Szardínia (olaszul: Sardegna, szárdul Sardinna, katalánul: Sardenya, spanyolul: Cerdeña) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el. Olaszország különleges autonómiával ellátott régiója. A „nurági” kor kezdetén, úgy Kr. e. 1500-ban a mükénéiek a szigetet Hyknusának (latin változata Ichnusa) hívták. Ennek jelentése valószínűleg a „Hükszoszok szigete” (nusa = sziget), akiket i. e. 1540-ben I. Jahmesz üldözött el Egyiptomból. A sziget másik neve Sandalyon („lábnyom”) volt, feltehetően a sziget alakja miatt. A Szardínia a szardanák népének („tengeri emberek”) nevéből ered, az ő támadásukat verte vissza III. Ramszesz egyiptomi fáraó Kr. e. 1180-ban.
Szardínia területe 24 090 km2, lakossága pedig 1 650 000 fő. A régió fővárosa Cagliari. A Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország harmadik legnagyobb régiója. Az Appennini-félszigettől kb. 200 km-re helyezkedik el, őket a Tirrén-tenger választja el egymástól. Északon Korzikától a Bonifaciói-szoros választja el. A Szardíniai-csatorna pedig a tőle 184 km-re délre fekvő Tunéziától.
Felismerve az erdőtüzekkel fenyegetett hegyvidéki területek egyedülállóságát és jelentőségét, számos természetvédelmi parkot hoztak létre a szigeten a ritka állatfajok reprodukciójának elősegítésére.
- Gutturu Mannu Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale di Gutturu Mannu)
- Oasi di Tepilora Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale dell’Oasi di Tepilora)
- Orosei-öböl – Gennargentu Nemzeti Park (Parco Nazionale del Golfo di Orosei – Gennargentu)
- Molentargius – Saline di Cagliari Regionális Park (Parco Regionale di Molentargius – Saline di Cagliari)
- Asinara Nemzeti Park (Parco Nazionale dell’Asinara)
- Porto Conte Regionális Park (Parco Regionale di Porto Conte)
- La Maddalena Nemzeti Park (Parco Nazionale Arcipelago di La Maddalena): 12 000 hektárnyi vízi és szárazföldi területen fekszik, 180 km hosszú tengerparttal. Magába foglalja a La Maddalena községhez tartozó valamennyi szigetet.
- Monte Arci Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale del Monte Arci)
A hagyományos szárd viseletek faluról falura haladva változatos képet mutatnak. Amiben megegyeznek, az az aprólékos kidolgozottság, a női viselet színes kavalkádja, a férfi öltözék komolysága.
A ruházatok a helyi kultúra mellett a sziget történelméről is sokat elárulnak, hiszen felfedezhetjük bennük az itt megforduló népek örökségét (rómaiak, keletiek, hispánok, mórok stb.).
A kiegészítők, díszek még jobban kiemelik a ruhák eleganciáját. A hagyományos öltözék elválaszthatatlan részei az arany- és ezüstgombok, a gyűrűk, a karkötők, a nyakláncok, a medálok, csatok.
A férfiöltözék része: a kalap, az ing, a mellény, a zeke, a fehér lenvászon nadrág, esetleg egy kabát. Jellegzetes a „gabbanu”, a pásztorok által viselt juhszőrkabát, a „collettu”, amely egy térdig érő, elöl nyitott, és bőrszíjjal összefogott bőrkabát.
A női viselet jóval gazdagabb és változatosabb: a legkülönbözőbb fejfedők váltogatják egymást, az ing mindig fehér, a mellény színes, díszítésként aranyékszereket, koralllokat, igazgyöngyöket használnak
Su Nuraxi a legnagyobb és legalaposabban tanulmányozott nurágh-komplexum (nuraghe) Baruminiben, Szardínia szigetén. A nurághok Szardínia bronzkori és vaskori népeinek kr.e. 1500-500 között készült, kötőanyag nélkül egymásra rakott kősorokból álló, ún. küklopikus falazással készült, csonka kúp alakú, zömök torony formájú építményei. A szigeten körülbelül 7000 nurágh maradt fenn; ezek általában egy-egy kisebb területi egységhez tartoztak és annak védelmét látták el. A bonyolultabb szerkezetű nurághok valóságos várak, ahol a központi részt saroktornyok és vaskos sáncok védik; a több szinten elhelyezkedő helyiségekbe belső lépcsőkön lehet eljutni. A mediterrán térség középső részén, a nurágh-civilizáció képviselte a megalitikus hagyományt. A Baruminihez tartozó Su Nuraxi egy eltűnt nép legjelentősebb alkotása, 1997[1] óta az UNESCO kulturális világörökség része.
További információk: www.wikipedia.org