Konya város Törökország anatóliai régiójában.
Történelmi-kulturális látnivalói
Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.
- Alaaddín-domb és egy ősi erőd maradványai
- Alaaddín-dzsámi (12-13. sz.)
- Karatay-medresze (1251), ma csempemúzeum
- Ince Minareli-medresze (1258-1279),
- Szelimije-dzsámi
- Mevlana Múzeum és kolostor: Dzsalál ad-Dín Rúmí emlékeivel
- Régészeti Múzeum
- Atatürk-ház és múzeum
- Koyonoğlu (magán)múzeum
- Sportcsarnok
- Polgári repülőtér (a NATO-bázis zárt intézmény)
- Műemlék temető a Mevlana-múzeummal szemben
Konyában a Selimiye dzsámit tartják az oszmán-török építészet legszebb, legnagyobb helyi képviselőjének. Építését II. Szelim (1524. május 28. – 1574. december 12.) még akkor kezdette el, amikor csak trónörökös, vagy szultán-várományosként Konya kormányzója volt, s csak 1570-ben fejeződött be, amikor már a szultáni trónra ült.
A dzsámi északi, a tér felé néző homlokzata előtt oszlopos keresztfolyosó húzódik, amelynek hét kupoláját hat karcsú márványoszlop támasztja alá.
A folyosó két végén emelkedik a két karcsú, egyerkélyes minaret. A dzsámi négyzetes imaterét szögletes kupoladob, valamint széles ívek és gazdagon díszített sarokboltozati elemek közvetítésével két oldalról három-három kisebb kupola által támogatott központi kupola fedi, amelyet két hatalmas oszlop támaszt alá.
Három bejárata van: egy az oszlopos folyosóról, kettő pedig oldalról, a minaretek mellett. E két oldalsó bejárat felett a következő török nyelvű feliratok olvashatók:
- „A dzsámiban levő hivő olyan mint a vízben a hal, onnan élvezetet merít”;
- „A dzsámiban levő képmutató olyan, mint a kalitkába zárt madár.”
A dzsámi belsejében a szép faragású márvány imafülke és szószék érdemel említést. A dzsámi délkeleti sarkához simuló kupolás épület, falain két sor ablakkal, az 1795-ben épített Yusuf Aga-könyvtár.
