Bad Gleichenberg osztrák község és gyógyüdülőhely Stájerország Délkelet-stájerországi járásában Bad Gleichenberg a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik, kb. 42 km-re délkeletre Graztól. Területe közvetlenül a Rába és a Mura vízválasztójától délre található, így bár a Rába északon közelebb van, patakjai dél, a Mura felé futnak. Legmagasabb pontjai a vulkanikus eredetű Stradnerkogel (609 m) és Gleichenberge (598 m).
Bad Gleichenberg területén található a Stájerországban talált legrégebbi település, amely mintegy 5 ezer éve, az újkőkorban volt lakott. Ez a kultúra jellemzően vizek mentén épített cölöpökön álló házakat. Ezen a helyszínen cserépedényekre,, kőbaltákra, kőkalapácsokra bukkantak a régészek.
A helyi ásványvízforrásokat már a rómaiak is használták, megtalálták az 1-3. századból való, jó állapotban megmaradt kútkávát, 74 db római pénzérmét és 12 megkövesedett mogyorót.
Gleichenberg várát 1185-ben említik először, parancsnoka ekkor egy Hermann nevű férfi volt. Az 1268-as nemesi felkelés leverése során a vár elpusztult, mára csak alig felismerhető romjai maradtak. Az uradalom 1292-ben a Wildon-családhoz került, akik 1312-ben elzálogosították azt a Walseeknek. Ők a 14. században új várat építettek, amely 1581-ben a Trauttmansdorff-nemzetség tulajdonába került. Az épületet a 17. században kastéllyá bővítették. Az épület a második világháborúban nagy károkat szenvedett. 1945-ben a Stubenberg-család vásárolta meg, 1983-ban pedig teljesen leégett.
A 19. század elején, miután felismerték a gleichenbergi ásványvízforrások gyógyhatását (főleg légzőszervi megbetegedésekre, atópiás dermatitisz és pszoriázis kezelésére ajánlják) Matthias Constantin Capello von Wickenburg kormányzó (Metternich közeli barátja) támogatásával 1834-ben megkezdődött a fürdővárosi infrastruktúra kiépítése. 1845-ben megépült a templom, majd kolostort is alapítottak, amelyet 1888-ban átadtak a ferenceseknek. A fürdőváros Ferenc József idején épült ki igazán. 1926-ban a fürdőváros neve Bad Gleichenbergre változott (Gleichenberg faluval 1962-ben egyesült). A 2015-ös közigazgatási reform során Bairisch-Kölldorfot, Merkendorfot és Trautmannsdorfot is a községhez csatolták.
- a gyógyfürdők
- a Szt. Máté-plébániatemplom 1845-ben épült
- a ferences rend volt kolostora
- a trautmannsdorfi Szt. Mihály-plébániatemplom
- a Wickenburg-villa
- a volt Hotel Mailand (ma vendéglátóipari főiskola)
- a Styrassic Park 85 életnagyságú dinoszauruszszoborral