Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Japán | Időzóna: | GMT+08:00 |
| Anyanyelven: | Nippon | Autójelzés: | J |
| Államforma: | alkotmányos monarchia | Pénznem: | japán jen (JPY) |
| Főváros: | Tokió | Elektromosság: | 220 V |
Aligha vannak más olyan ország, amiről annyira ellentétes elképzelésünk van, mint a felkelő nap országról. Egy oldalról tudjuk, hogy a világ második ipari nagyhatalma, a műszeriparuk első a világon, ugyan akkor ott van a képben másik, az ősi Japán, ahol a hajnali ködbe burkolózó meredek hegyoldalak, az évezredektől patinás, ősi templomok, a híres zen-kertek, és a csendesen kimonókban topogó gésák. Hát milyen ország is ez a valóságban? Mind a kettő! És ezt a titokzatosságot és kettősséget lépten-nyomon meg tudjuk tapasztalni!
Az egészségügy, a közbiztonság, az infrastruktúra első osztályú, a Japán konyha különleges, egyedi, igazából szeretni kell, rá kell hangolódni. Óriási szerepe van a rizsnek és a lehető legkülönfélébb halételeknek.
Főbb városok
Tokió, Kyoto
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Tokyo, Fukuoka, Nagoya, Osaka, Niigata, Naha, Kagoshima, Kumamoto, Nagasaki.
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 81 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 124 452 000 fő |
| Népsűrűség: | 329.50 fő/km2 |
| Nyelvek: | japán. |
| Népcsoportok: | japán (99%), koreai, kínai, ajnu (1%). |
| Vallások: | sintoista, buddhista, keresztény. |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 377 750.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Tokyo (Tokió) 7 927 000 (11 610 000), Yokohama 3 251 000, Osaka 2 495 000, Nagoya 2 095 000, Sapporo 1 704 000, Kobe 1 468 000, Kyoto 1 395 000, Fukuoka 1 214 000, Kawasaki 1 168 000, Hiroshima 1 072 000, Kitakyushu 1 015 000, Sendai 920 000, Chiba 834 000, Sakai 799 000, Kumamoto 625 000, Okayama 595 000, Hamamatsu 548 000, Sagamihara 545 000, Kagoshima 532 000, Funabashi 529 000, Higashiosaka 496 000, Amagasaki 489 000. |
| Legmagasabb pontok: | Fuji 3776 m. |
| Főbb folyók: | Tone, Kitakami, Shinano. |
| Főbb tavak: | Biwa-tó. |
Földrajz
A változatos éghajlatú, gazdagon tagolt partvidékű négy nagy és több mint 100 kis szigeten kisebb medencéket, alföldeket közrezáró magas- és
középhegységek húzódnak végig, amelyeket termékeny parti síkság kísér. A szigeteken gyakori a földrengés, a hegységekben számos tűzhányó működik ma is.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 28 220 USD
Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani:
- Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
- Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a főn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
- Közép-Japán – tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
- Szeto-beltenger – a Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
- Csendes-óceán – a keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt.
- Délnyugati-szigetek – éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.
A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.
Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.
Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.
Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.
Nemzeti parkok
| Hokkaido Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti ParkShiretoko Nemzeti ParkDaisetsuzan Nemzeti ParkAkan Nemzeti ParkKushiro Shitsugen Nemzeti ParkShikotsu-Toya Nemzeti Park Tohoku Towada-Hachimantai Nemzeti ParkRikuchu Kaigan Nemzeti ParkBandai-Asahi Nemzeti Park Kantō Nikkō Nemzeti ParkOze Nemzeti ParkChichibu Tamakai Nemzeti ParkJoshinetsu Kogen Nemzeti ParkOgasawara Nemzeti ParkFuji-Hakone-Izu Nemzeti Park | Chūbu Chūbu-Sangaku Nemzeti ParkHakusan Nemzeti ParkMinami Alps Nemzeti Park Kansai Ise-Shima Nemzeti ParkYoshino-Kumano Nemzeti Park Chūgoku & Shikoku San-in Coast Nemzeti ParkDaisen-Oki Nemzeti ParkSetonaikai Nemzeti ParkAshizuri-Uwakai Nemzeti Park Kyūshū Saikai Nemzeti ParkUnzen-Amakusa Nemzeti ParkAso Nemzeti ParkKirishima-Yaku Nemzeti Park Okinawa Iriomote Nemzeti Park |
Természeti világörökségei
Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette:
Kulturális világörökség
Az UNESCO a kulturális világörökség listájára felvette a következő helyszíneket:
- A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei;
- Himedzsi várkastély;
- Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ócu városok);
- Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak;
- A hirosimai Atombomba-dóm;
- Icukusimai szentély;
- Az ősi Nara történelmi műemlékei;
- Nikkó szentélyei és templomai;
- A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei;
- A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai;
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája
- Az étkezési szokásokra is nagyban a buddhizmus nyomta rá a bélyegét. Fő szempont az egység és a harmónia megteremtése, mint bármely más japán művészeti ágban. Fontos szerepet kap a megjelenés, ugyanis az étkezés számukra a látvánnyal kezdődik. A feltálalt ételnek meg kell felelnie a napszaknak, évszaknak, sőt néha még a hét napjaitól is függ, hogy mi kerül a tálkákba, és milyen szín- és formakompozícióban. Nem mindegy az sem, hogy az adott étel milyen anyagú, színű és formájú tálkában kerül az asztalra. Természetesen egy átlagember átlagos napján annyira nem ügyel ezekre a formaságokra olyan élesen, de tény, hogy a japán mentalitásnak megfelelően jobban odafigyelnek az apróságokra.
- A legfontosabb evőeszköz az evőpálca, szintén a kínaiaktól átvett találmány. Manapság, főleg a nyugati ételekhez gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni és ehető. Valamint sokféle zöldség, csak párat említve: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán, bojtorjángyökér stb.
- A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek három fő típusa van: udon, ami búzalisztből készül, rámen, egy vékony, spagettiszerű tészta és szoba, ami hajdinalisztből vagy más gabonából készül.
Szinte mindennap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek macurinak neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek és a turisták számára szervezik. A sintó eredetű macurik során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért, valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.
