Örményország

Örményország

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Örmény KöztársaságIdőzóna:GMT+04:00
Anyanyelven:Hajasztakán ReszpublikaAutójelzés:ARM
Államforma:köztársaságPénznem:örmény dram (AMD)
Főváros:YerevanElektromosság:

A civilizáció egyik bölcsője, a hegyvidékes Örményország néhány különleges természeti és kulturális kincseket ajánl az odalátogatóknak. Az 1990-es években látott gazdasági válság a volt-szovjet tagország egészét átjárta, de az újabb gazdasági robbanás nagy mértékben segítette a turisztikai szolgáltatások fejlődését.

Főbb városok

Yerevan

Utazási információk

Ősz, leginkább szeptember-októberben a legszebb évszak, hosszú, meleg napokkal, hűvös estékkel és gyönyörű színekkel. Az áprilistól júniusig tartó időszak szintén jó, de az időjárás változóbb. Ha el akarjuk kerülni a csípős telet, a májustól októberig tartó időszakon kívül bármelyik jó.
Ha szeretnénk a havas pályákon sílécekkel lesiklani, Örményországnak van egy kicsi, ám gyorsan fejlődő és bővülő üdülőhelye Tsagkhazdzorban, 40 percnyi autóútra Jerevántól északra. Decembertől márciusig az időjárás alkalmas a síelésre.

Nemzetközi repülőterek

Jereván.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 374

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:3 354 000 fő
Népsűrűség:112.60 fő/km2
Nyelvek:örmény, orosz.
Népcsoportok:örmény (93,3%), kurd (1,7%), orosz (1,5%), egyéb (3,5%).
Vallások:örmény katolikus, ortodox.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:29 800.00 km2
Nagyobb települések:Jereván 1 202 000, Kirovakán 169 000, Gümri 123 000, Ecsmiadzin 37 000, Kafán 31 000.
Legmagasabb pontok:Aragac 4090 m.
Főbb folyók:Araksz, Razdan.
Főbb tavak:Szevan-tó.

Földrajz

Északkeleten a Kaukázus, délnyugaton az Örmény-fennsík vulkanikus eredetű hegységei borítják s közrezárják a Szevan-tó medencéjét.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 780 USD

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) kis hegyvidéki ország ÁzsiábanKis-Ázsiától keletre. Területének északkeleti – kisebb – részét a Kis-Kaukázus, nagyobb részét az Örmény-felföld teszi ki. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, északnyugaton Törökország, délnyugaton az Azerbajdzsánhoz tartozó exklávé (a Nahicseván Autonóm Köztársaság), délen pedig Irán Kelet-Azerbajdzsán tartománya határolja.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Azerbajdzsán és Törökország lezárta az örmény határait, így azóta Örményországot csak Grúzia és Irán felől lehet megközelíteni.

Mérsékelt övezeti kontinentális éghajlatát nagy hőmérsékleti ingás és kevés csapadék, sokszor száraz időjárás jellemzi.[4] Éghajlatát a hegységek jelenléte jelentősen befolyásolja, az éghajlati jellemzők a tengerszint feletti magassággal együtt változnak. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger felőli nedves légtömegek ritkán érik el az országot, ezért a csapadékmennyiség viszonylag kicsi, és jelentős az éves hőingás. A téli hónapok középhőmérséklete 0 °C körül van, míg a júliusi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot. Az éves csapadékmennyiség az alacsonyabban fekvő részeken 250 mm, de a magas hegységekben eléri a 800 mm-t is.

Az ország nagy kiterjedésű fennsíkjait sztyeppvegetáció uralja. Az állományalkotó füvek (ált. csenkeszfajok) és sások mellett gyakoriak a hagymás, gyöktörzses és pillangósvirágú növények. A völgyek természetes növénytakaróját csaknem teljesen kiirtották, helyükön mezőgazdasági termelés folyik. Az ország területének 14%-át borítják a folyókat kísérő galériaerdők ill. kontinentális lombhullató erdők (2006).[4]

Faunájára az európai fajokon kívül az ázsiai elterjedésű fajok benyomulása jellemző. A Kis-Kaukázus kiemelkedő hegyláncai és fennsíkjai bennszülött fajokban gazdagok. A ragadozókat a farkas, az aranysakál, a barnamedve és a tigrisgörény képviseli. A párosujjú patások közül előfordul a gímszarvas, az őz, a zerge, a bezoárkecske és az ázsiai muflon.[4]

Az országban természetvédelmi minisztérium működik. Megadóztatják a levegő, a vizek és a talaj szennyezőit. Hivatalosan 60 szeméttelep van. A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék újrahasznosítása megoldatlan.

Az örmény konyha hasonlít a többi kaukázusi népéhez. Az ételek kevésbé fűszeresek, mint Grúziában, az édességek választéka nem olyan nagy, mint Azerbajdzsánban. Ízesítésre gyakran használják a fokhagymát. [15]

Néhány nemzeti eledel [15]:

  • macun – erjesztett bivaly – és tehéntej, átmenet az aludttej és a joghurt között. Nyáron vízzel hígítva, hűsítőként isszák.
  • szpasz – búzaleves, macunnal habarva, petrezselyemszerű füvekkel ízesítve;
  • has – marhakocsonya, de levesként, melegen fogyasztják;
  • boz-bas – húsleves, sok zöldséggel és ízesítő füvekkel;
  • lobi – kifőtt zöldbab hagymával és olajjal;
  • arisza – teljesen szétfőtt búzakása, hússal, zsírral és ízesítő füvekkel;
  • dolma – hasonló a káposztatöltelékhez, de a húst nem káposzta-, hanem szőlőlevélbe göngyölik;
  • dosab – sűrű szőlőszirup (cukor nélkül készítik);
  • alani – cukrosdióval töltött, fűszerezett, szárított őszibarack;
  • lavas – lángosszerű kenyérlepény.

Fő látnivalók

www.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »