Kairó

Kairó

Kairó Egyiptom fővárosa, lakossága mára meghaladja a 16 millió főt, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 457 négyzetkilométeres helyen fekszik. Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

A várost egy kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai is hozzátartoznak a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része.

Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a Gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz.

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó helyén az első települést az i.e. 6.század végén a perzsa II.Kambüszész hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babylon néven új település nőtt ki, amelyet a római fennhatóság alatt – részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből – jelentős erődítéssé fejlesztettek. Az arabok 639-től fokozatosan foglalták el, s 641-ben hódították meg. Ők alapították meg Fusztát városát (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. A legenda szerint a lerombolt Babilon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, s mivel az el-Fusztát „sátort” jelent, ezért ered innen az elnevezés. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbaszidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó uralkodó a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

Magát Kairót a Fatimádák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az emírektől Egyiptomot. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). Az al-Qahira elnevezésnek két magyarázata is van: az egyik szerint a győzedelmes hadvezérről, a másik szerint pedig a Mars bolygóról (melyet arabul al-Qahirának, azaz „győzedelmesnek”, „győzelemhozónak” neveztek) nyerte nevét a város.

1517-ben az Oszmán Birodalomrésze lett,1798-ban Napoleon seregeivel meghódította a várost, de 1801-ben a törökök visszaszerezték utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Ali és utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1992-ben Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, a Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte.

Gyors ütemű növekedése során a jeles ókori régészeti lelőhelyeket, Memphiszt és Gízát is bekebelezte.

Főbb látnivalók a városban:

  • Abdin Palota. Ma itt van a köztársasági elnök hivatala.
  • Abu Szerge-templom az ország egyik legrégibb temploma, hiszen az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon lévő festmények 18. századiak, az ikonosztáz 12. századi.
  • El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsete, 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit láthatjuk.
  • Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház): A török időkben a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem a kápolna, a fürdő és az ebédlő.
  • Ben Ezra-zsinagóga: Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt alakították át zsinagógává.
  • Kairói torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.
  • Citadella: egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) az összes egyiptomi uralkodó itt élt.
  • Bijou-palota: A palotát Mohamed Ali építette. Jelenleg múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket mutat be.
  • Mohamed Ali-mecset: Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az épület ugyanis az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje hatalmas, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalon nyugszik Mohamed Ali.
  • Ibn Túlún-mecset, egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legszebb épülete.
  • Qájtbáj-mauzóleum, a Keleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
  • Haszán szultán-mecset, Kairó legszebb mecsete.
  • Báb Zuvelja (kapu): A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Ma már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések helyszíne volt.
  • Római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i.e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.
  • A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom): A templom nagyon régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, illetve Szent Márk ikonja szép látványt nyújt.
  • Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.

Múzeumok

  • Egyiptomi archeológiai múzeum
  • Giza palota
  • Egyiptomi és iszlám múzeum
  • Kocsimúzeum
  • Kopt Múzeum
  • Katonamúzeum
  • Egyiptom Múzeum
  • Állami Vasúti Múzeum
  • Az Iszlám Művészet Múzeuma

Kairó

A Nílus deltájánál a Moqattam hegy és El-Khalig csatorna közti területen mindig is volt valamilyen település, egészen az évezredek homályába visszamenőleg. Gauhar esz-Sziqilli azonban komoly városalapításba kezdett i.u. 969 táján a Fátimida seregek vezéreként. Eredetileg katonai települést akart, de a jól sikerült mecsetek után felkapott hely lett, olyannyira, hogy az első évezred táján tiltott város lett, a kalifa és a papok lakták, különleges engedéllyel léphettek be mások. A név egyébként „marsi” eredetü, ugyanis a Mars bolygót EL-Qáhir azaz győzedelmesnek nevezik az arabok, a város pedig róla kapta nevét. Növekedését és mai formáját a keresztes lovagoknak köszönheti – közvetve – ugyanis Szaladin az éppen soros kalifa érkezésük hírére fallal vette körül, erődítéseket végzett, és a környező településeket összevonta. Jött aztán földrengés, pestisjárvány, belső vérengzések, mégis fejlődött a város, mert minden uralkodó maradandót akart hagyni maga után. Ma egy világváros, minden korszak emlékével, az új és a régi harmonikus ötvözetében.

A repülőtér a sivatagban épült, rettentően forgalmas, mert tranzitforgalmat is bonyolít. Innen busszal, vagy autóval (taxi, bérelt autó) juthatunk a belvárosba. Szálláshelyünktől függően haladunk a központ felé vagy a külvárosba: a romantikusabb lelkületűek jobban teszik, ha például az Oasis hotelt választják, amely igyekszik a nevének megfelelni, a sivatagban egy zöld sziget, saját fürdőmedencével és minden egyéb kellékkel, saját buszjárattal, ráadásul a gizai piramisok közvetlen közelében. A nagyvárosi életritmushoz szokott utazók jobbára a Pyramisa hotelt választják, amely a Nílus mentén épült, elegáns, drága, és minden helyben van, még a kaszinó is. Aki a szeretteivel napi kapcsolatra vágyik, jobb ha a Zoser hotelt választja, itt folyamatos internetes kapcsolatot biztosítanak, szintén a gizai negyedben, szintén teljes felszereléssel, szolgáltatással.

