Siracusa

Siracusa

Siracusa város OlaszországbanSzicíliábanSiracusa megye székhelye. Cicero szerint a „legnagyobb görög város, és mind közül a leggyönyörűbb”. Siracusa ősi belvárosa ma a Világörökség része.

Főbb látnivalók

Ókori emlékek

  • Apollón temploma. A bizánci időkben keresztény templomként, az arab uralom idején pedig mecsetként szolgált.
  • Arethusza szökőkútja. Ortygia szigetén található. A legenda szerint Arethusza nimfa, aki Alpheusz elől menekült, itt lelt menedékre.
  • színház, melynek caveája (az a hely, ahol a vadállatokat tartották) a legnagyobb, amelyet az ókori görögök valaha is építettek. 67 sorból áll, 9 részre van felosztva, és 8 folyosója van. Az épületből csak a színtér és a zsöllye maradt meg részlegesen. Az építményt, mely még ma is használatban van, a rómaiak saját igényeik szerint alakították át, így például alkalmas lett cirkuszi játékok megrendezésére is. A színház mellett van a latomìe, a kőfejtő. Az ókori időkben rabokat tartottak itt. A leghíresebb ilyen üreg a Dionüsziosz füle elnevezést viseli („Orecchio di Dionisio”), jellegzetes alakja miatt.
  • római amfiteátrumot részben a sziklás talajba vájták. A színtér közepén téglalap alakú mélyedés látható, itt voltak a díszlet gépezetei.
  • Az úgynevezett Arkhimédész sírköve a Groticelli nekropoliszban van. A római kori sírkövet két dór oszlop díszíti.
  • Az olümpiai Zeusz temploma a várostól három kilométerre található. A Kr. e. 6. században épült.

Templomok

  • Katedrálist Zosimo püspök építtette a 7. században Ortygia szigetén, a Kr. e. 5. században épült Athéné Templomának helyén. Az ókori templom dór rendszerben épült, rövidebbik oldalain 6, a hosszabbik oldalain pedig 14 oszloppal. A katedrális falaiban még ma is láthatók a régi templom oszlopai. A görög kori épületnek három lépcsőfoka volt. A templomnak egy fő- és két mellékhajója van. A főhajó tetőszerkezete a normann korból való, csakúgy, mint az apszis mozaikképei. A homlokzatot Andrea Palma építtette újjá 1725 és 1753 között, két sor korinthoszi oszloppal, és Ignazio Marabitti szobraival. A belső rész legérdekesebb darabjai kétségkívül a márvány szenteltvíz-tartó (a 12-13. századból), St. Lucia ezüst szobra (Pietro Rizzo keze munkája, 1599), Luigi Vanvitelli cibóriuma, és a Madonna della Neve c. szobor, mely kb. annyit tesz, mint „Madonna a hóban” (Antonello Gagini munkája, 1512).
  • Santa Lucia bazilikája egy bizánci kori templom, ami a hagyomány szerint 303-ban, Szent Lúcia mártíromságának helyszínén épült föl. Jelenleg is látható külsejét a 15-16. században kapta. Legősibb részei szépen megmaradtak, például a kapuzat három, félkör alakú apszissal. A templom alatt húzódnak Szent Lúcia katakombái.
  • Új Régészeti Múzeum (Museo Archeologio Regionale) – A múzeum a neves kutató, Paulo Orsi (1859-1935) nevét viseli.

A múzeum két emeleten, időrendi sorrendben közel 20.000 tárgyat mutat be a paleolitikum korától a jelentős hellén kultúrán át a normann uralomig – nemcsak Siracusa művészettörténetét, hanem a sziget minden feltárt lelőhelyéről tág képet ad. Ezen kívül természetesen bővebb gyűjtemény mutatja be az ókori sirakusai kolóniát.

Nevezetesebbek a gyüjteményből, többek között egy 4. századi Herkiles szobor, több hellenisztikus, a termékenységet jelképező Vénusz ábrázolás, töménytelen kő-, agyag- és fakisplasztika, edények, vázák, kora keresztény szarkofágok, normann műkincsek, numizmatikai kollekció.

  • San Giovanni-katakomba – A Landolina park és a Múzeum szomszédságában található. Szicíliában, Máltához hasonlóan a földalatti temetkezés az ókeresztény időszakhoz vezethető vissza. E sírjáratok méhsejtszerűen hálózzák be a várost.

További információ: www.wikipedia.org

Translate »