Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Norvég Királyság | Időzóna: | GMT+01:00 |
Anyanyelven: | Kongeriket Norge | Autójelzés: | N |
Államforma: | alkotmányos monarchia | Pénznem: | norvég korona (NOK) |
Főváros: | Oslo | Elektromosság: | 220 V |
A vikingek, a híres felfedezők, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak – ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kőolaj- és földgázkitermelő fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel.
A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is. Norvégia egy része az Északi Sarkkörhöz tartozik, ennek ellenére nyugati partvidéke nem jeges, mivel a Golf áramlat felmelegíti vízét. Az ország 27%-át fedik erdők. Az itt élő lappok tradicionális nomád életet élnek északon. A norvégok többségének a kereskedelmi halászat és a tenger közelsége jelent megélhetést.
Mint már említettük, az ország éghajlatát erősen befolyásolja a Golf áramlat. A legmelegebb általában májustól szeptemberig van, és novembertől márciusig tart a fagyos tél.
Norvégia a Skandináv államok egyike, közülük is a legnyugatabbra elhelyezkedő. Területe 323.759 km², melyet több ezer sziget alkot a kontinentális terülteken kívül. Népessége 4.551.100 fő, melyből csupán 791.500 fő él a fővárosban Osloban. Fontosabb település – Bergen, Trondheim, Stavanger – mind az ország déli és középső részén találhatóak. Norvégia államformája alkotmányos monarchia, királyság. Közigazgatásilag 19 megyére osztható. Hivatalos nyelv a norvég, melynél két dialektus is előfordul; az egyik az újnorvég – a nyugati partvidék tájszólásaiból áll, a másik a bokmál – ami a dán-norvég nyelv szintézise. A népesség 96%-a norvég, 1%-ban lappok képviseltetik magukat, akik az északi országrészben élnek. Még finnek, svédek, dánok és egyéb bevándorlók élnek az ország területén. Vallási szempontból kimagaslik az evangélikusok aránya (86%), de nagy számban (10%) vannak a felekezeten kívüliek is. A hivatalos pénznem a norvég korona. Norvégiának többször is esélye volt az Európai Unióba való integrálódásra, de 2-szer is leszavazta a nép. Ennek az oka elsősorban az volt, hogy Norvégiára magasabb életszínvonal a jellemző, mint az uniós átlag, valamint kénytelen lenne halászterületeinek megnyitására.
Norvégia történelme
Észak-Európa viszonylag későn népesült be, a Német-Lengyel síkság és a Jylland-félsziget felől érkeztek germán törzsek. Lassú volt a népességnövekedés, alacsonynak számított a föld eltartóképessége. Elsődleges élelemforrást a tenger jelentette, ennek hatására a letelepedés főleg a partokra korlátozódott. 7. században indultak a viking fosztogatások, Észak- és Északnyugat-Európa kikötői nem voltak biztonságban 300-400 éven keresztül. Krónikák írnak arról, hogy valószínűsíthetően a vikingek voltak Amerika első felfedezői. X-XI. században jönnek létre az első államalakulatok, majd a térség államaiból különböző uniók, perszonáluniók alakultak. Ekkoriban vették fel az északi népek a keresztény vallást is. Norvégia és Dánia perszonálunióra lép egymással. 1357- 1524-ig tartott a Kalmari unió, mely Dániát, Svédországot és Norvégiát tömörítette magában.