Sétánkat kezdjük talán a Midán et-Tahrir (Tahrir tér) városközponttal, ahol sok neves szálloda mellett (Hilton, Shepheard’s, Sheraton) az Egyiptomi Múzeum is megtalálható. A múzeum megalapítása a franciáknak köszönhető. Ma már mintegy 160 ezer kiállított tárgy birtokosa, ezzel túlszárnyalja a világ összes jelesebb múzeumát. A leleteket időrendben helyezték el, utoljára a görög-római kultúra hagyatékát.

A két emeleten ötven-ötven szobában elhelyezett anyagmennyiség csak töredéke a helyszíni, eredeti helyén hagyott kultúrtörténeti emlékeknek. A rengeteg látnivalóból csak egyet kiemelve, az emeleti 52-es teremnél vegyük elő a pénztárcánkat, szurkoljunk le még 30 EGP-t és ennek fejében beléphetünk a múmiák termébe. Készüljünk a hűvös fogadtatásra, a termet hűtik, a sok múmiát leltári számok alapján azonosíthatjuk.

Hogy ne csak a lepleket lássuk, néhány röntgenképet helyeztek ki a falra, a balzsamozó relikviákat pedig külön szekrényben láthatjuk. Tutanhamon fáraó kincseivel mindenképpen érdemes megismerkedni, már maga a trónus is remekmű, de a külön teremben összerakott királyi kocsik nagyon látványosak.

Az iszlám múlt iránt érdeklődők külön múzeumot találnak, ugyanígy a kopt kultúra saját múzeumban tanulmányozható. A Citadella környékén két csodálatos mecset látogatható. Mecset egyébként is rengeteg épült Kairóban, a maga nemében mindegyik egy kis múzeumnak is tekinthető. Sokszor kapcsolódik egyetemmel, könyvtárral, néhol ezek is megnézhetők belülről. A fényképezés, képrögzítés, sok helyen tilos, ezt tehát még belépés előtt tisztázni kell.

Kairóban járva nem szabad kihagyni a Khán el-Khalíli elnevezésű bazár negyedet, amelynek bejáratánál szintén egy mecset látogatható. Az eredeti kézműves termékek egy része a szemünk láttán készül, a régiségek eredete már nem ilyen egyértelmű. Itt érdemes szuvenírt vásárolni, jó üzletet köthetünk pokoli lárma és komédiás jajveszékelés közepette. Ha már nem szalad többé utánunk a kereskedő, közelítünk a végleges árhoz, és biztosan megértjük, mert a számokat még magyarul is ismeri némelyik kereskedő.

Tovább menve a városfal maradványai felé, három kaput is láthatunk, a hatalmas létesítményekhez különféle legendák fűződnek, némelyik még gyógyításra is képes (Báb Zuvejla). Aki már elég mecsetet látott, választhatja nézelődésül a sok mauzóleumot, minaretet, Sári el-Muizzban az aranyműveseket, a mamelukok és kalifák temetkezési helyét, azaz a Holtak Városát. A kopt negyed az óvárosban van, ha oda akarunk jutni Qaszr el-Samaa néven kell keresni. A templomokon kívül látható itt zsinagóga, erődítmény, múzeum. Természetesen a múzeumi belépők sem olcsók, bár éppen a kopt negyedben található olyan, ahol 50 piasztert kérnek a látogatásért. A Nílus legnagyobb szigetére is vessünk egy pillantást, a Gezíra már csak azért is érdekes, mert itt van a magyar nagykövetség.

Ugyanitt megnézhetjük II. Ramszesz obeliszkjét, a 185 méter magas várostornyot (el-Borg), akik pedig a mezőgazdaságra, növény és állatvilágra kíváncsiak, látogassanak el a helyi múzeumba, a Földművelésügyi Minisztérium épülete mellett található. Az afrikai állatvilág jelenlegi összetétele a Hadiqat el-Hajaván, vagyis az állatkert hatalmas területén szemlélhető. Kairó körül is rengeteg a látnivaló, néhány kilométeres túra után láthatóak a gízai piramisok, Heliopolis, Barrage duzzasztó, Heluánban megnézhetjük a magyarok építette Nílus hidat, fürödhetünk a helyi gyógyvízben a japánkert mellett. Akadhat olyan turista is, akit érdekel, hogyan laknak a helyi és külföldi gazdagok, ehhez látogassák meg a Maádi negyedet.

További információk:  www.egyiptom.lap.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »