Olaszország 7. legnépesebb települését 384 ezren lakják. Már Kr. e. 1000-ben is éltek a területen. Bologna a világ legidősebb felsőoktatási intézményének a városa: az 1088-ban alapított bolognai egyetem öregebb a különböző források szerint valamikor 1096-1167 között alapított University of Oxfordnál is. Bologna máig egy egyetemi város, mely légkörét meghatározza. A diákok hozzájárulnak Bologna gazdag kulturális és szociális életéhez is. Számos koncert, fesztivál, színházi előadás vár a látogatókra – főleg nyaranta. A város fontos kulturális és művészeti központ.
Bologna egyébként ráadásul az a város Olaszországban, ahol a statisztikák szerint a legjobb életminőség. Emellett kitűnő gasztronómiájáról, a híres bolognai konyháról, a la cucina Bologneséről is híres, amely egyáltalán nem csak a tésztáról szól. Bolognát Olaszország gasztronómiai központjának tartják, nagyon nehéz itt rosszat enni. A bolognaiak kitűnő alapanyagokból remek ételeket készítenek. Színházi és éjszakai életéről, tipikus tégla, terrakotta-tetejű épületeiről, valamint 1-2 különleges nevezetességéről is ismert a város, melyeket az alábbiakban bemutatunk.
Ugyan Észak-Olaszországban például Firenze vagy Velence kétségkívül szebb város, melyek több programlehetőséget, izgalmasabb látnivalókat nyújtanak, de Bolognának is megvan a magas varázsa, óvárosa nagyon jó és hangulatos. Ezek a városok egyébként el is érhetőek egyszerűen Bolognából, Firenze 35-40 perc, Velence pedig 1,5 óra vonattal. Így, az említett városokhoz képest sokkal olcsóbb szállásinak köszönhetően, Bologna remek bázis lehet Észak-Olaszország bejárásához. Bolognába látogatva egy középkori, a turisták által nem megszállt, csendesebb, de hangulatos, remek légkörű várost láthatunk, néhány érdekes, különleges, néha igen furcsa nevezetességgel. A város középkori része nem annyira nagy, látnivalói egy nap alatt megnézhetők,
Bologna legismertebb terét mai formájában a 15. században alakították ki. Korábban piactér volt. Ez Bologna központja, ahol mindig sok ember, remek hangulat, és persze sok diák, utcazenész és mutatványos van. Remek éttermekben, kávézókban is eltölthető az idő a téren, az árkádok alatt drága üzletek sorakoznak.
A teret a középkori Bologna legfontosabb épületei veszik körbe, a legrégebbi az 1200-ban épített Palazzo del Podestá. Ennél fiatalabb az 1381-es Palazzo dei Notai. A Palazzo del Biachi 1412-ben épült, a bazilika mellett van. A Palazzo d’Accursioban a városháza működött egészen 2008-ig. A Piazza Maggiorén van a San Petronio bazilika is (lásd később). Szinte minden út ide vezet, a Bolognába látogatók, a városban sétálgatók szinte lehetetlen, hogy valamikor ne kössenek ki ezen a piazzán. Gyakran tartanak itt zenei fesztiválokat, koncerteket.
Bologna fő egyházi épülete a világ 15., Olaszország 5. legnagyobb temploma. 132 méter hosszú, 66 méter széles, magassága 47 méter, 22 kápolnát tartalmaz. 25 ezer embert is le tudnak ültetni benne, belépve is érezni lehet, hogy mennyire hatalmas, grandiózus. Ennél is nagyobb lett volna, nagyobbra tervezték mint a római Szent Péter bazilikát, ez lett volna a világ leghatalmasabb keresztény temploma, de IV. Piusz pápa a tradíció szerint nem támogatta ezeket a nagyra törő terveket. Állítólag a tervek szerinti elképesztő pénzszórásnak is nagy szerepe volt abban, hogy Luther Márton szembe fordult a katolikus egyházzal.
A bazilika alapkövét 1390. június 7.-n rakták le, de csak 1954-ben szentelték fel(!), és a fő homlokzat a mai napig befejezetlen(!), ettől is igen érdekes ez a bazilika. Belülről ugyanakkor figyelemreméltó szépségű, a világ legnagyobb napórája is megtalálható benne, „működésének” megfigyeléséhez érdemes dél előtt érkezni. A templomot 2002-ben és 2006-ban is fel akartak robbantani terroristák. A 2006-os muszlim terroristák tettének oka elmondásuk szerint az lett volna, hogy a templomban található 15. századi freskót iszlámellenesnek találták. A freskó egyébként Mohamed prófétát ábrázolja a pokolban, akit démonok gyötörnek.
A Piazza Maggiore melletti Piazza del Nettunon található Neptun szökőkútja, a hatalmas, bronz Fontana del Nettuno. Bronzszobrai Giambologna egyik korai munkái, a kutat Tommaso Laureti tervezte. 1567 környékére készült el, Bologna egyik szimbóluma.
