A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipke alakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100–150 m magasak.
A Meteora (görög szó) „levegőben lebegőt” jelent. A sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében keresendők a csúcsok.
A keresztény vallás meghatározó eleme Isten dicsőítése, ennek gyakorlása céljából sok hívőt vezetett a mindennapok világától félreeső helyre, távol a világi hívságok csábításától: a Pindosz-hegység barlangjaiban, meredek kaptatóin már a 12. századtól megjelentek az aszkézis hívei.
A Nagy Kolostor, a Megalo Meteóron megalapítója, az Athosz-hegységből származó Meteórai Szent Athanaiosz barát (Neopatrasz, 1305 körül – Meteóra, 1383. ápr. 20.[1]) csak 1350 körül telepedett le itt – a legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte fel magával.
Tanítványa, Joaszaph, a szerb király fia, 30-40 évvel később tovább bővítette a kolostort. A 15–16. században, amikor a török meghódította Thesszáliát, sok új közösség alakult. A 17–18. században a Meteora közösségei lassan hanyatlásnak indultak, több közülük feloszlott.
Csak a 19. században figyelt fel rájuk néhány utazó, akiket egyre több látogató követett.
A Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek.
Maguk az épületek a thesszáliai Pindosz-hegységben elszórtan, csaknem 300 m magasan, tűhegyes, alig megközelíthető, meredek hegycsúcsokon helyezkednek el, és a Peneiosz folyó völgyére néznek. Körülbelüli földrajzi helyük: é. sz. 39° 43′ 03″, k. h. 21° 37′ 39″
1920-ig ezeket az épületeket csak létrákon lehetett megközelíteni. A létrák egyenként 30 méteresek, vagy ennél magasabbak voltak, némelyeket a sziklákhoz rögzítették. Az első világháborút követően, különösen az 1960-as évektől új utat építettek Kalambakától a kolostorokig. Ma már hosszú, sziklába vájt lépcsősorokon és mély szakadékokat áthidaló hidakon bárki elérheti az épületeket.
Nevezetes kolostorai
- Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro): 613 m tengerszint feletti magasságban, Piniosz felett pedig 475 m magasan emelkedik. Athanassios szerzetes alapította templomát 1380-ban. 1388-ban (Simeon), és 1541-42 – ben új épületrészekkel gazdagodott. Belső díszítése: gazdag ikonosztáz aranyozott fából, intarziatechnikával kidolgozott pátriárkatrón, freskók a 16. századból. A főtemplomhoz további három épület, és kápolnák csatlakoznak: az Agios Athanassios kápolna, az Agios Konstantinos és Agia Heleni (1769) illetve a Szent János kápolna (1600). 1923-ig csak létrákon lehetett megközelíteni, most lépcsők vezetnek fel az épülethez. Kincsei relikviák, a bizánci császárok ajándékai, keresztek, amulettek, ikonok, kézzel írott kódexek és 600 kötetes könyvtár.
- Varlaam-kolostor: Varlaam szerzetes élt itt, 1350-ben ő építette az első kápolnát a sziklán. 200 évvel később Theophanis és Nectarus építette fel a Szent Trion Hierarchon templomot a régi alapjaira. Ehhez csatlakozott az Hagion Panton és Szent János templomok felhúzása. 1627-ben renoválták a Trion Hierarchon (Stergion és Kyrillos szerzetesek) templomot. 1922-ben látták el lépcsőkkel, de teherhordásra még ma is használják a hálókat. Kincsei a sekrestyében találhatók: szentek relikviái, liturgiaöltözetek, keresztek, a kolostor alapítójának vasöve, aranyozott oltárterítők, pergamenre írott kéziratok és könyvek százai.
- Agia Triada (Szentháromság) -kolostor: Dometios alapította 1458–1476 között. Az Agia Trias kápolna kétoszlopos stílusban épült, 1692-ben freskókkal díszítették. A kolostor bejáratánál egy kisebb kápolna áll, Damaskinos, Arsenios és Ionas szerzetesek festették falait. 1888-ban látták el lépcsőkkel, melyet 1925-ben további 140 lépcsővel egészítettek ki. Az 1981-es James Bond film, a Szigorúan bizalmas fináléja itt készült.
- Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor: a 15. században, valószínűleg egy korábbi alapra építették, de a szikla kis felülete miatt az alapítók nem tudták kiterjeszteni területét. Első emeletén a templom és a refektórium, a másodikon a szerzetesek cellái kaptak helyet. A kápolna 1510-ben épült, Dionyssos és Nikoranos szerzetesek alapították. Hosszúkás építmény, a kolostor déli fala mellett emelkedik. Tíz cellából és egy apátságból áll. Díszítése 1527-ben fejeződött be, Theophanis Strelizas krétai barát alkotása.
- Agios Stefanos-kolostor: a szikla, amelyre a kolostort emelték, már Kr. e. 1200-ban lakott volt. Maga a kolostortemplom 1350-ben alakult, alapítója Antonios Katahuzinos. Kicsi és sötét épület fatetővel. Hozzá tartozik az Agios Charalambos kápolna, mely 1798-ból származik, s Theophanis és Ambrossios alapították. A templomot három kupola fedi, csodálatos fametszésű oltára és ikonosztáza van. 1333-ban rövid ideig itt lakott III. Andronikos Palailogos császár, aki birtokot és pénzt adományozott az Agios Stefanosnak. A sekrestye és a templom igen gazdag: keresztek, liturgikus eszközök, ikonok, kódexek, miniatúrák, Szent Haralambosz ereklyéje (csodatévő csontok) található itt.
- Roussanou-kolostor: nevét alapítójának, Roussanos szerzetesnek köszönheti (bár erről nincs írásos bizonyíték). 1380-ban Joasaph és Maximos testvérek is alapíthatták. 1545-ben renoválták és kiépítették. A kápolnát Krisztus feltámadásának szentelték fel, nagyszerű freskókkal, ikonokkal díszítették. 1897-ben létrákkal látták el a zarándokoknak. 1930-ban stabil építményt emeltek, hogy a látogatók feljuthassanak
A Meteorák Görögország középső részén, Szalonikitől három-, Athéntől négyórás autóútra, Kalambáka (a Google térképen Kalampaka) városnál találhatók. A kolostorok a környező 100-200 méter magas sziklacsúcsokon egyensúlyoznak.
A Meteorák autóval könnyen megközelíthetőek, parkolók vannak a látogatható épületek közelében. A kalandos lépcsőmászást, függőhidazást azonban nem lehet megúszni.
A nők csak hosszú szoknyában léphetnek be
A Meteorák 1988 óta a világörökség része. Az évszázadokkal ezelőtt épült 24 bizánci kolostor közül ma mindössze hat működik. Egyszerre soha nincsenek nyitva, a hét különböző napjain más és más épületekbe lehet bemenni. Mindegyikben külön belépőt kell fizetni, személyenként 3 eurót, azaz 950 forintot.
Ez a férfiak számára nem probléma, hiszen rövid nadrág is lehet, a hölgyek esetében viszont csak és kizárólag térd alá érő, hosszú szoknya. Ha valaki nadrágban vagy sortban érkezik, szoknyaszerű kendőt kell maga köré tekernie. Ezt ingyen adják a bejáratoknál.
A történet a múlt homályába vész, különböző verziók keringenek. A régészeti kutatások szerint már i. sz. 950-ben a környező barlangokban megjelentek a világi életet megtagadó első remeték és aszkéták. Vallási kötelezettségeik azonban templomi istentiszteletet és áldozást követeltek, amelyeket egy papnak kellett tartania.
A sziklacsúcsokon a világ zajától távol, a középkorban egyébként gyakori ellenséges támadásoktól nem zavartatva gyakorolhatták Isten imádatát.
Mivel a kolostorépítés rendkívül összehangolt munkát igényelt, összekovácsolta az egyes szerzetescsoportokat. Külön kolostoruk volt az apácáknak, és külön a férfiaknak, a szerzeteseknek. A hívő fejedelmek, nagyurak számos kiváltsággal és adománnyal támogatták a sziklacsúcsokra épült, biztonságos, veszély esetén menedéknek is kiváló kolostorvárost.
Az elmúlt ezer év során nem sokat változott az élet a Meteora-kolostorokban. Az épületeket folyamatosan bővítették, csinosították. Az építőanyagot létrán, kötelekkel vagy ahogy napjainkban is teszik, drótkötélpályán juttatták a sziklacsúcsokra. Az építkezés nem állt le. Ma is bővítik, modernizálják a kolostorokat.
A szerzetesek rendkívül visszafogott, puritán életet éltek. Többen közülük gyermekes apák voltak, akiket a vallási fogékonyságuk késztetett arra, hogy szerzetesruhát öltsenek. A nap nagy részét, általában 11 órát áhítattal, imádkozással, lelki élettel töltöttek, a fennmaradó időben kertészkedtek, méhészkedtek, gyógynövényekkel foglalkoztak, karban tartották a kolostort.
A bűnbeesetteknek vagy azoknak, akik vétkeztek a keresztény ortodox szerzetesrend szigorú szabályai ellen, börtönbe kellett vonulniuk. Hetekig, hónapokig egy sziklaüregbe zárták őket. Sokan elfeledett magányban haltak meg.
Egészen különleges, ősi atmoszférájuk van az épületeknek. A hit ereje járja át a környéket. A kolostorok sekrestyéiben, könyvtáraiban az ortodox vallás legértékesebb szellemi és művészeti örökségével lehet találkozni.
Ez az ortodox vallású orosz turisták egyik legfontosabb zarándokhelye. A kívánságaikat kis cédulákra írják, és az ablakokba teszik, csókolgatják az ikonokat, és gyertyát gyújtanak.
A Meteorák és a Meteora Kolostorok Görögország talán legikonikusabb és leglátogatottabb részei. Az eredeti 24 Ortodox keresztény kolostorból ma már csak hatot találhatsz itt. Egy életre szóló élményt szerzel magadnak, ha megcsodálod ezeket az épületeket amelyek 100-200 méteres jellegzetes homokkő oszlopokon helyezkednek el.
A kolostorok Görögország szívében, eredetileg szerzetesek és apácák részére épültek, amelyekben akár a mai napig találkozhatsz velük. Maga a szó Meteora nem csak a környékre, de a kolostorokra is vonatkozik és „levegőben lebegőt” jelent.
A Meteorák, vagy Meteóra kolostorok a második leglátogatottabb helyévé vált Görögországnak. A görög kolostorok legbelső, zárt világába ma is csak kevesen léphetnek be. Budapesttől 15 órás autóútra csodálatos mesebeli világot találsz, ahol a föld és az ég határa összemosódik.
A legtöbb kolostor katedrálisában relikviákat, színes freskókat, kelyheket, kereszteket és ikonokat találhatsz, amiket a szent alapítók hagytak maguk után. Jelenleg mind a 6 kolostor látogatható, ám figyelned kell a Meteorák nyitvatartására, minthogy mindegyik kolostor zárva van valamelyik napon. De mielőtt belemennék az olyan részletekbe, mint a belépő ára, parkolás, szállás és a nyitvatartás, ismerd meg a területet egy kicsit jobban.
A kolostorokat még a középkorban építették. Azt megelőzően (jó pár millió évvel) a hatalmas oszlopokat tenger borította el. A tenger visszahúzódásával a szárazon maradt sziklák tökéletes helyei lettek a görög kolostoroknak.
A sziklatetőre épített kolostorokat a völgybe eresztett kötélhágcsón lehetett megközelíteni egészen a 20. század elejéig, ezután kezdték kiépíteni a lépcsőrendszereket, majd a 1970-es években utat építettek, viaduktokat, hidakat emeltek, így a kolostorok egy része ma már autóbuszokkal is megközelíthető. Ám még így is több száz lépcsőt megmászva juthatunk fel a páratlan látványt nyújtó templomokhoz.
A Meteórán külön kolostoruk volt az apácáknak, és külön a férfiaknak, a szerzeteseknek. Az idők során a hívők számos kiváltsággal és adománnyal támogatták a sziklacsúcsokra épült, biztonságos, veszély esetén menedékként is szolgáló Meteorát.
Az itt élő szerzetesek visszafogott, egyszerű életet éltek. Napjuk javát imádkozással, lelki élettel töltötték, a fennmaradó időben kertészkedtek, méhészkedtek, gyógynövényekkel foglalkoztak, és karban tartották a kolostort.
A Meteorák vidéke a kolostorok nélkül is egyedi, mesés látványt ígérnek. Az idelátogató turisták nem csupán a monostorokat jönnek megnézni, de a hatalmas sziklatornyokat is. Egy átlagos napi program vegyesen áll kolostorok és a sziklaformációk megtekintéséből.
Nagy Meteora Kolostor (Megalo Meteoro)
Ez a legnagyobb, legmagasabban fekvő és a legidősebb kolostor címmel büszkélkedő monostor, bár 2015-ben csupán három szerzetes tartózkodott benne. Ebben a kolostorban nemcsak egy főtemplom, hanem 3 kápolna is található, sőt egy múzeum is befért. Ezzel a kolostorral kezdődött a szerzetesség a Meteora régióban, amelyet Szent Athanasios alapított a 14. században.
Varlaam kolostor
Nem kell messzire menned a Nagy Meteora kolostortól, hogy rábukkanj a második legnagyobb monostorra. Kastraki-ból csupán fél órát kell sétálnod és 195 lépcsőt megmásznod. A nevét, hasonlóan mint a többi, Varlaam szerzetes, az alapítója után kapta. Csodálatos Mindenszentek kápolnáját gyönyörű freskók díszítik. Itt egy új, ámbár pici múzeum is található. A kolostor történelméről tanulhatsz illetve láthatod hogyan is közlekedtek a múltban a szerzetesek hálók és kötelek segítségével.
Roussanou kolostor
Az előző kettővel szemben, a Roussanou kolostor egy alacsonyabb sziklán fekszik, csupán 150 lépcsőt szükséges megmásznod. A második világháborúban komoly kár érte a monostort, és csupán 32 évvel ezelőtt lett újra kolostornak nyilvánítva. Itt egy kicsi souvenir boltot is találhatsz, amelynek kertjében gyönyörű virágok pompáznak. Ebből is sejthetjük, hogy ebben a monostorban csak apácák élnek, egész pontosan 15 nővér. A freskók több száz év után is élénk színekkel fognak elbűvölni a látogatásod során.
Szentháromság kolostor (Agia Triada)
A Szentháromság kolostor nyújtja a legszebb kilátást, ehhez bizony 140 lépcsőt kell megmászni és így a legnehezebb túra vár rád. Ezt a kolostort láthattad az 1981-es Szigorúan bizalmas című James Bond film utolsó jeleneteiben, amelyek itt játszódtak.
Szent István kolostor (Agios Stefanos)
A Szent István kolostort közelítheted meg a legkönnyebben az összes Meteora kolostor közül és pont ezért több turistával találkozhatsz. Csupán egy enyhén ingatag fahídon kell áthaladnod, itt lépcsők nem várnak rád. Ez tökéletes ha esetleg mozgás nehézségeid vannak. Itt két katedrálist is felfedezhetsz, valamint remek kilátás tárul eléd a Thesally völgyre, a Pinios folyóra és a Pindos hegyre.
Szent Miklós kolostor (Agios Nikolaos Anapausas)
Kastraki falujától csupán egy kilométert és kb. 300 lépcsőn kell átsétálnod, hogy a legkisebbet, a Szent Miklós kolostort megcsodálhasd. Egyedi kilátást nyújt a sziklákkal körülölelt völgyben. A kápolnája byzantin ikonokkal van díszítve. Figyelmed felkeltheti, hogy a mai napig csörlővel hordják fel a karbantartáshoz szükséges eszközöket.
Ami biztosan elnyeri a tetszésed az az, hogy sokkal kevésbé zsúfolt mint a többi kolostor, emiatt sokkal személyesebb, tradicionálisabb es bájosabb karaktere van. Beleshetsz a szerzetesek szobájába, sőt találkozhatsz is velük és betekintést nyerhetsz a mindennapjaikba.
Ypapanti kolostor
Sokan távoznak úgy a Meteoráktól, hogy nem látták, sőt nem is hallottak a Ypapanti kolostorról. A kolostor azért különleges, mert szó szerint a sziklába van vésve, így csak túrázva vagy kerékpárral közelíthető meg!
A kolostorról kevesen tudnak, hiszen nem része a „tipikus” 6 monostort bejáró útvonalnak. Ezért ha valami igazán egyedire vágysz, nézd meg a Ypapanti-t túrázva, vagy biciklivel