A középkor folyamán dinamikusan nőni kezdett Norvégia lakosainak száma, majd mikor a pestisjárvány elértem az országot, a lakosság kétharmadát elpusztította. A XVI. századtól gazdasági fellendülés indult meg, élénkebb lett a kereskedelem, amely főleg a halászatból származó termékek, és a fakitermelés, és eladáson alapult. Norvégia ekkoriban félperiférikus országnak számított, a kereskedelem inkább csak a déli és középső országrészt érintette. 1814-ig tartott a perszonáluniója Dániával, majd a svédek tették rá kezüket az országra, és 1905 június 7-ig Svédország részét képezte, utána megalakult a Norvég Királyság. Az első ipari forradalom gyakorolt igazán nagy hatást a norvég gazdaságra. Megindult a vasútépítés, mely elsősorban a déli és középső országrészt érintette, majd kiterjedt a belső és északi területekre is. Fokozódott a vasérc kitermelés, és feldolgozás, mely újabb export cikket adott az országnak. A fejlődő gépipar lehetővé tette, hogy a kitermelt fát feldolgozva, késztermékként (papír, bútor, cellulóz…stb.) exportálják. A második ipari forradalom tovább lendítette a norvég gazdaságot, megjelent az elektromosság. Az ország bővelkedett nagy esésű folyókban, melyeken megindult a vízerőművek és vízlépcsők építés. Ehhez még hozzájárult, hogy megjelentek a külföldi (németek, angolok) befektetők is, akik új munkahelyeket teremtettek, és új technológiákat honosítottak meg.1872-ben hozták létre az első szakszervezeteket, a munkáspárt pedig 1887-ben jött létre. 1898-ban vezették be a férfiak számára az általános választó jogot, amit 1913-ban a nőkre is kiterjesztettek. Az I. Világháborúban Norvégia semlegességi nyilatkozatot adott ki, ugyanakkor flottája nagy veszteségeket szerzett a tengeralattjárók és a tengerbe telepített aknák miatt. A háború Norvégiának pénzbeli hasznot is hozott azzal, hogy nagy flottájával kereskedelmet, fuvarozást folytatott. Ezt a jövedelmet az idegen kézben lévő vállalatok visszavásárlására fordította. A gazdasági válság Norvégiát is érintette, amely során sok bank tönkrement, valamint a kereskedelemben is megmutatkozott. A ’30-as évek végére újabb gazdasági fellendülés indult meg. A II. Világháborúban Norvégia ismét semlegességi nyilatkozatot adott ki, de nem volt jelentősége, hisz 1940. április 9-én a német erők elfoglalták az országot és 1945-ig megszállási területük is maradt. 1949-ben belépett a NATO-ba, majd tenger alatti kőolaj és földgáz vagyonát felfedezve tovább erősítette gazdaságát a kitermelésével, és értékesítésével.
Norvégia földrajza és éghajlata
Norvégia Észak-Európa államainak egyike, Svédországgal, Finnországgal és Oroszországgal határos. Nyugati partjait a Norvég-tenger, délit az Északi-tenger, északit a Jeges- és Barents-tenger mossa. Skandináv-félsziget nyugati partja előtt számtalan, több ezer sziget sorakozik, melyek ugyancsak Norvégiához tartoznak.
Az ország területének nagy részét hegyek borítják, a norvég-svéd határon fut a Skandináv-hegység, mely külsőre egy magas lánchegység látványát kelti, ugyanakkor egy régi röghegység genetikájával rendelkezik. Ezt a látszatot a jégkorszak vastag jégtakarójának köszönhetően őrizhette meg. A jégkorszak csipkés gerinceket, magashegységi formakincseket, hatalmas fjordokat (Trondheim-fjord, Oslo-fjord, Porsanger-fjord, Varenger-fjord…stb.), fjelleket (Dovre-fjell) hagyott maga után. A Skandináv-hegység a térség legfőbb éghajlat és vízválasztója. Az ország területének egy része alatt ősi masszívumdarab található. Norvégia csaknem teljes területére az óceáni klíma a jellemző, mely elsősorban az Észak-Atlanti-(meleg)-tengeráramlásnak köszönhető. Így a kikötők sosem fagynak be. Találunk még tajga és tundra klímájú területeket is, Norvégia legészakibb szigetén, a Spitzbergákon az állandóan fagyos éghajlat a jellemző. A csapadék mennyisége 300-1800 mm között mozog az éghajlati területeknek megfelelően. Itt található Európa egyik legcsapadékosabb pontja – Bergenben már 2000 mm-t is mértek. A folyók rövidek, bővízűek és nagy esésűek, amikre számtalan vízerőmű épült, így 1 főre jutó energiatermelésben Norvégia a világelső. A napsütéses órák száma igen alacsony, a sarkkörön túli területein előfordul, hogy fél évig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap . Mageröya szigetén található Európa legészakibb pontja a Nordkapp. Norvégia előterében a tenger alatt hatalmas mennyiségű és kiváló minőségű földgáz és kőolaj található. Az ország Európában az első számú kitermelők közé tartozik. Az ország területének több, mint negyedét erdősségek borítják, amik hajdanán sokkal nagyobb kiterjedésűek voltak. A csökkenés a hajóépítésnek köszönhető, valamint hogy a fa az első számú építőanyag is.
Norvégia látnivalói
Az országban gyönyörű tájakkal találkozhatunk, többek közt havas hegygerincekkel, a szárazföldbe mélyen benyúló fjordokkal. Ezek mind kiváló kirándulási lehetőségeket biztosítanak. A fjordok a hajókirándulások révén, a hegyek pedig a kiépített túraútvonalak révén könnyedén bejárhatóak.
