Az “Isztambul és London között félúton” elhelyezkedő város a hajdani nagy Ős-Duna törmelékkúpján épült. Az első településeket a tatárjárás után IV. Béla király által a Balkánról visszatelepített kunok létesítették Mizse-szállás, Lajos-szállás és Bene-szállás néven, de ezek elpusztultak. Az 1745. évi redempció során a három pusztát Jászberény váltotta meg. Az egykori kun puszták tanyai, majd községi és napjainkban városi lakossága büszkén emlegeti őseinek jászberényi származását. A lakosság növekedése következtében 1877-ben történt meg az önálló községgé válás Jász-Lajos-Mizse nagyközség néven. A népesség egyre nőtt, 1890-ben már 7000 lakost számlálnak és határában 539 tanyát. Lajosmizse néven 1902-től szerepel a település az ország térképén. A XX. század közepéig Lajosmizse tipikus agrártelepülésnek számított, robbanásszerű fejlődése a 70-es években kezdődött, többek közt az idegenforgalomnak is köszönhetően. 1993-ban városi rangot kapott.
Lajosmizse a Duna-Tisza közén, Budapest és Kecskemét között, az 50-es sz. főút 68. km. szelvénye térségében helyezkedik el, néhány km-re az ország geometriai középpontjától. Közlekedési állapota kedvező, mivel Budapest 45 perces, Kecskemét 15 perces autóúttal elérhető, ami nagymértékben köszönhető az M-5-ös autópálya megépülésének.
A hajdan valószínűleg ligetes -erdős tájon a tatárjárás után, IV. Béla jóvoltából kunok telepedtek le. Ma is látható az akkoriban épült kőtemplom néhány maradványa. (Pusztatemplom) A lakosság növekedése következtében 1877-ben történik meg az önálló településsé válás Jász-Lajos-Mizse Nagyközség néven. A város nevének mai formája 1902-től van érvényben.
Természeti értékei közé tartozik a több mint száz éves park közepén, a patinás Gerébi Kúria szomszédságában található 120-200 éves tölgyek csoportja és a két darab matuzsálem korú vadkörtefa. Megemlítendő még a mesterségesen kialakított nyolchektáros horgásztó, mely pihenőhelyként is szolgál.
A római katolikus templom (1896) és a református templom (1903) mellett megtalálható még egy tanyamúzeum is, mely a hajdani paraszti élet színtereinek, kellékeinek érzékletes bemutatásával várja a látogatókat. Tőszomszédságában a Tanyacsárda biztosít helyet a kellemes időtöltésnek. Magas szinten szolgálják a falusi turizmust a tanyákon létrehozott magánvállalkozások – Ricsováry Major, Kobza Tanya, Bujdosó Tanya.
A település megközelíthető közúton: az M5 -ös és az 5-ös úton Dabas és Kecskemét között; vasúton: a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon.
További információk: www.lajosmizse.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