A Piazza Galvanin, a Piazza Maggiore közelében található korábbi egyetemi főépület ma Emilia-Romagna tartomány legnagyobb könyvtárának ad otthont. Bologna egyik legfontosabb, legjelentősebb épülete, a 16. században épült. Ingyenes a belépés, az épület freskói, mennyezete, kolonnádjai, lépcsőháza, udvara lenyűgözőek. Itt megláthatjuk, milyen volt egy egyetem 450 évvel ezelőtt.
A 12-13. században valószínűleg 180 torony is volt Bolognában, amolyan középkori felhőkarcolók. Nem tudják pontosan, miért volt szükség ennyi toronyra, de egy hipotézis szerint gazdag családok használták őket támadási és védekezési célokra az invesztitúra-háborúk (az állam és az egyház, pápaság és a császárság harca) idején, mások szerint pedig az építtető családok gazdagságát szimbolizálta: minél magasabb tornyot épített valaki, annál inkább vagyonosnak számított. A korabeli technikával egy ilyen torony megépítése 3-10 év is lehetett. A 13. században aztán sok tornyot lebontottak, néhány pedig egyszerűen összeomlott, de figyelemre méltó, hogy mennyi „középkori felhőkarcoló” áll még ma is, melyek átvészeltek tüzeket, háborúkat, villámcsapásokat. Sokat később börtönnek, boltnak, vagy lakóháznak használtak. Sajnálatos módon még 1917-ben is bontottak le tornyokat a város újjáépítése során. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, de akkor még a turizmus, az örökségvédelem nem volt ennyire jelentős. Mára kevesebb, mint 20 torony maradt meg, két legkiemelkedőbb közülük a 97 m magas Asinelli torony, és 48 m magas Garisenda torony. Magasságát tekintve figyelemre méltó még az Azzoguidi és a Prendiparte/Coronata torony (lásd lejjebb) is, melyek 61, ill. 60 m magasak.
Bologna 2 leghíresebb tornya, és szimbóluma tehát az Asinelli (a magasabb) és Garisenda (az alacsonyabb), a Piazza di Porta Ravegnanán. A tornyok egymás felé dőlnek. Minoru Yamasakuna, a 2001. szeptember 11.-i terrortámadások folyamán elpusztított new yorki World Trade Centernek a tervezője a tornyokat inspirációul használta az ikertornyok megálmodásához. Az Asinelli valószínűleg eredetileg csak 70 m magas volt, jelenlegi 97 m-es magasságát a 14. században érte el, amikor börtönként működött. Valószínűleg korának legmagasabb épülete. Nagyon sokszor csapott bele a villám, ami kisebb tüzeket, és omlásokat okozott, míg 1824-ben villámhárítót telepítettek a toronyra.
És még egy magasabb torony, melyet érdemes kiemelni, a Torre Prendiparte, melyet Coronata-torony néven is emlegetnek. A két toronytól 300 m-re, északnyugatra helyezkedik el. 60 méter magas, a 12. század második felében épült. Ez a torony bed & breakfastként működik, tehát a különleges élményekre vágyók (általában párok foglalják le), megszállhatnak a restaurált toronyban
Bologna egy másik különleges temploma, egy erdős domb tetején, 300 m-el a város felett áll, a városközponttól délnyugatra található. A jelenlegi templomot 1723-ban építették, de már a 12. század végétől állt itt egy másik templom. A Santuario di Madonna di San Luca elérhető a városból a világ leghosszabb fedett útján, 666 portico alatt is, a Via Saraggoza végétől, a Porta Saraggozától. A 3,8 km-es fedett árkád 666 boltívet tartalmaz, nem egy könnyű gyaloglás felfele. 1674-1793 között épült.
A dombról szép a kilátás Bolognára, és környékére (érdemes napos időben jönni!). De különlegesen nagy élmény az ide vezető út is az árkádok alatt, ez külön attrakció
Az egyetemi negyedben elhelyezkedő képtárban 13-18. századi festmények nézhetők. Főleg bolognai, és Bolognához kapcsolódó festők képei, mint Vitale de Bologna, Raffaello, Giotto, Guidio Reni, Annibale Carracci vagy Cima da Conegliano, de El Grecónak és Tintorettónak is került itt kiállításra alkotása. Ez Olaszország egyik legfontosabb, legelismertebb művészeti galériája, remek időszaki kiállításokat tartanak benne. És itt általában nincs tömeg, mint hasonló galériákban Rómában vagy Firenzében. Ugyanakkor főleg azok számára érdekes, akik érdeklődnek a vallásos témájú, kora középkori – reneszánsz, tehát nem kifejezetten modern festmények iránt, amiket nem is a leghíresebb, legnagyobb festők alkottak.
Dozza egy remek kirándulási lehetőség Bolognából. Ez Emilia-Romagna régió egyik rejtett kincse. A dombra épült középkori kisvárosban remek sétákat tehetünk. Fő látnivalói a házakon lévő falfestmények (Murales di Dozza), melyeket 2 évente újrafestenek a világ minden tájáról érkező művészek, a szeptemberben megrendezendő falfestési fesztivál keretében. Dozza így egy valóságos szabadtéri múzeum, számos különböző stílusú festménnyel. Ugyanakkor meglehetősen gyorsan bejárható.
További információ: www.utazas-nyaralas.info
