Prague Information Service
Arbesovo nám. 4
150 00 Praha 5
tel. +420 221 714 301
e-mail: tourinfo@pis.cz
www.praguewelcome.com
A Moldva folyó két partján elterülő “Arany Prága” ezer éves történelmével, kultúrájával és szinte megszámlálhatatlan műemlékével méltán számíthat a látogatókra a világ minden részéről. Ezúton szeretnénk némi praktikus segítséget adni, hogy a látogatásuk minél kellemesebb és élményekben gazdag legyen.
Prága jól szervezett tömegközlekedési hálózatának köszönhetően a város minden pontja könnyen és gyorsan elérhető. Villamosok és buszok sűrű
hálózata egészíti ki a metró három vonalát (A-zöld, B-sárga, és C-piros). A budapesti metróhoz hasonlóan kényelmes, gyors, és a belváros
három pontján keresztezik egymást a vonalak. Jegyet a dohányboltokban, a
megállókban elhelyezett automatákban, valamint a közlekedési vállalat jegypénztáraiban vásárolhatunk. Sajnos a taxisok hajlamosak a külföldiektől többet elkérni.
U Fleku Híres régi söröző a város szívében, ahol élő zene biztosítja a jó hangulatot. (Prága 1. ker, Kremencova 11. )
Novom e stský pivovar Tipikus régi prágai söröző saját sörfőzdével, jó konyhával, nagy választékkal cseh ételekből. (Prága 1. ker, Vodickova
20. )
U Kalicha (SVEJK)Tipikus söröző, cseh konyhával, ám ajánlatos előre helyet foglalni. Van magyar nyelvű étlap is. (Prága 2. ker, Na
Bojisti 12 -14.)
U Kocoura (A kandúrhoz)Tipikus cseh söröző, remek hidegkonyhai kínálattal, aki ide betér, kóstolja meg a hermelin sajtot, kár lenne kihagyni. (Prága Mala Strana ker, Nerudova 2. )
Pivnice Ragedast Hagyományos söröző. Nagyon finom Radegast sör van, kiváló régi cseh konyha ételei kedvező árakon. (Prága 1. ker, Templ ová 1. )
U Zlatehu Stromu Kiváló ételek és italok széles választékával várja vendégeit e non-stop nyit va tartó étterem. Képes étlap, könnyen eligazodhatnak rajta. (Prága 1. ker, Karlova 6. )
A belvárosban az ajándéküzletek a hét minden napján nyitva vannak és várják a turistákat reggel 10-től este 9-ig. Az üzletek hétköznap 10-től
este 7-ig, illetve szombaton délután 2-ig tartanak nyitva. Hitelkártyák elfogadása hasonló módon történik, mint itthon. Inkább otthon váltsunk
be cseh koronát, mert Prágában a pénzváltók ugyan elfogadnak forintot, de rosszabb árfolyamon. Eurót vagy dollárt érdemes vinni tartaléknak.
Tipikus ajándék tárgyak: cseh kristály, fújt üvegtárgyak, fából készült játékok és marionettbábuk, söröskupák, kézzel festett aquarellek, zománcos bögre.
Prágában bőséges a választék az étkezési lehetőségek terén. A sült kolbászt áruló filléres büféktől kezdve az olcsó, hagyományos éttermeken
át a drága gasztronómiát kínáló helyekig mindenki megtalálja az ízlésének és a pénztárcájának megfelelőt. Nagyon kedveltek a kiülős vendéglők is, főleg a Moldva partján és az Óváros főterén. “Vep řové s knedlíkem a zelím”, azaz knédli sült hússal és savanyú káposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel – a csehek kedvenc étele. Desszertként kóstoljunk meg egy “vdolek”-et, vagyis gyümölcsös gombócot túróval és porcukorral. Csehországban a sör jóval több, mint egy alkoholtartalmú ital. A sör a hagyományok és a társadalmi érintkezések fontos része. Az
igazi sörbarátok számára az erőssége (lehet 10, 12, akár 14 fokos is)legalább olyan fontos, mint a márkája. Leghíresebbek a Budvar, Pilsner Urquell és a Krusovické, de ne feledkezzünk meg a Velkopopovicky Kozelről sem! Néhány söröző saját sörfőzdével is rendelkezik, ahol
bepillantást nyerhetünk e kedvelt nedű készítésének titkaiba. Nem kevésbé ismert és közkedvelt a gyógynövénykivonatokat tartalmazó rövidital, a Becherovka. Cseh sörözőben 3 fogásos menüt már 2000-2500 HUF-tól lehet kapni. Egy korsó sör (0, 5l)kb. 30-40 CZK. Kisebb, el dugott helyeken még kedvezőbbek az árak.