Igen kedvelt célpont a Nordkapp, amely Európa legészakibb (71011′) pontja. Ide is túraútvonal vezet, évente óriási embercsoport gyűlik itt össze, hogy megcsodálhassa ahogy a Nap nem nyugszik le. Országszerte számos síparadicsom (Pl.: Skeikampen), létezik, mely igen kedvelt európai körökben. Norvégiában alapították az első síklubot is 1877-ben. Rengeteg kis halászfaluval is találkozhatunk a tengerparton, amit érdemes megnézni. A kikötőkben kaphatók a legfinomabb és legfrissebb halak, valamint megfigyelhetjük hogyan szárítják a halakat. Igen sok turista keresi fel a sajátos élővilággal rendelkező Spitzbergákat is. A Föld legészakibb városa is Norvégiában található, ami nem más, mint Hammerfest. Rengetegen kíváncsiak arra, hogy hogyan élnek az emberek a sarkkörön túl. Országszerte találunk háborítatlan, nyugodt, stresszmentes falvakat. Az ilyen igényekkel rendelkező turisták itt biztosan megtalálják a nekik megfelelő falut. Norvégiában virágzik a falusi turizmus, a község lakói maximálisan kielégítik a látogatók igényeit, illetve szívesen segítenek nekik. Sok múzeumot és kiállítást találhatunk az országban, ezek többsége szabadtéri múzeum. A múzeumokon kívül még számos épületet (Pl.: vikingek régi hosszúházai) találunk országszerte, mely bepillantást enged régi korok kultúrájába és életmódjába. Rengeteg udvarházat találunk vidéken, melyek igazán lenyűgöző épületek, fa és/vagy kő konstrukciók. Legyünk óvatosak, ha vásárolni megyünk a fővárosba, ugyanis Oslot a Föld legdrágább városai közt tartják számon. Oslo a legrégibb skandináv főváros, rengeteg látnivalóval kecsegtet; Akaershus Erőd és Kastély, Vigeland Park, Munch Múzeum.
Norvégia gasztronómiája
Norvégia hosszú tengerpartjának köszönhetően igen nagy hagyományai vannak a halászatnak. A norvég konyha elsősorban a tenger gyümölcseit dolgozza fel. Sokféle halat (főleg hering és lazac), rákot, kagylót…stb. fogyasztanak. Jellegzetes norvég ételek a; laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). A halakból igen sokféle hallevest is készítenek. Az étlapokon ezeket rengeteg elkészítési módban választhatjuk Szívesen fogyastanak még vadhúst a norvégok, melyet sütve, vagy raguként készítenek el erdei gombákkal, bogyófélékkel. Észak felé haladva egyre bővül az étlap, itt fogyaszthatunk akár bálnasteaket, rénszarvas-szívet, fókaragut, a Spitzbergákon akár jegesmedvéből és rozmárból készült ételeket is. A déli országrészben igen kedvelt halfaj a pisztráng, általában sütve, párolva, illetve füstölve készítenek el. Mivel a klíma nem kedvez a gabonaféléknek, ezért az igénytelenebb burgonyát termesztik. Burgonyából készült köreteket fogyasztanak a halakhoz és húsokhoz, igen kedvelt a vajas burgonya. A dánokhoz hasonlóan igen sok kenyérfélét készítenek, amiket előszeretettel fogyasztanak a ragukhoz.
Főbb városok: Oslo
Utazási információk
Oslo a legrégibb skandináv főváros, Amit feltétlenül látni kell Oslóban, az az Akaershus Erőd és Kastély, amely ma a norvég Kitartás Múzeumának is helyet ad. Az épületben gyakran rendeznek színházi előadásokat, koncerteket és táncfesztiválokat. A Vigeland Park gyönyörű természeti
szépségével nyugodt környezetet biztosít a piknikező kirándulóknak, és helyet biztosít Gustav Vigeland szobrának és a Viegelandnak emléket
állító Múzeumnak is. A Nemzeti Színház, amelynek különlegessége a gyönyörű rokokó előtér, szintén a parkban található. A Munch Múzeumban Norvégia leghíresebb művészének 5000 darab képe és rajza van kiállítva. A művész leghíresebb képe viszont nem itt, hanem a Nemzeti Galériában tekinthető meg.
A tipikus norvég ételek a laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). Karácsonykor nagyon kedvelt a lutefisk (főtt, aszpikos tőkehal). Kedvenc sajtjuk a barna színű, kicsit édeskés ízű geitost, ehhez szívesen fogyasztanak heringet. Alkoholt ne keressünk az országban, mert mint más skandináv országban itt sem könnyű hozzájutni.
