nevének jelentése Havas-csúcs, vagy Havas-hát.
A hegy meredeken emelkedik ki a hegység fő tömegéből, és aránylag szabályos csúcsa van. Az alkotó kőzete gránit. A felső 500 méter már teljesen csupasz, ugyanis az már az erdőhatár felett található. Mivel az hegység legmagasabb pontja, ezért uralja a táj látképét mind a cseh, mind a lengyel oldal felől. A hegycsúcs igen népszerű, főként nyáron. A megközelítést mindkét oldalról libegő segíti, amelynek segítségével a lengyel oldalról 1377 méter tengerszint feletti magasságig, míg a cseh oldalról közvetlenül a csúcsra lehet feljutni.
A csúcs első megmászását a 15. században dokumentálták, amikor is 1456-ban egy ismeretlen velencei kereskedő drágaköveket keresve jutott fel a hegyre. A barokk stílusban épült Lőrinc-kápolnát (Laurentiuskapelle) az ismert sziléziai nemesi család, a Schaffgotsch család emeltette 1665-1681 között. III. Frigyes Vilmos porosz király feleségével 1800-ban megmászta a csúcsot, amikor is az Óriás-hegységben túráztak. 4 évvel később, 1804-ben a későbbi amerikai elnök, John Quincy Adams is feljutott az akkoriban Poroszországhoz tartozó, Schneekoppe nevet viselő hegyre.[1] 1828-ban egy varsói diák, Józef Odrowąż-Pieniążek egy kirándulás során életét vesztette a hegyen. Ennek emlékét őrzi a kápolna falán egy emléktábla.
1949 óta vezet a csúcsra a cseh Pec pod Sněžkou településről egy svájci licenc alapján épült libegő. Az 1990-es évek óta állandó gond volt az elavult technika, valamint a nemzeti park igénye alapján az ökológiai terhelés csökkentése. Ennek középpontjában a látogatószám mérséklése állott. 2007 óta az újjáépített ülőlift kapacitása 250 személy/óra.[2]
2009 márciusában a lengyel oldalon felépített meteorológiai állomás az erős havazás, a nagy szél és a strukturális hibák miatt megsérült, ezért azt kiürítették.