Prága Kártya, azaz kulcs az “Arany Város”-hoz, ára 35 EUR. Az egy évig érvényes kártya több mint száz kedvezményt biztosít, melyek érvényesek
múzeumokban, a tömegközlekedési eszközökön (3 nap), valamint kedvezményekre jogosít fel éttermekben, városnézésre, hajókirándulásokra. Vele jár a “Prága Passport ” kuponkönyv. A Prague Card több információs központban, szállodában kapható és interneten is megrendelhető. Az “Arany Város ” felfedezéséhez a séta a legalkalmasabb, hiszen minden látványosság könnyen és gyalogszerrel elérhető. Az úgynevezett “régi koronázási út vonalat ” érdemes követni, mely a város legismertebb látványosságai mellett vezet el minket: Lőpor kapu (Pra ná
brána)- Régi Zsidótemető (Starý idovský hřbitov)- Óváros (Stará Mesto) – Óvárosi városháza és Toronyóra (Staroměstská radnice a Orloj)- Károly
híd (Karlův most)- Kisoldal (Malá Strana) – Prágai Vár ((Hradčany). Út közben – a zsúfolt tömeg elől csendesebb mellékutcákba kitérve –
felfedezhetjük a hangulatos üzleteket és kis udvarokat.
A Prágai Vár maga egy műemlék együttes és a turisták többségének célpontja. A pénztárnál gyakran több órás sor áll, ezért lépjünk be bátran a főkapun, és először fedezzük fel a Vár komplexum ingyen megtekinthető részeit (pld. a Szt. Vitus ka tedrális nagy része ingyen megtekinthető). A Vár főkapujánál minden egész órában történő díszőrségváltást délben fanfárok, zenekar és nagy pompa kíséri. Az élményekben gazdag túra után
látogassuk meg a Bellvedert és az azt körülvevő Királyi kertet, ahol a fák árnyéka alatt a zenélő szökőkút társaságában élvezhetjük a megérdemelt pihenést. Ha el akarunk menekülni a város zajától, akkor Prága “Városligete “, Petřín a célunk. Gyönyörű kilátás nyílik a hegyről, melynek könnyű megközelítését az Újezd (Kisoldal)-ról induló siklóvasút biztosítja. Itt található az Eiffel-tornyot másoló Kilátótorony, melyből páratlan panoráma nyílik Prágára, s a Tükör labirintus (Zrcadlové bludiste)is. A Petrinen eltöltött néhány óra is csak röpke perceknek tűnhet. A Moldván (Vltaván) sok kirándulóhajó közlekedik, melyekről gyönyörű látvány nyílik a város két oldalára, valamint a hidakra. A Károly hidat a szobraival, mindig turisták hada lepi el, és festők, zenészek, képeslap-és ajándékárusok állnak rajta sorfalat. Prága egyik legérdekesebb modern épülete a Táncoló Ház, ami nem valami táncház, hanem “Ginger és Fred”-nek is nevezett erősen szokatlan formájú irodaház.
A Prágai várban minden egész órában megtekinthetjük az őrségváltást a Vár kapuinál. 12:00 órakor az I. Várudvarban ünnepélyes őrségváltásra kerül sor – harsonaszóval és zászlóátadással.
Az egységes belépőjeggyel megtekinthetjük a prágai Vár legismertebb épületeit. A körséta részét képezi a Szent Vitus-székesegyház megtekintése, kápolna- és toronylátogatással egybekötve, a Régi Királyi Palota, a Szent György-bazilika, a Lőportorony és az Arany utcácska megtekintése.
A prágai Várból kimagaslik a Szent Vitus-székesegyház, a legnagyobb és legfontosabb prágai katedrális, amely egyben a cseh állam-vallási szimbóluma is.
A jelenlegi gótikus katedrális már a harmadik templom ezen a helyen – először román stílusú rotunda állt itt, később pedig háromhajós bazilika. A gótikus katedrális építtetését 1344-ben kezdte meg IV. Károly. A munkálatok csaknem 600 éven át tartottak, a székesegyházat 1929-ben szentelték fel ünnepélyesen.
A katedrális tornyát körbejárhatják a látogatók, a körfolyosóról gyönyörű kilátás nyílik a székesegyházra, a prágai Várra és egész Prágára.
A királyi síremlék
A székesegyház főoltára előtt található a királyi mauzóleum, alatta pedig, a föld alatt, a királyi sírhely.
A Szent Vencel-kápolna
A székesegyház kultikus központja a gyönyörűen díszített Szent Vencel-kápolna, ahol Szent Vencelnek – a cseh állam patrónusának a sírja található.
Az istentiszteletek mellett itt koronázták meg a cseh királyokat és királynőket. Itt őrzik a csehkoronaékszereket is – a színaranyból készült, drágakövekkel és gyöngyökkel gazdagon díszített Szent Vencel-koronát (1346), a királyi jogart és a birodalmi almát (XVI. sz.)
A Szent Vencel-korona
A Szent Vencel-korona 21-22 karátos aranyból készült, súlya csaknem 2,5 kg, és 96 csiszolatlan drágakő díszíti. A cseh koronában található rubin a világ legnagyobb ékszerként felhasznált rubinja. A bolygó 9 legnagyobb zafírja közül 6 a Szent Vencel-koronában kapott helyet. A korona csúcsán zafírkereszt található, amelyben állítólag Krisztus töviskoronájának egyik tövise van elhelyezve.
Az ékszert IV. Károly, a Német-római Birodalom császára készíttette, cseh királlyá való koronázása alkalmából. A legenda szerint az, aki jogosulatlanul a fejére ülteti a koronát, meghal.
A Károly-híd a világ legszebb hídjainak egyike, egyben a legrégebbi prágai híd. Csaknem 10 m széles és 516 m hosszú, 16 boltíven nyugszik.
Mindkét oldalán tornyok védik – az egyik oldalon az Óvárosi, a másik oldalon a két Kisoldali Torony.
A hidat díszítő 30 barokk szobor és szoborcsoport a XVIII. század elejéről származik. A szobrok szenteket, valamint történelmi- és bibliai alakokat ábrázolnak.
A Károly-híd az utcai művészek közkedvelt helye – festők, táncosok, pantomimesek alapították a „Károly-híd Művészeinek Egyesületét”.
A híd alapkőletételének dátumát és idejét nem véletlenszerűen választották meg. A cseh dátumírásnak megfelelően (év, hónap, nap) ugyanis emelkedő, majd csökkenő számsort alkot, 9-es csúcsponttal (1357, 9.7., 5:31-kor).
A Károly-hídról vetették a Moldvába 1393-ban Nepomuki János általános helynököt, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki neki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a XVIII. század derekán avatták szentté. A híd korlátján, ahonnan a vízbe taszították egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el (Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert, Vencel és Zsigmond szoborcsoport közé). A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. A Nepomuki Szent János szobron található domborművet is szokás megérinteni, hogy szerencsét hozzon.
A XV. századi óvárosi Orloj Prága egyik legértékesebb és legjellegzetesebb műemléke. Az óvárosi Városháza gótikus tornyában található. Az Orloj a cseh gótikus tudomány és technika remekműve, emellett pompás műemlék.
9:00 és 21:00 között minden egész órában a két kis ablakban megjelenik a 12 apostol egy-egy szobrocskája. Az Orloj két oldalán ezzel egy időben életre kelnek a Halál, a Török, a Fösvénység és a Hiúság figurái. Miután az összes apostol elvonult, kukorékol a kakas, és a toronyóra pedig elkezdi ütni az időt.
A legenda szerint a prágai városatyák megvakíttatták a mestert, aki a toronyórát elkészítette, hogy sehol máshol ne készíthessen ehhez hasonlót.Az Orloj négyfajta időt mutat:
A közép-európai (ónémet)időt – római számokkal van jelölve a gyűrű peremén, a nap-mutató mutatja. Az ócseh időt – az új nap napnyugtakor kezdődik. Arany gótikus számjegyekkel van jelölve, a külső gyűrűn belül elhelyezkedő – külön vezérelt – belső gyűrűn. A babiloni időt (egyenetlen) – e szerint az időszámítás szerint egy nap napkeltétől napnyugtáig tart, ezért nyáron hosszabbak az órák, mint télen. A prágai Orloj az egyetlen a világon, amely tudja mérni ezt az időt. A csillagászati időt – a római számokon van jelölve. A homlokzat alsó részén található a naptári számláló, amely a napot mutatja, valamint annak helyzetét a hét, a hónap és az év során.
Ha már megtekintettük az Orlojt, érdemes felkapaszkodni az óvárosi Városháza tornyába. Innen a magasból kitűnő kilátás nyílik a turisták áradatára és az egész Óváros térre.
A Zsidóváros (Židovské město) területén a Régiúj zsinagóga mellett további 5 zsinagóga található. Nagy részük a Zsidó Múzeum gondozásában áll.
A Klaus-zsinagóga
A Klaus-zsinagóga a gettó legnagyobb zsinagógája volt. A mai épület a XVII. század végén keletkezett, egy tűzvészt követően.
A Maisel-zsinagóga
A háromhajós Maisel-zsinagóga jelenleg a Zsidó Múzeum kiállításának ad helyet, amely a Cseh- és Morvaország területén élő zsidóság történelmét mutatja be.
A Pinkász-zsinagóga
A háború utáni években a zsinagóga a náci üldözés áldozatául esett cseh- és morvaországi zsidók emlékművévé vált. A holocaust 77 297 áldozatának nevét a zsinagóga falaiba vésték. A gyűjtemény részét alkotja az a 4500 gyermekrajz is, amelyek a terezíni gettóban születtek 1942 és 1944 között.
A Spanyol zsinagóga
A legrégebbi prágai zsidó imahely helyén építették fel 1868-ban a Spanyol zsinagógát, mór stílusban.
A Magas zsinagóga
Eredetileg a zsidó városháza része volt, ezért Városházi zsinagógának is nevezik. Ma is egy épületegyüttest alkot a tanácsházával.
1997-től ismét a prágai zsidó gyülekezet imahelyéül szolgál.
A Petřín-hegy a legmagasabb a prágai csúcsok között. A Petřín kertjeiről és gyümölcsöseiről híres, ugyanakkor a szerelmesek kedvelt találkahelye. A domb csúcsán magasodik a Petříni kilátó.
Érdemes megtekinteni a Csillagvizsgálót és a Tükörlabirintust is.
Szálljunk fel a fogaskerekűre (lanovka), amely a domb aljától (Újezd) a csúcsáig közlekedik (a szintkülönbség 130,5 m). A kisvonat kupéinak dőlésszöge megegyezik a sínpálya dőlésszögével – mindkettő 45 fokos. A lanovkára érvényesek a prágai tömegközlekedési vállalat jegyei.
A Petřín tetején álló Štefánik-csillagvizsgálóban (Štefánikova hvězdárna) (www.observatory.cz) az egész év során lehetőség van az éjjeli és a nappali égbolt figyelésére.
A Szent Miklós jezsuita templom építése a XVIII. sz. közepén fejeződött be. A templom belső tere gazdagon kidolgozott geometriai alakzatokon alapszik. Barokk díszítést kapott. Külön figyelmet érdemel a Szent Miklós-templom tornya is.
A templom orgonáján játszott többször is Wolfgang Amadeus Mozart. Halálakor a Szent Miklós-templomban tartott gyászmisén 4000 prágai vett részt.
A Vyšehrad (www.Prague-vysehrad.cz) a legenda szerint a cseh fejedelmek legrégebbi lakhelye, a XI. és XII. század fordulóján a cseh uralkodók legfőbb székhelye. Területén található a XI. századi értékes Szent Márton-rotunda is, valamint a neogótikus stílusban újjáépített Szent Péter és Pál-templom, a kazamaták, és a Vyšehradi temető.
A Vyšehradi temető
A Vyšehradi temetőben és a Slavín síremlékben (www.slavin.cz) nyugszik a cseh állam több mint 600 jelentős személyisége.
A vyšehradi kazamaták
Az 1742. évből származó kazamaták – szűk, kőfallal ellátott, 2 m magas földalatti folyosók lőrésekkel – egy óriási, 330 m2 alapterületű terembe torkollnak. A teremben volt régen a csapatok gyülekezőhelye.
Jelenleg a Gorlice nevű kiállító terem található itt, ahol megtekinthetjük a Károly-híd eredeti szobrainak nagy részét.