Ünnepek, rendezvények:
Az ország legnagyobb ünnepe az Alkotmány Napja, amikor az összes norvég hagyományos öltözetekben vonul ki az utcákra ünnepelni. Másik fontos ünnep a Szent Iván éj, amelyet június 23-án ünnepelnek, a partokon felállított fáklyákkal, tábortüzekkel. A lappok is igazán izgalmasan és
színesen tudnak ünnepelni, különösen a húsvétot!
Az ország hivatalos fizetőeszköze a norvég korona.
A postahivatalok és a bankok a legtöbb utazási csekket és valutát beváltják. A hitelkártyákat elfogadják, bankjegykiadó automata szinte minden utcasarkon található. Borravalót nem szükséges adni, hiszen az már a számlában benne van. Esetleg a taxisokat lehet megajándékozni egy kis apróval. Alkudni Norvégiában nem illik és nem szokás!
A legszebb kirándulóidő májustól szeptemberig várja a turistákat. Késő tavasszal csodálatos a természet is, a virágok és gyümölcsfák virágoznak, hosszúak a nappalok és a legtöbb szórakozóhely, étterem és szálloda sokáig nyitva tart. A telet még a téli sportokat kedvelő turistáknak sem ajánljuk, hiszen ilyenkor ott fenn északon nagy a hideg és a sötétség.
Májusban kora reggel és este szükség lehet a meleg holmira, kabátra (2-6 C°), napközben általában kellemesen tavaszias az idő (10-17 C°).
Országon belüli repülőtársaságok segítik a gyorsabb közlekedést, mivel Norvégiában nagyon nagyok a távolságok. Jól kiépített buszhálózattal dicsekedhet, hiszen a legtöbb városba indulnak járatok. A vasúthálózat szintén megfelelő, a legtöbb vasútvonal Oslo és Stavanger, Bergen, Andalsnes és Bodo között fut. Hajókkal meg lehet közelíteni a szigeteket, a fjordokat és a nagyobb kikötővárosokat. A városokon belül leginkább buszokkal közlekednek, Oslóban található viszont metró és villamos is.
Magyarország helyi képviselete:
Oslo Nagykövetség
Cím: Sophus Lies gt. 3. 0244 Oslo 2.
Előhívó: (47)(22)
Telefon: 44-14-01, 55-24-18, 55-24-19
Ügyelet: 44-14-01
Magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak Norvégiába, s tartózkodhatnak legfeljebb 90 napig az ország területén. Ennek feltétele az utazás időtartamán túlmenően legalább három hónapig érvényes útlevel, megfelelő anyagi fedezet (napi 250,- NOK/fő/nap) és visszaútra is érvényes menetjegy. Az ezen időn felüli, vagy nem turista célú tartózkodás vízumköteles. A vízumot a budapesti norvég nagykövetségen, illetve a norvég bevándorlási hatóságnál (UDI) lehet kérelmezni.
Norvégia területe veszettségmentes övezet, ezért kedvenc háziállatokat (kutyát, macskát, teknőst vagy hörcsögöt) Magyarországról kizárólag 4 hónapos norvégiai karanténban való elhelyezés után lehet bevinni. Ennek jelentős anyagi vonzata is van.
Nemzetközi repülőterek
Oslo, Bergen, Kirkenes, Kristiansand, Stavanger.
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 47 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 4 299 000 fő |
Népsűrűség: | 13.30 fő/km2 |
Nyelvek: | bokmal, új-norvég. |
Népcsoportok: | norvég (99%), lapp, finn (1%). |
Vallások: | evangélikus (98%), római katolikus, zsidó (2%). |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 323 877.00 km2 |
Nagyobb települések: | Oslo 473 000 (748 000), Bergen 218 000, Trondheim 141 000, Stavanger 101 000, Baerum 93 000, Kristiansand 67 000, Tromso 53 000, Drammen 52 000. |
Legmagasabb pontok: | Glittertind 2470 m. |
Főbb folyók: | Glomma. |
Főbb tavak: | Femund, Mjosa, Rossvatnet. |
Földrajz
Egész területét a Skandináv-hegység vonulatai és mély völgyekkel szabdalt, kopár, eljegesedett fennsíkjai borítják. Partvidékét fjordok és sziklaszigetek sokasága teszi erősen tagolttá. Éghajlata a Golf-áramlás hatására enyhébb az adott földrajzi szélességnek megfelelő éghajlatnál.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 25 800 USD